vissza a főoldalra

 2015.09.18. 

Győrffy Balázs: Öntözni pedig kell

Az Európai Bizottságnak maga felé hajlik a keze

A nyári katasztrofális szárazság miatt kevesebb lesz a kukoricánk, a napraforgónk és az almánk. Gazdáink legalább 500 ezer hektárnyi területen öntöznének, de az Európai Bizottság ebbe is beleköt.

 Felvidéken, Csehországban és Ausztriában az aszály sok helyen teljesen tönkretette a termést. Hasonló a helyzet Magyarországon is?

 – Az aszály hazánkat is sújtja, de azt tapasztaljuk, hogy tájegységeink között jelentősek a különbségek. Például Dél-Békésben januártól augusztus elejéig mindössze 250 mm csapadék hullott, ez a félsivatagi klímára jellemző. Ugyanakkor Nyugat-Dunántúlon és az ország más helyein elfogadható mennyiségben és eloszlásban hullott csapadék. Az elfogadható jelzőt 2015-re mondom, s nem egy átlagos évhez viszonyítva. Hiszen mindenhol komoly a terméskiesés, de van, ahol egészen tragikus. A kukorica és a napraforgó esetében viszonylag jó indulást láttunk; májusban elegendő volt a csapadék, ám a nyári talaj- és légköri aszály elképesztő károkat okozott. A napraforgóból 170 ezer tonnával kevesebb termést várunk a tavalyihoz képest, és a termésátlag is a két tonna/hektárhoz lesz közelebb, mint a háromhoz. Számításaink szerint a tavalyi 9,3 millió tonnás terméshez képest kukoricából idén a 6,5 milliót valószínűleg nem érjük el.

 Ez azt jelenti, hogy magasabb lesz a kukorica ára?

 – A kukorica ára a gabonatőzsdéken dől el. A zöldség-gyümölcs esetében is kiesést okozott az aszály. Tavaly az almatermelésünk közel 900 ezer tonna volt, becslésünk szerint idén csak 500 ezer tonnányi termés várható. Valószínűleg a termés jelentős része léalma lesz, és csak 150 ezer tonna étkezési alma kerül a raktárakba. A gyümölcsöknél sajnos minőségi probléma is kialakulhat. Hiába van meg darabszámban a gyümölcs a fákon, ha az aszály miatt nem tudott kitelni; tehát nem lesz meg az a méret és színeződés, ami a minőség garanciája. Az idei helyzet annyira extrém, hogy még az öntözött területeken is problémákról beszélhetünk, hiszen itt sem lehet teljes egészében kompenzálni a 40 fokos hőséget. Az öntözés azonban megadja a termésbiztonságot. Az öntözött területek nagyságát érdemben kell növelni, amire a Vidékfejlesztési Program ad lehetőséget. Tudni kell, hogy Magyarországnak alapvető érdeke az öntözött területek nagyságának növelése, viszont az Európai Bizottság és hazánk között nagy vita alakult ki az öntözésfejlesztés kapcsán. Végül is a Bizottság elfogadta a magyar álláspontot. Ahhoz, hogy a többi tagállamhoz viszonyítva versenyképesebben tudjunk termelni, elengedhetetlenül szükséges, hogy az ottani öntözési arányokat elérjük. Az Európai Unióban az öntözött területek aránya jóval magasabb a magyarországinál, azokban a tagállamokban, ahol az öntözésnek kiemelkedő gazdasági szerepe van – elsősorban a dél-európai államok – gyakorlatilag már nem növelhető tovább az öntözött területek nagysága, hiszen mindenütt öntöznek, ahol megéri. Ezeknek a tagállamoknak nem érdekük az öntözésfejlesztés. Napjainkban Magyarországon mintegy 100 ezer hektárt öntöznek, ellentétben a korábban kialakított 200 ezer hektárt is meghaladó, kiépített öntözési lehetőségekkel. Tavalyi felmérésünk azt mutatja, hogy a gazdák közel 500 ezer hektárnyi területen is öntöznének. Várjuk a vízkormányzási kérdések rendeződését, mert ez a mezőgazdasági vízfelhasználás biztosításának alapfeltétele.

 Elkészült már a Nemzeti Öntözésfejlesztési Stratégia, ami hosszú távon orvosolja az említett problémákat?

 – A kormány néhány évvel ezelőtt döntött a vízgazdálkodási, aszály- és öntözési kérdéseket tartalmazó stratégia megalkotásáról, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdett el kidolgozni, majd ez később a vízügyi kérdéskör áthelyezésével a Belügyminisztériumhoz került. A Nemzeti Vízstratégiát követően az EU jóváhagyta a Kvassay Jenő Terv elkészítését, melynek fő célja a vízgazdálkodás fejlesztési irányainak, valamint céljainak meghatározása. A Kvassay Jenő Terv jelenleg társadalmasítás alatt áll, a tervről alkotott véleményeket, észrevételeket 2015. szeptember 15-ig lehet megküldeni az Országos Vízügyi Főigazgatóság részére.

 Mit tegyenek azok a gazdák, akik az aszály miatt nem tudják teljesíteni a szerződésben vállalt szállításaikat?

 – A vis maior helyzettel kapcsolatban az Országgyűlés több alkalommal is módosította a jogszabályokat. A kamara részéről – közvetítő szerepben – mi is mindent megtettünk annak érdekében, hogy lehessen a gazdálkodóknak a vis maior helyzetre hivatkozni. A kérdés, hogy adásvételi, vagy termeltetési szerződést kötöttek-e a gazdák. Amennyiben termeltetési szerződést kötnek, arra vállal az illető garanciát, hogy az adott helyrajzi számmal megjelölt területen egy cég részére bizonyos növényt termel. S amennyi növényt termel, azzal gazdálkodhat. Az adásvételi szerződés annyiban más, hogy a gazda olyat ad el, ami ténylegesen nincs a tulajdonában, s ebben az esetben a vis maior helyzet nehezebben értelmezhető. Amennyiben jogi probléma áll fenn, a felek próbáljanak megegyezni, s ha ez nem sikerül, akkor bizalommal forduljanak kamaránk jogsegélyszolgálatához, amely ingyenesen áll a tagok rendelkezésére. Reményeink szerint megnyílik a kárenyhítési rendszer; ezért már felkészültünk arra, hogy a megyékben felmérjük az aszálykárokat. Kérjük a kormányzati szerveket, hogy nevezzék meg az aszálykár sújtotta övezeteket. Ezután a gazdálkodók a kárenyhítési rendszerből jogosultak forráshoz jutni.

 Térjünk rá egy másik stratégiára. Augusztus közepén az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai partnerségi és együttműködési megállapodást kötött. Mi ennek a jelentősége?

 –Az elmúlt években nagyon jó viszonyt sikerült kialakítanunk a minisztériummal, mely sok szakmai kérdésben kikéri véleményünket. A kamara azokat a feladatokat vállalta el írásban is, amit már korábban is elvégzett a tárcával való együttműködése során. A már meglévő kapcsolatot keretrendszerbe foglaltuk, ami tartalmazza a felek feladatait, kötelességeit, az adatátadás menetét, s azt is, hogy mi a határidő egy adott tevékenység elvégzéséhez.

Medveczky Attila