|
 2015.09.25.
Magyar–kínai
gazdasági sikertörténet
A kormány létrehozta azt az eszközrendszert, mellyel támogatja
azokat a cégeket, amelyek Keleten kívánnak megjelenni
A Vállalkozók és
Munkáltatók Országos Szövetsége a Kínai Nemzetközi
Kereskedelemfejlesztési Tanáccsal közösen szakmai rendezvényt
és üzletember találkozót tartott augusztus 28-án a Magyarországon
tartózkodó Kína Belső-Mongólia tartomány kormányzati és üzletember
delegációja részvételével. Sikeres-e a keleti nyitás politikája?
Megélénkültek-e a magyar–kínai kapcsolatok? – kérdeztük
Csutora Zsolt helyettes államtitkárától.
Néhány gazdasági szakértő úgy véli, hogy a keleti
nyitás a nyugati reláció kárára történik. Mennyiben
megalapozottak ezek a kijelentések?
– Ezek a kijelentések teljesen megalapozatlanok. Sokan
valóban nem tudják, mi a keleti nyitás lényege, s azt hiszik,
hogy ezt a Nyugat ellenében hoztuk létre. Alapvetően nyitás párti
vagyok. Mindig azt mondom, a magánembernek is, hogyha egy ajtó
kinyílik, az jó, s ha bezáródik, az káros. Tehát a nyitás
fogalma eleve pozitív tartalommal bír. Kétségtelen tény, hogy
Magyarország nyugati integrációja már sikeresen lezárult.
EU-s csatlakozásunk révén hazánk egy szilárd érdek- és értékközösség
megbecsült tagjává vált. Védelmi szövetségünk szilárd, külkereskedelmünk
több mint 70%-át az EU tagállamival bonyolítjuk. Nyugati
orientációnk tehát változatlanul megkérdőjelezhetetlen
prioritás. A keleti nyitás stratégiája a kormány válasza
volt a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság során kialakult
problémákra. Ez a krízis súlyosan érintette a vezető nyugati
hatalmakat. A válságból kivezető biztos utat mind a mai napig
teljességgel nem sikerült megtalálni. A kibontakozást az elmúlt
években felvetődött új világpolitikai problémák,
konfliktusok is akadályozzák. A körülöttünk lévő világ
folyamatosan átalakul, amihez alkalmazkodni kell. A nyugati
integráció biztonságot ad, de gazdasági kitettséget is
jelent. A kiút keresésében pedig nem hagyatkozhatunk kizárólagosan
régi partnereinkre. Mindebből kivehető, hogy a keleti nyitás
igen fontos terület. A keleti nyitás a Keletre irányuló szélesebb
körű nyitást jelenti. Jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium
keleti nyitásért felelős helyettes államtitkárságához
tartoznak a FÁK-országok – jelesül Oroszországgal és Ukrajnával
–, Moldova, Belarusz, a Kaukázus-térsége, Közép-Ázsia, Kína,
Mongólia, a nyugat-balkáni országok – az EU-s tagállamok kivételével
– és Törökország.
A keleti nyitás politikájának 2011-es meghirdetése
óta mennyiben változtak meg a magyar–kínai gazdasági
kapcsolatok?
– A bevezetőjében említett esemény több olyan dologra
vetített fényt, amelyek magukban foglalják a kérdésére adott
válaszokat. Olyan kongresszusról és üzletember-találkozóról
beszélhetünk, melyet a VOSZ a Kínai Nemzetközi
Kereskedelemfejlesztési Tanáccsal közösen rendezett. Kína
Belső-Mongólia kormányzó helyettesével is tudtunk tárgyalni,
ami még hasznosabbá és rangosabbá tette a rendezvényt. Kína
Belső-Mongólia tartománynak 25 millió lakosa van, és ez az állam
egyik leggyorsabb ütemben fejlődő régiója. A magyar–kínai
kapcsolatok nagyon jól haladnak, ahogy erről már igen sokszor
adtunk hírt a médiában. Emellett szeretnénk a kínai régiókkal
is bővíteni, kiszélesíteni az együttműködést. A keleti
nyitás meghirdetése óta még jobban megerősödtek
kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal. Olyan szoros együttműködésre
törekszünk a kelet-ázsiai térség gyors ütemben fejlődő
gazdaságaival, amely Magyarország számára előnyökkel jár.
Magyarország és Kína közt minden – politikai, gazdasági,
oktatási, kulturális, turisztikai – téren kiválóak a
kapcsolatok. Ez egy kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés;
rendszeresek a magas szintű állami látogatások, és magát a
rendszert a jó párbeszéd jellemi. Kiemelendő, hogy hazánk
keleti nyitás politikája számos ponton egybeesik a kínai vezetés
„Egy út, egy övezet” koncepciójával. A 2014-es
statisztikai kimutatások is megerősítik, hogy a Kínai Népköztársaság
Magyarország 10. legfontosabb kereskedelmi partnere. Ha a keleti
nyitás országait nézzük, akkor a második; a teljes magyar
import több mint 5%-a származik Kínából, e teljesítménnyel
ez az állam az ötödik legfontosabb reláció számunkra. A
magyar export valamivel kevesebb, ez egy régi probléma, amit próbálunk
orvosolni, s úgy tűnik, sikerrel. Ha a statisztikai adatokat nézzük,
akkor 2012-ben 7,2 milliárd dollárt, 2013-ban 7,3 milliárd dollárt,
2014-ben 7,5 milliárd dollárt tett ki összesen a gazdasági,
kereskedelmi kapcsolatok mértéke. Exportunk 2014-ben rekordot döntött,
elérte a 2,16 milliárd dollárt. Élelmiszer-kivitelünk
2014-ben 3,6%-os növekedést produkált. A magyarországi kínai
befektetések kumulált értéke meghaladja a 3,5 milliárd dollárt.
Nagyon sok jelentős kínai beruházás valósult meg Magyarországon.
2011-ben a kínai Wanhua lett a BorsodChem tulajdonosa, ezzel Kína
megkezdte magyarországi vegyipari hídfőállásának kiépítését.
2014-ben a kormány a BorsodChem Zrt.-vel már stratégiai megállapodást
írt alá. A Huawei 2015-től a teljes európai exportját
Magyarországon keresztül intézi, 2013. december elején egy 30
ezer négyzetméteres logisztikai csarnokbővítés történt
Biatorbágyon. A Bank of China – mely a mérlegfőösszeg
szerint a világ hetedik legjelentősebb bankja – 2014 decemberében
Magyarországon hozta létre regionális központját. A
legnagyobb kínai cégek 6000 főt foglalkoztatnak hazánkban. A
magyar–kínai kapcsolat kifejezett sikertörténet az oktatás
keretén belül is; jelenleg 466 kínai diák tanul a magyarországi
egyetemeken. Kiemelt stratégiai terület a turizmus: több mint
90 ezer vízumot adtunk ki kínaiaknak 2014-ben. 2011-ben
Budapesten indult el a kínai–közép-kelet-európai együttműködés,
melynek keretén belül fel kell állítanunk hat szakterületi központot.
Magyarország 2014 májusában létrehozta az elsőt, a Kína–Közép-Kelet-Európa
Turisztikai Regionális Koordinációs Központot. Ennek célja,
hogy a közép-kelet-európai régió egységes úticélként, hatékonyabban
jelenjen meg az egyre jelentősebbé váló kínai turisztikai
piacon.
Milyen termékeket vihetünk ki Kínába?
– Marha-, kacsa- és sertéshúst, valamint borokat. Ezek
mind engedélykötelesek voltak a kínai import szempontjából, s
mi ezeket az engedélyeket megkaptuk. Kiviszünk előrecsomagolt
élelmiszereket, gyümölcslevet, gyapjút és vegyi
alapanyagokat.
Létezik magyar kereskedőház Kínában?
– Nagy híve vagyok a kereskedőházaknak, s annak idején,
mint Azerbajdzsánban működő magyar nagykövet kezdeményeztem
a bakui kereskedőház létrehozását. Jól tudom, ha egy üzletember
csak várja az irodájában a megrendeléseket, abból nem lesz
semmi. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. célja elősegíteni a
magas hozzáadott értékű, nemzetközileg is versenyképes termékeket
és szolgáltatásokat előállító hazai kis- és középvállalkozások
exporttevékenységének bővülését. Az elmúlt időszak alatt
már négy kontinens majdnem 30 országában nyitottak
kereskedelmi képviseletet. Pekingben is nyitottak irodát, és így
Kína a kiváló minőségű magyar termékek egyik legnagyobb
felvevő piaca lehet. Éppen ezért nemcsak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak,
hanem Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek is kiemelt stratégiai
célja a kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése. Szeretnénk,
ha a kínai tartományokban megtörténne a magyar termékek promóciója.
A külképviseleti hálózat és a politikai kapcsolatok
megerősítése terén sikeresnek tekinthető a keleti nyitás?
– Teljes mértékben! A Külgazdasági és Külügyminisztérium
(KKM) felel a kereskedőházakért, a kulturális intézményekért,
a külföldön lévő oktatásokért, és hozzánk tartozik az
Eximbank, mely a magyar vállalkozások exportügyeleteinek elősegítésére
finanszírozási, garancia- és kockázatmegosztási termékeket
ajánl. Mára minden feltétel adott arra, hogy a külföldön lévő
magyar érdekeket képviseljük, érvényesítsük és elősegítsük
a magyar fejlesztéseket. A kulturális kapcsolatok lényegét
sokan megkérdőjelezik, holott ezek az együttműködések maximálisan
elősegíthetik a gazdasági szereplők találkozását. Bővítettük
a külképviseleti hálózatot, s ez a jövő feladata is – például
Hongkongban újranyitottuk a 2009-ben bezárt főkonzulátust.
Kazanyban is főkonzulátust nyitottunk, a közeljövőben pedig
Taskentben szeretnénk nagykövetséget nyitni. Ezenkívül a külgazdasági
attaséi hálózatot is bővítettük. Tehát a magyar kormány létrehozta
azt az eszközrendszert, mellyel támogatja azokat a cégeket,
akik a keleti relációban kívánnak megjelenni.
Az egyik ellenzéki lap szerint a ningpói nemzetközi vásáron
„nagyon gyér felhozatalt tudtak produkálni a meghívott közép-kelet-európai
országok, köztük mi is”. Mi az igazság?
– Dr. Szabó László miniszterhelyettes, a KKM parlamenti
államtitkára jelen volt ezen a vásáron. Információim szerint
22 cég képviseltette magát Ningpóban. Ott Lengyelország után
Magyarország jelent meg a legtöbb céggel. Az elmúlt két hónapban
négy üzletet kötöttünk a vásár hatására. A 2016-os vásárra
Magyarországot kérték fel az ún. host country szerepre.
Az Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók mennyire
ártottak a keleti nyitásnak?
– Egyértelmű, hogy ezek a szankciók nem használtak a
keleti nyitás politikájának. Az Oroszország által bevezetett
embargós válaszlépés csak a mezőgazdasági termékeket érinti.
A kelet-ukrajnai konfliktus nem csak az oroszországi, hanem az
ukrajnai exportunkra is kihatott. Az előbbi 15,1%-kal esett
vissza 2014-ben, ami 520 millió dollárt, az utóbbi pedig
12%-kal, ami 310 millió dollárt jelent. Politikai kapcsolataink
mégis viszonylag kiegyensúlyozottak Oroszországgal. Keresünk
azért más utakat, más országokban próbáljuk termékeinket értékesíteni.
Számos más országgal viszont a keleti nyitás politikáján belül
növeltük kereskedelmi forgalmunkat (Vietnam, Thaiföld, Kína, Törökország
stb.).
2013-ban Martonyi János akkori külügyminiszter arról
beszélt, a kormány célja, hogy 2018-ra Magyarország exportjának
egyharmada az EU-n kívülre irányuljon. Három év alatt elérhetjük
ezt a célt?
– Az EU-s szankciók és az orosz embargó természetesen
nehezítik céljaink elérését, de mindent megteszünk annak érdekében,
hogy minden egyes országgal, régióval fejlődjön a
kapcsolatunk. Éppen ezért hirdettük meg idén a déli nyitás
politikáját, mert vannak olyan földrészek – ilyen Afrika
–, ahol eddig igen alacsony volt a jelenlétünk. Bármilyen arány
is lesz 2018-ra, az EU-n kívüli országokkal úgy szeretnénk a
külgazdasági kapcsolatokat kiépíteni, hogy az ne menjen a többi
reláció kárára.
Medveczky Attila
|
