|
 2015.09.25.
Az önellátás
felé
Családok százai jutnak kiszámítható jövedelemhez
Komló Város Önkormányzata
2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is eredményesen pályázott szociális
földprogramok megvalósításának támogatására. Polics József
polgármestert a megtermelt áruk értékesítéséről, a program
bővítéséről, a szociális bolt fejlesztéséről faggattuk.
A projektek keretében állattenyésztéssel, vagy földműveléssel
foglalkoznak?
– Állattenyésztéssel nem foglalkozunk. Az első három
évben szabadföldi zöldségtermesztést folytattunk. Először
csak egy kisebb területen, hogy megtapasztaljuk, hogyan működik
ez a program Komlón, Baranya megye második legnagyobb városában.
Bár volt, és jelenleg is beszélhetünk kiskert-mozgalomról, de
ilyen szinten szabadföldi zöldségtermesztés a városban nem
folyt. Miután bebizonyosodott, hogy a program nálunk is működik,
tovább kerestük azokat az önkormányzati területeket,
amelyeken még lehet zöldséget termesztetni. Így az első három
évben erről szólt a pályázatunk, illetve a város központjában
lévő nagyon jó adottságú hajdani légópincében elkezdtük a
gombatermesztést. Ezek voltak az első lépések a mezőgazdasági
munkák irányába, s így próbáltunk a szociális földprogramon
belül sok család számára jövedelmet biztosítani.
Értékesítik a megtermesztett zöldségeket?
– Egyrészt értékesítjük a zöldségeket, másrészt
az iskolák konyháiba kerülnek, tehát a közétkeztetésbe. De
2014-ben ugyanezen pályázati kiírás keretében sikerült szociális
boltot létrehoznunk az önkormányzat tulajdonában lévő vásárcsarnokban.
S a szociális étkeztetésben még fel nem használt, vagy fölösleges
terményeket a szociális bolthálózaton keresztül értékesítjük.
Ebbe a boltba már bevontunk a komlói járáshoz tartozó települések
terményeit is, tehát azokat, melyeket a környező falvakban állítanak
elő. 2014-ben a Start-mezőgazdasági munkaprogram keretében tésztaüzem
létesítésére pályáztunk. Az ott megtermelt árut a helyi közétkeztetésben,
az óvodák, iskolák, egészségügyi és szociális intézmények
konyháján használjuk föl, de a fölöslegeket esetünkben is
bevisszük a szociális boltba. A tésztával már megjelentünk a
környező városokban is – ahol a közétkeztetésbe, az éttermekbe
kerül, s természetesen a lakosság is megvásárolhatja a komlói
tésztagyár áruit.
Mennyien vesznek részt a programban?
– A boltban ketten dolgoznak, a többi egységben pedig
110 fő.
Több szakértő egyetért abban, hogy a magyar vidék
lakossága sok helyütt nem tart a ház körül haszonállatot, s
nem bíbelődik a zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Tehát
egy generáció úgy nőtt föl, hogy elszokott a földműveléstől.
Gondolom ezért többeket meg kellett tanítani a zöldségtermesztés
alapjaira.
– Valóban, a programba bekerülők zöme sajnos nem
rendelkezik olyan tapasztalatokkal, gyökerekkel, melyeket otthonról
hozott volna. Ezért őket meg kellett tanítani arra, miként
kell zöldségeket termeszteni. Viszont, hála Istennek, vannak
olyan tapasztalt szakemberek vagy olyanok, akiknek bár nincs mezőgazdasági
végzettségük, de otthonról hozták a termesztés tudományát,
s az ő segítségükkel tudjuk a program résztvevőit betanítani.
Ezáltal megértik, hogy milyen fontos az, hogy helyben tudják
elsajátítani az ismereteket. Ezenkívül azt is lehetővé tettük
a program résztvevői számára, hogy önkormányzati területeket
jelképes összegért bérelhessenek. Sőt az első lépésben a
szükséges magvak megvásárlása mellett vissza szeretnénk
szoktatni őket az önellátásra, s ezen keresztül a mezőgazdasági
munka becsületének visszaállítására. Ráadásul ennek van
egy további előnye: az önellátók tudják, hogy milyen élelmiszert
fogyasztanak, hiszen joggal feltételezhetjük, hogy az ismeretlen
származású zöldségfélék növényvédőszer-maradékot,
esetleg a megengedettnél több más káros anyagot tartalmaznak.
A szociális földprogramban részvevők számára lehetőség
nyílhat az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésre?
Mert valóban sok embernek ad megélhetést a közmunkaprogram, de
gondolom nem az a cél, hogy ez évtizedeken keresztül
fennmaradjon.
– Szükséges a közmunka, de valóban a fő cél, hogy az
emberek önfoglalkoztatóvá váljanak, és jelenlegi keresetüknek
minimum a kétszeresét tudják hazavinni. Sajnos Komló városában,
és a környező településeken az elsődleges munkaerőpiacon
való elhelyezkedés nem egyszerű. Nem véletlen, hogy jelenleg
958 fő dolgozik a Start- és a közmunkarendszerben a városban,
s ennek ellenére, több mint 10%-os a munkanélküliségi ráta.
A közmunka nélkül 20%-os lenne ez az arány. Az elsődleges
piacra való kikerülésnek van egy emberi, lelki, mentális gátja
is. Aki több évig, vagy egész életében nem dolgozott, nem
szokott hozzá a nyolcórás kemény munkához. Most a pályázati
lehetőségek kihasználásának és az elnyert összegek ésszerű
és célszerű befektetésének köszönhetően a városban családok
százai jutnak kiszámítható jövedelemhez. Ezért az a célunk,
hogy ha lehet, bővítsük is a közfoglalkoztatás jelenlegi
szintjét.
Medveczky Attila
|
