|
 2016.04.01.
Magyar
gyereket magyar iskolába!
A nemzethatárok nem azonosak az országhatárokkal
Hiánypótló az
az önzetlen civil munka, amelyet a Rákóczi Szövetség az
anyanyelv megőrzése érdekében a Felvidéken végzett az elmúlt
több mint 20 évben – jelentette ki Soltész Miklós államtitkár.
A közösségek megerősítésében és a magyarság megtartásában
szerzett tapasztalataikkal a jövőben stratégiai partnerként
segítik a kormány munkáját – tette hozzá Soltész Miklós,
amikor Csáky Csongorral, a Rákóczi Szövetség főtitkárával
és dr. Ugron Gáspár Gábor alelnökkel stratégiai partneri megállapodást
írt alá. Csáky Csongor lapunk érdeklődésére elmondta, hogy
a magyar tannyelvű iskolákban sokkal több ismeretet sajátítanak
el a tanulók.
Milyen előnyökkel jár, hogy szövetségük a kormány
stratégiai partnere lett?
– A Rákóczi Szövetség szerint ez az együttműködés
megteremti annak a lehetőségét, hogy azokat a tevékenységeket,
melyek 25 éves működését jellemzik, a jövőben még hatékonyabban
tudja megvalósítani. Szövetségünk eddig is több olyan
feladatot végzett el, melyek sokszor összhangban voltak a kormány
nemzetpolitikájával. Abban bízunk, hogy ez az együttműködés,
amit az Emberi Erőforrások Minisztériumával megkötöttünk,
további lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a Kárpát-medencei
magyarságot az eddigieknél is hatékonyabban szolgáljuk.
A nemzetpolitikai kérdéseket érintő jogszabályok
kidolgozásakor is kikéri a kormány a Rákóczi Szövetség véleményét?
– Amennyiben kikérik szövetségünk javaslatát, tanácsát,
szívesen véleményezzük a jogszabályokat. Programjaink kapcsán
is szívesen együttműködünk mind a kormányzati, mind az önkormányzati
szereplőkkel, amennyiben céljaik, törekvéseik azonosak a miénkkel.
Széles körű feladataik elvégzésére kapnak a kormánytól
anyagi támogatást?
– A Rákóczi Szövetség céljai eléréséhez állami pályázatokon
vesz részt. Az elmúlt években is kaptunk támogatást diákutaztatási
és egyéb programunkhoz. Hiszen évente közel 40 ezer Kárpát-medencei
magyarral kerülünk kapcsolatba, s ennek a munkának a háttérforrásait
nem könnyű előteremteni. Hála Istennek az elmúlt időszakban
a Rákóczi Szövetség által benyújtott pályázatokat pozitíven
bírálták el.
Soltész Miklós államtitkár úr a felvidéki munkát
emelte ki, de ha jól tudom, Erdélyben, Délvidéken és Kárpátalján
is tevékenykednek.
– Szövetségünk a kezdetekben elsősorban a Felvidékre
fókuszált, hiszen alapítóink közül többeket 1945 után, a
Benes-dekrétumok következtében elszakítottak szülőföldjüktől.
Felvidék a mai napig lényeges terület számunkra, de a Kárpát-medence
más részein is jelen vagyunk. Tehát programjaink kiterjedtek az
összes határon túli területre.
Március 6-án ért véget a Rákóczi Szövetség
magyarkanizsai tanácskozása. Miről döntöttek?
– Magyarkanizsán azokat a barátainkat, szervezeteinket hívtuk
össze, akik Délvidéken képviselik a Rákóczi Szövetséget. A
tanácskozáson elsősorban a települési szervezetek vezetői
voltak jelen, illetve azok a tanárok, akik az egyes középiskolákban
a Rákóczi Szövetség ifjúsági szervezeteit koordinálják. A
tanácskozásnak kettős célja volt, egyrészt hogy barátainkat
minél jobban tudjuk segíteni, másrészt, hogy azt a tevékenységet,
azt a munkát, melyet Kárpát-medence-szerte végez a szövetség
a barátaival, tagjaival együtt, minél hatékonyabbá tegyük a
Délvidéken is. Arról is határoztunk, hogy délvidéki, elsősorban
a szórványban élő diákoknak a Rákóczi Szövetség a nyáron
tábort szervez, nagy valószínűséggel Ópusztaszer közelében.
Megfogalmazódott az az igény is, hogy délvidéki középiskolás
tagjaink részére szervezzünk egy olyan rendezvényt, amilyenre
eddig már Budapesten és Erdélyben is sor került. Mindez összefügg
azzal, hogy az elmúlt időszakban megszaporodtak a délvidéki középiskolás
tagszervezeteink.
Délvidéken is beindították a beiratkozási programot?
– Már három éve. 31 olyan településen, ahol a magyarság
aránya nem éri el a 30%-ot, még tavasszal, a beiratkozások előtt,
iskolaválasztási kampányt indítunk. A helyi szervezeteink és
a Magyar Nemzeti Tanács segítségével igyekszünk eljutni 350
olyan iskolakezdés előtt álló magyar gyermekhez, illetve a
családjaikhoz, akiket arra szeretnénk rábeszélni, hogy magyar
iskolát válasszanak mind az egyén boldogulása, mind a közösség
megmaradása szempontjából.
Friss hír, hogy közel 4000 középiskolás utazott a
határon túlra március 15-én a Rákóczi Szövetség támogatásával.
Mi volt ennek az akcióinak a célja?
– A diákutaztatási programunk, s azon belül a március
15-ei utaztatás nagyon hosszú múltra tekint vissza. 1994 óta
minden évben lehetőséget biztosítunk arra, hogy magyarországi
tanulók határon túli magyar diáktársaikkal magyar közösségben
ünnepelhessenek. Célunk, hogy ezáltal a magyarországi fiatalok
megértsék azt, hogy a nemzethatárok nem azonosak az országhatárokkal,
s erre a felismerésre egy élmény keretében kerüljön sor.
Több – füzetet, könyvet, színes ceruzát tartalmazó
– ajándékcsomagot vittek ki a határon túli gyerekekhez. Ez már
a beiratkozási kampányuk része?
– Természetesen.
Az ajándékcsomagokkal a Rákóczi Szövetség tavasszal összesen
6500 iskolakezdés előtt álló magyar óvodás gyermeket, s az
ő családjukat szólítja meg. Csak a Felvidéken több mint 4000
gyermeket. Továbbá a kárpátaljai Felső-Tisza vidéken
120, a
partiumi Bihar megyében 1400, Désen és környékén
70, a
dél-erdélyi Fehér megyében 70, Temes megyében
150, a
délvidéki szórványban 500, Horvátországban és a Muravidéken
30-30 magyarul beszélő óvodást érint ez a program. A szülőket
arról próbáljunk meggyőzni, hogy magyar iskolákba írassák
gyermeküket, mert így biztosítható, hogy mind a magyar, mind
az adott állam nyelvét megtanulják. Míg egy állami iskolában
a gyermek magyar tudása hamar megkopik, és ez az első lépés
az asszimiláció felé.
A legnagyobb sikert eddig Felvidéken érték el, ahol
sajnos beszélhetünk önkéntes asszimilációról, mikor az
egyik szülő szlovák. Mennyire nehéz rábeszélni ilyen
esetekben a szülőket arra, hogy magyar tannyelvű iskolába járassák
a gyerekeiket? Hiszen él egy olyan nézet, ha a gyerek szlovák
nyelvű iskolába jár, akkor könnyebben érvényesül felnőtt
korában.
– Egy olyan régi, rossz beidegződést említett, ami a
határainkon túl minden országban megfigyelhető. A rendszerváltozás
előtti időszakból maradt fenn ez a nézet, amikor azt mondták:
az államnyelv elsajátításának a leghatékonyabb módja, ha
valaki szlovák, román, vagy éppen szerb nyelvű iskolába jár.
Mindez egy tudatos propaganda volt a szomszédos államok részéről
annak érdekében, hogy minél gyorsabban asszimilálják az ott
élő magyar közösséget. Mi pedig azt állítjuk, hogy aki
magyar tannyelvű iskolába jár, többlettudáshoz jut.
Megtanulja az államnyelvet, ami kötelező a magyar iskolában
is, és mellette a magyar nyelvet, irodalmat és a történelmet
is, ami óriási értéket jelent. Csak Felvidéken évente ezren
diplomáznak azok közül, akik magyar tannyelvű iskolában érettségiztek.
Ez is cáfolja azt az állítást, hogy aki magyar iskolába jár,
kevésbé lesz szerencsés az életben. Sőt felnőttként ők két
országban, két nyelven tudnak boldogulni.
Medveczky Attila
|
