|
 2016.04.01.
A közlekedés biztonsága és fejlesztése
Harcba szállunk a fel nem használt uniós forrásokért
Hazánk újabb
huszonhat közlekedésfejlesztési beruházással pályázik az
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásaira. A második
pályázati fordulóra egyebek mellett a Budapest–Rákos–Hatvan
vasúti vonalszakasz és a Déli összekötő Duna-híd korszerűsítéséhez,
az M15 és M70 autóutak négysávúsításához kapcsolódó támogatási
igényt jelentett be a fejlesztési tárca. A közlekedésbiztonságot
javító akciótervek végrehajtása mellett a minisztérium idén
vezetéstechnikai tréningprogramot is indított.
Tasó László államtitkár
érdeklődésünkre elmondta, annak érdekében, hogy a közlekedés
pozitív élménnyé váljon, fontos a tapasztati tudás megszerzése,
a vezetőnek ismernie kell nemcsak a járműve, hanem önmaga korlátait
is.
Miért döntött a fejlesztési tárca egy vezetéstechnikai
tréningprogram elindításáról?
– Számos más bejáratott lehetőség mellett
folyamatosan újabbakat is keresünk a közlekedési szemlélet és
kultúra megváltozása érdekében, ezzel is azt szolgálva, hogy
a közlekedés – legyen az közúti, légi, vasúti vagy éppen
vízi – valóban pozitív élménnyé váljon Magyarországon. A
mostani egy új lehetőség arra, hogy fejleszthetőek legyenek
azok készségei, akik eljönnek, és kipróbálják a tudásukat
egy tanpályán. Azt látjuk a felmérésekből, hogy nagyon sok
esetben hiányzik az a gyakorlottság, mellyel elkerülhetőek,
kivédhetőek lehetnének a veszélyhelyzetek vagy éppen
balesetek. Tízből kilenc közlekedési balesetet a sofőrök hibás
magatartása – leggyakrabban a sebesség körülményekhez képest
helytelen megválasztása –, és ki kell mondani, a vezetési képességek
hiányosságai okoznak.
A vezetéstechnikai
képzések során a járművezetőket a vészhelyzetek felismerésére,
elhárítására készítik fel profi szakemberek. A tanpályás
program nemcsak a tréningben részvevő több mint 800 embernek
segít, hanem a pályázati felhívás által elérhetjük, hogy a
közlekedők felismerjék az állandó önképzés fontosságát.
A legfőbb probléma, hogy a sofőrök a pánikhelyzetben rossz döntéseket
hoznak, sok esetben hiányzik az a képesség, az a rutin, amely
segítene elkerülni a veszélyt, káreseményt, vagy éppen a
tragédiát.
Mennyien vehetnek részt ezen a tréningen, és a jelentkezőknek
pályázniuk kell-e?
– Egyelőre 800-an vehettek részt a programban, plusz 20
százalékos tartaléklista felállításával bővülve. A keret
a meghirdetés után másfél órával megtelt, a tréningekre öt
járműkategóriában – motorkerékpár, személygépkocsi,
teherautó vagy nehézpótkocsi, autóbusz és ADR (veszélyes áruk
szállítása) – lehetett jelentkezni. Számukra ez a lehetőség
ingyenesen biztosított, ami azt jelenti, hogy saját járművükkel
jöhetnek, vagy éppen a tanpályán vehetnek igénybe eszközöket,
melyeket a vállalkozó partnerek biztosítanak.
A 800 járművezető képességeinek fejlesztése
megoldhatja a problémák jelentős részét?
– Dehogyis, ezt senki nem gondolhatja komolyan! A lényeg,
hogy ráirányítsuk a figyelmet a mindennapi közlekedésben a
tapasztalatlanságból adódó gondokra. Felhívjuk a figyelmet
arra, hogy a járművezetők, ha módjukban áll, gyakoroljanak,
fejlesszék képességeiket, mert a rutin életet menthet. A jogosítvány
és az elméleti tudás megszerzése önmagában nem mindig
elegendő ahhoz, hogy bárki biztonságban tudjon közlekedni, és
ne is veszélyeztessen másokat. A tapasztalati tudás megszerzése
nagyon fontos, éppen ezért Michelisz Norbert autóversenyzőnk
is szívesen csatlakozott a programhoz, kiállásával megerősítette,
hogy sok gyakorlás szükséges a kellő tapasztalat megszerzéséhez,
ahhoz, hogy a veszély esetén esélyünk legyen jó döntést
hozni. Ő is egyetért azzal, hogy nem lehetünk nyugodtak soha,
mert bármilyen sok kilométert vezettünk le eddig életünkben,
akkor is kerülhetünk váratlan és nehéz helyzetbe, ahol egy
begyakorolt mozdulatsor segíthet. Számos olyan programot indítunk
még, vagy folytatunk idén annak érdekében, hogy a közlekedési
szemléletet megváltoztassuk. A tapasztati tudás tanpályán történő
megszerzésével a vezető megismerheti nemcsak a járműve, hanem
önmaga korlátait is. Gyakorlásra még a legjobb mesternek is szüksége
van. Azt valljuk, hogy inasévek nélkül nem lesz senkiből sem
mester.
A közlekedésbiztonságról térjünk rá a közlekedésfejlesztésre.
Milyen közlekedésfejlesztési beruházásokkal pályáznak az
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira?
– Magyarország közlekedési körülményeinek korszerűsítése
érdekében a fejlesztési tárca arra törekedett, hogy a lehető
legtöbb forrást próbálja lehívni az új forráskeretből is.
Sokkal több igényt jelentettünk be, mint amire támogatás
biztosítható, mert azzal számolunk, lesznek olyan pályázatok,
melyek bár megfelelnek az uniós követelményeknek, a döntéshozók
a megszokottnál szigorúbban ítélkezhetnek felőle. Ha a
finanszírozási eszköznek a közúti fejlesztésre használható
10 százaléknyi részét vizsgáljuk meg, akkor mindjárt ki kell
emelni az országhatárok felé tartó autópályaszakaszok
meghosszabbítását, és bővítését. Ezek az útszakaszok
jelenleg még kétszer egysávosak, de kétszer kétsávossá
akarjuk fejleszteni. Ilyen beruházás az M15-ös, az M1-es
folytatása Rajka és az országhatár közötti, illetve az
M70-es Letenye és Tornyiszentmiklós közötti szakaszának bővítése.
A vasúti fejlesztésekre rátérve többek között a Kelenföld–Pusztaszabolcs
vasútvonal felújítása folytatódhat a második ütemmel –
reményeink szerint azért is megkapjuk rá az igényelt több
mint 82 milliárd forintot, mert ez a vonal a transzeurópai közlekedési
törzshálózat része. Szintén nagy volumenű vasúti beruházás
a Budapest–Rákos–Hatvan vonal korszerűsítése, melynek a támogatási
igénye meghaladja a 100 milliárdot. A Déli összekötő Duna-híd
korszerűsítését a harmadik hídszerkezet megépítésével már
régen el kellett volna végezni, de most jó eséllyel pályázunk
a megvalósítására. Sikeres pályázati szereplése esetén
CEF-hozzájárulással valósulhat meg 10 db TAURUS és 25 db
TRAXX mozdony felszerelése ETCS2 vonatbefolyásoló rendszerrel,
létrejöhet a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás
kapcsolata, a GSM-R távközlési hálózat 2-es ütemének kiépítése
vagy a sűrített földgázzal üzemelő (CNG) infrastruktúra kiépítésének
elindítása, a magyar innováción alapuló önkiszolgáló töltőegységek
telepítésével. Magyarország a kivitelezési feladatokon túl
előkészítési, tervezési munkákkal is pályázik, amelyek többek
között a Hegyeshalom–Rajka vasútvonal későbbi korszerűsítését
alapozhatják meg, Szombathely és Zalaegerszeg vasúti kapcsolatát
készíthetik elő, segíthetik a Gubacsi híd átépítését. A
2016 őszén megjelenő harmadik pályázati felhívásban, már a
más tagországok által fel nem használt forrásokért is harcba
lehet szállni állami projektekkel vagy akár magántulajdonú vállalatok
közcélú fejlesztési javaslataival.
Medveczky Attila
|
