|
 2016.04.01.
Határozott
GMO-mentes politikát folytatunk
Az USA alapvető érdeke, hogy termékeik előtt teljes egészében
megnyíljanak az európai agrárpiacok, ami a GMO-s élelmiszerek
és növények beáramlását jelenti
Milyen feltételekkel
lehet hazánkban alkalmazni a biotechnológiai vívmányokat? Veszélyeztetheti
Magyarország génmódosítás-mentességét az EU és az USA közti
szabadkereskedelmi egyezmény? Milyen a GMO társadalmi
elfogadottsága? – kérdeztük Tóth Katalintól, a Földművelésügyi
Minisztérium helyettes államtitkárától.
Tóth Katalin helyettes államtitkár 2016. február 16-án
felszólalt az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet
(FAO) által szervezett biotechnológiai szimpóziumon Rómában,
a szervezet központjában. Kitért arra, hogy Magyarország
milyen feltételekkel támogatja a biotechnológiai kutatásokat?
– Annak az ismeretében vállaltam a szimpóziumon való részvételt,
hogy tisztában voltunk azzal, hogy több, szintén meghívott állam,
ország képviselője mögött álló lobbi a GMO mellett teszi le
a voksát. A felszólalásomban ismertettem, hogy Magyarország
határozott és szigorú GMO-mentes politikát folytat. 2012-ben
az Alaptörvényben kiemelt stratégiai célként rögzítettük
hazánk mezőgazdaságának GMO-mentességét. Fontosnak tartjuk
azt az uniós jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi,
hogy a tagállamok szuverén módon döntsenek arról, akarnak-e
GMO-kat termeszteni a saját területükön. Országunk az uniós
tagállamok közül elsőként ültette át jogrendjébe az új irányelvet.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Unió területén
engedélyezni kívánt, illetve már korábban engedélyezett génmódosított
fajták nem termeszthetők Magyarországon, mivel az engedélyek
területi hatálya nem terjed ki hazánkra. Így a jövőben sem
lesz lehetőség géntechnológiával módosított növények
termesztésére. A felszólalást követően nagyon sok pozitív
visszajelzést kaptunk arról, hogy konzekvensen kiálltunk álláspontunk
mellett, és hogy felhívtuk a figyelmet arra, milyen kockázattal
jár a génmódosított fajták termesztése. Visszatérve az
eredeti kérdésére: csakis abban az esetben támogatjuk a
biotechnológiai kutatásokat és azok eredményeinek mezőgazdasági
felhasználását, amennyiben azok bizonyítottan nem jelentenek
kockázatot a környezetre és az emberi egészségre. Tehát hazánk
az elővigyázatosság elvét tartja szem előtt a biotechnológiai
vívmányok mezőgazdasági alkalmazása kapcsán. Fontos azonban
megjegyezni, hogy a GMO-kat létrehozó módszerek csak egy szeletét
jelentik a biotechnológiai eljárásoknak. A biotechnológiát
nem szabad teljes mértékben elutasítani; nálunk is fontos
kutatások folynak például a genetikai térképek, a növények
sejtműködésének átláthatóságára vonatkozólag, melyek által
a növények védhetők lesznek a különféle vírusokkal, fertőzésekkel
szemben.
Veszélyezteti-e Magyarország génmódosítás-mentességét
a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség?
– Az EU–USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) kapcsán
azt látjuk, hogy eléggé lelassult az a folyamat, amely ezen megállapodás
gyors megkötését előrevetítené. Annyi bizonyos, hogy a GMO-k
társadalmi elfogadottsága egyre csökken, ahogy egyre több
információt kapunk ezek emberekre, környezetre gyakorolt hatásairól.
Emellett az is problémát jelent, hogy nem állnak rendelkezésre
hosszú távú kísérletek a GMO-k vonatkozásában, hogy feltérképezhessük:
milyen emberi egészségre gyakorolt hatásokkal kell számolnunk.
Csupán rövid, általában 90 napos kísérletek eredményeit
figyelembe véve engedélyezi az Európai Unió a köztermesztést.
Nem tudjuk, hogy generációkon átívelően hogyan sokszorozódnak
meg a káros hatások. Az sem egyértelmű – amit a GMO-s növények
kapcsán folyamatosan hangoztatnak –, hogy lényegesen megnövekedett
terméshozamokkal számolhatunk. Visszatérve a TTIP-re; az Európai
Bizottság tárgyal az uniós tagállamok nevében, de a mandátum
a tagállamoktól érkezik, melyben Magyarország GMO-mentes státusának
fenntartását és ezzel kapcsolatos állásfoglalását
folyamatosan hangoztatja. Tehát úgy érezzük, egyelőre nincs
veszélyben Magyarország GMO-mentessége. Véleményünk szerint
novemberig, az USA-ban történő választásokig a tárgyalások
folyamata nem gyorsul fel annyira, hogy annak hatása már idén
érintsen bennünket. Az USA alapvető érdeke, hogy termékeik előtt
teljes egészében megnyíljanak az európai agrárpiacok, ami a
GMO-s élelmiszerek és növények beáramlását jelentené. Ezt
meg akarjuk gátolni, és erre vonatkozóan semmiféle eljárásbeli
könnyítést nem támogatunk. Az alkotmányunkban is megjelenő
alapvető jogunk az egészséges élelmiszerekhez való hozzájutás,
s ennek biztosításában sem változik az álláspontunk. Az USA
politikája jóval megengedőbb. A magyar élelmiszerlánc minden
fázisa – a termőföldtől az asztalig – ellenőrzött.
Amelyik termék ezen az ellenőrzési folyamaton átment, biztonságos
a fogyasztó számára. Amennyiben létrejön a megállapodás az
Európai Bizottság és az USA között, azt a tagállamoknak még
a későbbiekben ratifikálniuk szükséges. Ezért sem veszélyezteti
a GMO-mentességünket a TTIP. GMO-mentes törekvéseink vonatkozásában
számos új kezdeményezésünk van. A GMO-mentes címkézés
jogszabályi hátterének kidolgozása folyamatban van. A termelő
maga dönti el, hogy él-e az önkéntes címkézés lehetőségével.
A minisztériumban már szinte teljes egészében elkészült a
genetikailag módosított szervezetektől mentes élelmiszerek címkézésének
jogszabályi kerete; a hatálybalépéssel az év első felében
számolunk. Az új szabályozást egyelőre a tejre, a húsra, a
halra, a méhészeti termékekre, a növényi élelmiszerekre, a
tojásra, illetve a belőlük készült összetett élelmiszerekre
dolgoztuk ki. Az önkéntes jelöléssel a termelők a jövőben
jelezhetik a fogyasztóknak, hogy termékeik GMO-mentes gazdálkodásból
származnak, így magasabb hozzáadott értéket képviselő termékként
értékesíthetők. A címke használatához a gazdálkodóknak a
rendeletben meghatározott követelményeket kell teljesíteniük.
Szintén elkötelezettségünket erősíti, hogy Magyarország már
2015 januárjában kezdeményezte a génmanipulált szervezetek
mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok összefogását
azzal a céllal, hogy az egész Európai Unió GMO-mentes övezet
legyen. Ezt a kezdeményezést eddig 11 tagállam, valamint 6 EU-n
kívüli ország – Szerbia, Macedónia, Montenegró, Oroszország,
Georgia és Kirgizisztán – támogatta. Ez is megerősít bennünket
abban, hogy a fenntartható termelés záloga a GMO-mentesség, még
akkor is, ha a transzatlanti termelők nem ezt az álláspontot képviselik.
Jogos azoknak a félelmük, akik azt hangoztatják, hogy
10-20 százalékkal is megdrágítja az élelmiszerek árát az a
tény, hogy Magyarország tisztán GMO-mentes gyártásra állt át?
– A felvetett kérdés
pozitív oldalát kell néznünk, hiszen állandóan szembesülünk
a nyomott alapanyag- vagy élelmiszerárakkal – EU-s szinten
jelenleg a tej-, hús-, zöldség- és gyümölcstermékek
vonatkozásában – az orosz embargó, illetve a piacok beszűkülése
miatt. Amennyiben a termelők magas hozzáadott értékkel,
GMO-mentesen állítják elő a minőségi élelmiszert, akkor az
legyen is drágább. Esetünkben olyan többletforrások szükségesek
az élelmiszerek előállításához, melyeknek meg kell jelenniük
az árképzésben is, hiszen jobb minőségű élelmiszerekről
beszélünk. Úgy vélem, ha a társadalmak többsége a
GMO-mentesség mellett áll ki, akkor abba az irányba is elfogadóbb,
hogy az ilyen termékekhez magasabb áron lehet hozzájutni.
Rómában találkozott Ertharin Cousin asszonnyal, a Világ
Élelmezési Program (WEP) ügyvezető igazgatójával. Miről
folytak a tárgyalások?
– Ez a szervezet főleg háborús vagy válságövezetekbe,
illetve egyéb okból éhínséggel sújtott területekre juttat
élelmiszersegélyt. Magyarország önkéntesen és aktívan vesz
részt a Világélelmezési Program munkájában, a 2015–2017-es
években tagjai vagyunk a szervezet Végrehajtó Bizottságának,
2016-ban pedig a legszűkebb irányító testületnek, a
Bureau-nak is. Az igazgató asszonnyal folytatott tárgyaláson
megerősítették, hogy a szervezet számára lényeges a
tervezhetőség, tehát azt kérték, hogy pontos hozzájárulásunkat
minél előbb jelenítsük meg erre az évre vonatkozóan.
Jelenleg az agártárcán belül folynak a tárgyalások arról,
hogy idén és a jövőre nézve mekkora összegben tudunk hozzájárulni
a szervezet céljainak megvalósításához.
Medveczky Attila
|
