|
 2016.04.08.
Hogyan tovább
MKP?
El kell érnünk, hogy összefogással minél több magyar
nemzetiségű képviselő legyen bent a pozsonyi parlamentben
Az alacsony részvételi
arány a magyarok által lakott déli országrészben azzal is
magyarázható, hogy a választópolgárok nemet mondtak a
megosztottságra – szögezte le Szigeti László, a Magyar Közösség
Pártja Országos Tanácsának elnöke, aki szerint az új szlovák
kormányban a karmesteri pálca továbbra is Robert Ficónál
maradt, akinek kitűnő csatlósa a Szlovák Nemzeti Párt. Ebben
a formálódó kormányban a két kisebb jobboldali párt, így a
Most-Híd is, csak a statiszta szerepét játszhatja.
Kielemezték már, hogy miért nem sikerült bekerülniük
a pozsonyi törvényhozásba, s azt, hogy kit terhel ezért a
felelősség?
– A választások utáni első országos elnökségi ülésen
végeztünk egy rövid elemzést, majd feladatul adtuk a járási
vezetőknek, hogy elemezzék a járások eredményeit. Ezeket a
dokumentumokat már megkaptuk, és a húsvét utáni országos tanácsi
ülésen elemezzük ki, hogy miért született ilyen választási
eredmény. Úgy gondolom, hogy az MKP eredménye nem jó, de fiaskóról
sem lehet beszélni, hiszen 105 ezer választópolgár szavazott a
pártra. Ezért sem tartom indokoltnak a felelősök keresését.
A politikai kultúrát tiszteletben tartva a párt elnöke
megtette azt, amit ilyen esetben az íratlan etikai szabályok
diktálnak, lemondott tisztségéről. Azonban nem őt terheli a
felelősség azért, amiért az MKP ilyen eredményt ért el.
Mennyire sikerült a déli régióban a magyarokat
mozgósítani, hogy járuljanak az urnákhoz?
– A számunkra kedvezőtlen választási eredmények egyik
fő okát éppen abban látjuk, hogy az ország déli járásaiban
a választópolgárokat nem sikerült kellőképpen mozgósítanunk.
Ez alól talán a Szenci és a Galántai járás kivétel. A többi
járásban zömében az országos átlag alatti volt a választási
részvétel. Azt is sajnáljuk, ami nagyban hozzájárult az MKP
parlamenten kívül maradásához, hogy a magyarok által lakott második
legnagyobb járásban, a komáromiban, rendkívül alacsony, 48-49
százalékos volt a részvételi arány. A keleti végeken, a Tőketerebesi
és Nagymihályi járás ennél még rosszabbul teljesített. Az
előbbiben 48%-os, az utóbbiban 43%-os volt a részvételi arány.
Ezt, ha összevetjük az 59%-os országos aránnyal, komoly hiányosságot
látunk. Tehát ha elértük volna az országos átlagos részvételt,
akkor nyilván sokkal többen szavaztak volna az MKP-ra.
Az adatok ismeretében jogosan következtetek arra, hogy
a Most-Híd a szlovák szavazók nélkül nem biztos, hogy
bejutott volna a parlamentbe?
– Elemzéseink alapján az alacsony részvételi arány a
déli országrészben azzal is magyarázható, hogy a választópolgárok
nemet mondtak arra, hogy a felvidéki magyarságot egy magyar és
egy vegyes párt képviseli. A választók egyértelmű akarata az
volt, hogy össze kell fogni, s közösen kell megvívni
harcunkat, s minél több magyar nemzetiségű jelöltet kell
bejuttatni a parlamentbe. Felvetésére azt tudom mondani, hogy külön
elemzést végeztünk azzal kapcsolatban, hogy milyen nemzetiségűek
szavaztak a Most-Hídra. Választóiknak körülbelül 2/3 része
magyar, 1/3 része szlovák nemzetiségű. Ebből azt a következtetést
lehet levonni, hogy ha mi 105 ezer szavazatot kaptunk, akkor a
konkurens pártra kevesebb magyar szavazott.
A választást követően az MKP elnökségi tagjai és Bárdos
Gyula, a Csemadok elnöke is a Bugár Béla által vezetett Most-Híddal
való tárgyalások mellett döntöttek. Nem lett volna jobb, ha követve
a kárpátaljai példát, még a kampányidőszak előtt összefognak
a Híddal?
– Nagyon jó a felvetése; az MKP a választásokat megelőző
egy éves időszakban többször is fölvetette a tárgyalások szükségességét,
ahogyan ezt számos alkalommal megtette a Csemadok, sőt a felvidéki
magyar társadalmi és szakmai szervezeteket tömörítő Szlovákiai
Magyarok Kerekasztala is, és levélben fordult a pártelnökökhöz,
hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. Sajnos erre nem került sor,
elsősorban azért, mert a helyhatósági választások után a
konkurens párt vezetése kijelentette, nincs miről tárgyalni az
MKP-val a parlamenti választásokig. Csupán a választások után
tartja esedékesnek a tárgyalásokat.
A választások után vagyunk. Lesznek tárgyalások Bugárékkal?
Főleg most, hogy a Most-Híd a Fico-vezette kormánykoalíció
tagja, aminek szintén része a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt
is?
– A Magyar Közösség Pártja egyértelműen szorgalmazta
a tárgyalásokat. Azért mondom ezt a múlt időben, mert a választások
után meghívót kaptunk Bugár Bélától, hogy üljünk le tárgyalni,
és a meghívást elfogadtuk. Amikor mi a tárgyalás mellett döntöttünk,
akkor még minden jel arra mutatott, hogy jobboldali kormány
alakul. Akkor még a Siet’ elnöke Procházka és a Most-Híd
elnöke Bugár Béla egyértelműen kijelentette, hogy nem fogadja
el Robert Fico meghívását a kormánykoalíciós tárgyalásokra.
Sajnos komoly változás történt a Most-Híd pártpolitikájában,
s kijelentették, hogy el tudják képzelni a részvételt egy
olyan kormányban, melynek tagja a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt
is. Ez nem csak az MKP vezetésében, de a józanul gondolkodó
felvidéki magyarság körében is kiverte a biztosítékot.
Jobboldali kormányban bíztak. A mostani bal-, vagy
jobboldali?
– Szlovákiának még nem volt olyan kormánya, mint
amilyen a mostani. A négyes fogat egyik tagja baloldali, a másik
három jobboldali párt. A problémát az jelenti, hogy a legerősebb
minisztériumokat a Smer uralja majd. A karmesteri pálca továbbra
is Robert Ficónál maradt, akinek kitűnő csatlósa a Szlovák
Nemzeti Párt. A két kisebb jobboldali párt ebben a kormányban
csak a statiszta szerepét játssza majd.
Mit gondol, a déli régiónak kedvezhet-e, hogy a vegyes
párt a kormány része?
– Igaz, hogy a kormánypártok megegyeztek a prioritások
elfogadásában, de ez az anyag, ami a nyilvánosság rendelkezésére
áll, általánosságokat tartalmaz. Konkrétumok a kormányprogram
elfogadása után várhatók. A Most-Híd prioritásként határozta
meg a kis iskolák problémájának kezelését, a kisebbségi
kulturális alap létrehozását, és szándékukban áll a régiófejlesztést
és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését is úgy megváltoztatni,
hogy az a déli régió lakosainak is kedvezzen. Ez mind nagyon jól
hangzik, de kérdés, hogy mi mindent lehet ebből a következő
időszak során megvalósítani.
Berényi József lemondását követően, az új elnök
megválasztásáig ön gyakorolja az elnöki jogkört. Ebben a köztes
időszakban milyen intézkedéseket hozhat?
– A pártvezetés legfontosabb feladata a parlamenti választások
eredményének értékelése, s alapszabályunk értelmében, felkészüljön
az általános tisztújításra. Az elnökség erről már döntött,
viszont az általános tisztújító kongresszus összehívását
az országos tanács rendelheti csak el. Tehát nagy valószínűséggel
április 2-án az országos tanács elrendeli az általános tisztújítást,
meghatározza az országos tisztújító kongresszus helyszínét
és időpontját, s gyakorlatilag a párt valamennyi szervezetében
tisztújítást tartunk. S tekintettel arra, hogy Berényi József
lemondott, ezért új elnöke lesz a pártnak, s az elnökség is
megújul.
Csupán személyi változásokkal elérhető-e a Magyar Közösség
Pártjának megerősödése?
– Az általános tisztújítás fontos része lehet a
perszonális megújulás, emellett nagyon fontosnak tartjuk, hogy
továbbra is folytatni kell a pártépítést, s a nyitás politikáját,
hiszen mi egyértelműen a magyar közösség érdekében tevékenykedünk.
El kell érnünk, hogy a következő parlamenti választáson,
legyen az négy év múlva, vagy korábban, egy olyan összefogás
eredményeként induljon harcba felvidéki magyarság, amelynek az
egyértelmű eredménye az lesz, hogy növeljük a magyar nemzetiségű
parlamenti képviselők számát. Ehhez kitűnő kommunikáció, jó
választási program szükséges. Ez lesz a párt további
feladata az általános tisztújításon kívül. Azt is fontosnak
tartom, hogy a párt szervei összezárjanak, nehogy valaki rést
üssön a problémák megoldása közepette bizonyos testületek közé.
Arra is ügyelnek, hogy folyamatosan tartsák a
kapcsolatot a választókkal?
– Természetesen; gyakrabban ki kell látogatnia az MKP
országos, megyei és járási politikusainak a régióba, mert
csak így lehet igazán közvetlenül kommunikálni a magyarokkal,
s lényeges témákkal foglalkozni – ez mindenképpen hasznos
lehet mind a választók, mind a párt számára.
Medveczky Attila
|
