|
 2016.04.08.
Elérhető a nullszaldós költségvetés
Az életünket rontó tehertől szeretnénk fokozatosan
megszabadulni
Lehetséges és szükséges
is úgy tervezni a költségvetést, hogy abban a hiány
„nulla” legyen – mondta Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési
Tanács elnöke, aki szerkesztőségünk kérdésére közölte,
hogy az alacsony államháztartási hiány és nyomában a csökkenthető
GDP-arányos államadósság mérsékli a finanszírozási terhet,
ami mozgásteret biztosít és segít tartalékokat képezni a
hosszabb távú fenntarthatóság érdekében. Így a korábbi évek
hitelfelvételeinek terhétől könnyebben tudunk megszabadulni és
előbb utóbb több jut a társadalmi szolgáltatásokra. Az pedig
természetes, hogy mindaddig nő az adósságállomány, amíg nem
lesz kiegyensúlyozott a költségvetés bevételi és kiadási
oldala.
Tavaly többen vitatkoztak azon, hogy jó-e, ha már
tavasszal döntenek a következő évi költségvetésről. Mit
mutatnak az adatok, helyesen járt el akkor a kormány, mikor a
korai költségvetésről határozott?
– A Költségvetési Tanács várhatóan április közepén
fog immár másodszor találkozni ezzel a kérdéssel a 2017-es költségvetés
tervezetének véleményezésekor. Ma csak a magam véleményét
mondhatom. Az eredmények azt mutatják, hogy a döntés helyessége
igazolódott. Persze lesz idén a költségvetésnek módosítása,
de nem a makrogazdasági pálya, vagy a tavalyi korai tervezés
nagyobb hibaszázaléka következtében, hanem mert olyan aktualitások
jelentkeztek a nemzetközi és hazai térfélen, melyek miatt változtatni
kell az előirányzatokon. Gondolhatunk az iskolafinanszírozás
rendszerének várható módosítására, a Klik adósságállományának
rendezésére, s több kisebb-nagyobb tételre, amelyek hatását
át kell vezetni a költségvetésen. Mindig is felvetődnek váratlan
helyzetek, s előbukkanhatnak „csontvázak” a költségvetés
világában, sokszor a kormányon kívüli hatókörből is, mégsem
lesz szignifikáns a változás, a javuló hiánypozíció, az adósságráta
javulása tarthatónak látszik. Kedvező a gazdaság alakulása,
amelyre a 2016-os költségvetés épült. Sőt az év kezdete költségvetési
szempontból kifejezetten jó eredményeket hozott, és nem csak
az egyszeri tételek miatt, hanem, mert nagyobbak lettek az adóbevételek,
s általánosságban is jó a költségvetési teljesítmény.
Pozitív, hogy az elmúlt évi tervezésnél figyelembe vették,
hogy 2016 elején az EU-s pénzfelhasználás még nem tud
nekilendülni, hiszen egy új tervezési ciklus kezdetén tartunk.
Összességében a 2,5 százalék körüli növekedési pálya
tartható lesz, a hiány- és az adósságráta javulásával
kapcsolatos várakozások előreláthatóan teljesülhetnek.
2015-ben Rogán Antal, a Fidesz akkori frakcióvezetője
azt mondta: rendszer lesz a korai költségvetésből. Ehhez tartják
is magukat, hiszen idén is nyárig szavaznak a 2017-es költségvetésről,
aminek lényege, célja, hogy nullszaldós legyen. Hogyan definiálható
az egyensúlyi nullszaldós költségvetés?
– A nullszaldóval kezdeném. Az egyensúlyi költségvetésnek
háromféle értelmezése van. Az egyik, hogy ugyanaz a szám
szerepel a bevételi és a kiadási oldalon, utóbbinál az adósságszolgálattal
(kamatkiadással) együtt. A másik, hogy az európai uniós módszertan
szerinti államháztartás kiegyenlített, tehát eredményszemléletben
nem mutat sem többletet, sem mínuszt. Ez némileg más megközelítés,
mert nagyságrendileg néhány százmilliárdos eltérést
tartalmazhat. A harmadik megközelítés, hogy a költségvetés
kiadási oldalán nem szerepelnek azok a beruházási tételek,
melyek majd idővel meghozzák a kívánt eredményt, csak a folyó
működési kiadások és a bevételek állnak egymással szemben.
Magam a második eset megvalósítását tartanám az igazi megoldásnak.
Azzal, hogy ez az egyensúly mikor alakulhat ki a Költségvetési
Tanács még nem foglalkozott. Személyes véleményem szerint a
tendencia a lényeges, vagyis 2017-ben további néhány százmilliárddal
jobb egyensúlyi adatokat kell elérni. A költségvetés abban az
értelemben most is kiegyensúlyozott, hogy az országnak az adósságszolgálat
nélküli fogyasztása ma is kisebb, mint a bevételekből
keletkező forrás. Tehát kevesebbet költünk, mint amit
megtermelünk. A nettó módon évek óta többletet mutató költségvetést
hiányba viszik a kiadási oldalon azok a korábbi hitelfelvételekből
származó kamatkiadások, melyek nagyságrendileg csaknem
megegyeznek az egészségügyre fordított összeggel, s akkor még
a hitel tőkerészének törlesztéséről nem is beszéltünk.
Ettől az életünket rontó tehertől szeretnénk fokozatosan
megszabadulni, amire jó esélyt látok.
Tehát lehet a költségvetést úgy tervezni, hogy abban
a hiány nulla legyen?
– Meggyőződésem, hogy lehet. A célhoz vezető utat meg
lehet lépni több lépcsőben, néhány éven belül, vagy egy-két
lépcsőben. A gazdaság teljesítménye és a hatékonyabb adóztatást
segítő eszközök alkalmazása következtében a központi költségvetés
bevételei kedvezően alakulhatnak, s ha távlatilag sem lazul a
fegyelmezett költségvetési politika, akkor minden bizonnyal
eljuthatunk oda, hogy külső források bevonása nélkül fent
lehet tartani a társadalmi-gazdasági működésben az államháztartás
forrás-felhasználás egyensúlyát.
Felkészültünk-e azokra az évekre, mikor csökkenni
fog vagy megszűnik az uniós források beáramlása?
– Éppen azért kell törekedni a kiegyensúlyozott költségvetésre,
hogy hazánk gazdaságilag saját lábon álljon. Az egyre
alacsonyabb államháztartási hiány és nyomában a csökkenthető
GDP-arányos államadósság mérsékli a finanszírozási terhet,
s ez mozgásteret biztosít, mindemellett segít tartalékokat képezni
a hosszabb távú problémakezelés érdekében. Így a korábbi
évek hitelfelvételeit is könnyebben tudjuk visszafizetni.
Sajnos mindaddig nominálisan nő az adósságállomány, amíg
nem lesz kiegyensúlyozott a bruttó – a kamatkiadást is
tartalmazó – államháztartás.
Szükséges, hogy valamin spóroljon az állam a
nullszaldós költségvetés eléréséhez?
– A nullszaldós költségvetés mielőbbi eléréséhez a
különböző értékelések szerint mintegy 2,5-3%-os gazdasági
növekedés szükséges. Emellett nagyon takarékosan kell gazdálkodni;
csak olyan tételekre szabad pénzt fordítani, amikre megvan az
anyagi fedezet. Nem lehet például fedezet nélkül béremelésekre
ajánlatot tenni.
Az adóbevétel vonatkozásában elértük-e a kívánt
mutatókat?
– Sosem érhető el a kívánt szint az adóbevételek
tekintetében. Ám önmagában már a gazdaság fehéredésének
eddigi mértéke is nagy eredménynek számít. Az adóbefizetések
pozitív teljesítményét jól tükrözi a 2016. év első két hónapjának
eredménysora. Gyakorlatilag az összes adózási területen
javultak a számok. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket az
úthasználati díjak rendszere, és valószínűleg további területekre
terjesztik ki pénztárgépek online bekötését az adóhivatalba.
Azt is tudni kell, hogy a korai költségvetés nemcsak Magyarországra
jellemző, hanem más országokban is gyakorlat. Az USA-ban nem a
naptári évhez, hanem a természet forgásának időszámításához
kötik.
A nullszaldós költségvetésre való törekvés sem
ritka Európában?
– Az, hogy a költségvetés kiegyensúlyozottá váljon,
évezredes hagyomány az állami pénzügyekben. Az más kérdés,
hogy ezt a célt nem mindig sikerül elérni.
A nagy hitelminősítők általi besorolást mennyire
kell komolyan venni a költségvetés tervezésénél?
– A piac már beárazta Magyarországot. Így a negatív
és pozitív besorolások lényegi változásokat rövid távon
nem idéznek elő. Hosszabb távon azonban igen: új befektetőket
hozhatnak.
Medveczky Attila
|
