vissza a főoldalra

 

 

 2016.04.08. 

Keresettek a minőségi magyar borok a nemzetközi piacon

Világos és könnyen teljesíthető szabályokat fogalmazunk meg az új jövedéki törvényben

Miként alakult az elmúlt években a borexport és a borimport értéke? Melyek a fontosabb felvevőpiacok? A keleti nyitás politikája is hozzájárult a magyar borok kiviteléhez? Mennyire számít piaczavaró tényezőnek az olasz bor Magyarországon? Miért szükséges módosítani a jövedéki törvényt? – kérdeztük Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkártól

 Sikerként könyvelhető el, hogy tavaly nőtt a magyar borexport értéke, és közben csökkent a borimport mennyisége? Mindez azért is lényeges, mert több borász panaszkodott lapunknak, hogy hazánkba szinte beáramlik az olcsó külföldi bor.

 – A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy csökkent az import; mégpedig a 2011-es 530 ezer hektoliterről 2015-re 196 ezer hektoliterre. Ez még nem teljes siker, de az eredmények biztatóak. Tény, hogy lehetnek még mindig olyan gazdák, borászok, akiknek a saját belföldi felvevőpiacukra érkeznek be külföldi borok. Éppen ezért nagyon fontos az export növekedése. Magyarországon jelenleg mintegy 65 ezer hektáron művelnek szőlőt, szemben a 20 évvel ezelőtti több mint 100 ezer hektárral, tehát egyértelmű, hogy több szőlőültetvény telepítésében vagyunk érdekeltek. Ezért is örvendetes az a tény, hogy 2010 óta több mint 15 ezer hektár szőlőültetvényt telepítettek Magyarországon támogatással. Az elmondottakból következik, hogy a magyar termelők több bort termelnek, mint amennyit a magyar borfogyasztók vásárolnak, ezért lényeges, hogy a jövőben az exportra koncentráljunk. Fel kell kutatni ehhez azokat a piacokat, ahol jól tudunk teljesíteni. Az adatok azt mutatják, hogy eddig sikerült ezeket a piacokat részben fellelni. 2010-ben és 2014-ben sajnos kevesebb szőlőt szüreteltek a magyar gazdák, ezért, főleg 2011-ben, megnőtt az import mennyisége. Ettől függetlenül a tendencia elsősorban értékben exportnövekedést és importcsökkenést mutat. Az exporttal kapcsolatban tudatosítanunk kell, hogy hazánk nem túl nagy méretű bortermelő ország, illetve a borpiacnak nem mindegyik szegmensében rendelkezik versenyelőnnyel. Az olcsóbb vörösborok piacán kifejezetten versenyhátrányt szenvedünk el. Ezért erőforrásainkat érdemes olyan termékekre fordítani, melyeket képesek vagyunk jó haszonnal eladni. Ilyenek például az illatos fehérborok, a nagyobb hozzáadott értékkel bíró fehér- és vörösborok, az édes fehérek, az aszúk és a rosék – ezek versenyképes termeléséhez adottak a természeti adottságok. Az is tény, hogy bár borfogyasztó országnak mondjuk hazánkat, mégis több bort termelünk meg, mint amennyit itthon elfogyasztanak, ahogy az is, hogy az importot nem lehet lenullázni, mert vannak olyan országok, ahol nálunk olcsóbban tudnak bort előállítani. Nekünk a fő feladatunk a magyar bor hazai és külföldi eladása.

 A déli- vagy a keleti-nyitás politikája hozzájárult ahhoz, hogy növekedett a magyar borexport értéke?

 – A kulturális tényezők is meghatározzák a bornak mint hagyományos terméknek a fogyasztását. Ezért nehéz találni ilyen értelemben új célországokat. De éppen a keleti nyitás kapcsán fontos megemlíteni, hogy a magyar borexporton belül egyre erősebb Kína szerepe. 2014-ben például csak két ország tudta növelni az eladott bor mennyiségét Kínában: Magyarország és Chile. De mivel, ahogy említettem hagyományos termékről van szó, ezért Kína mellett a régebbi, tradicionális piacainkra is lényeges fókuszálnunk, így Németországra, az Egyesült Királyságra vagy Lengyelországra. Ezeken kívül még Csehországba, a skandináv és a balti államokba exportálunk.

 A felsorolt külföldi piacokon főleg az export bor minősége meghatározó, vagy a mennyisége?

 – Ezt nagyon nehéz aggregált adatok alapján megmondani, illetve eltérőek a különböző országok piacai. Amennyiben az export átlagárát vizsgáljuk, akkor elmondhatjuk, hogy Kínában igen magas áron tudjuk eladni a magyar bort, míg Csehországban nyomottabb áron. Az Egyesült Királyság és Németország az ár tekintetében a középmezőnybe tartozik.

 Mennyire számít piaczavaró tényezőnek az olasz bor Magyarországon?

 – Tény, hogy Olaszországból egyre kevesebb, de még így is sok olcsó bor érkezik, kimondottan alacsony az import átlagára. Ez nyilvánvalóan hátrányt jelent azon termelők számára, akik ugyanebben a szegmensben tevékenykednek. Az utóbbi években az olcsó importbor piacán Olaszország mellett megjelent Spanyolország is.

 Miként lehet elérni azt, hogy a magyar fogyasztók főleg a magyar termelők borait keressék a boltokban?

 – Magyarország nem a legolcsóbb borok termelésével ér el sikereket a piacon. Ezért kiemelt cél, hogy belföldi piacon növeljük a borfogyasztás tudatosságát, tehát a vásárlók ne csak az árat, hanem a termék értékét is nézzék. Lényeges a fogyasztók folyamatos tájékoztatása. Azért is jött létre a Nemzeti Borkiválóság Program mint elengedhetetlen közösségi bormarketing. A program keretén belül tudjuk bemutatni azokat a borokat, melyeket a legjobbnak ítélt a szakmai zsűri, illetve a fogyasztókat tájékoztatni a magyar borokról, borvidékekről, borstílusokról.

 Miért lényeges a jövedéki szabályozás modernizálása, egyszerűbbé, átláthatóbbá, közérthetőbbé tétele? Ide kapcsolódik, hogy nemrég beszélt arról a Kormányinfón Lázár János miniszter úr, hogy szükséges a hivatalok, a pályázatok, szabályok csavaros jogi nyelvezetét a közbeszéd számára érthetővé tenni.

 – Az állam úgy tudja a legjobban segíteni a gazdálkodókat, ha világos és könnyen teljesítő szabályokat fogalmaz meg tevékenységükkel kapcsolatban. A borászat területén e cél érdekében sokat tettünk, de még így is igen sok tennivaló maradt. Az adminisztrációs tehercsökkentések területén az eddigi legjelentősebb eredmények közül ki kell emelni a kistermelői pezsgőt és a borkísérő okmány számlával való kiválthatóságát. Az igazán nagy lépést a jövedéki törvény modernizációja hozza. Azért szükséges a 2003-as jogszabály módosítása, mert azóta jelentősen változott a világ bortermelése, felvevőpiaca. Az EU-s jövedéki irányelv lehetővé teszi, hogy azokat a termelőket, akik 1000 hektoliter alatt állítanak elő bort, kivegyük a jövedéki körből. Nekik nem kell majd jövedékiséghez kapcsolódó adatszolgáltatásokat benyújtaniuk. A stratégiai célok között szerepelt a módosítás elveinek kidolgozása során az adminisztráció csökkentése, az egyszerűsítés, a garanciarendszer átalakítása, a kockázatkezelés javítása.

 

Medveczky Attila