vissza a főoldalra

 2016.04.15. 

Növekedés és stabilitás

A magyar gazdaság növekedése 2013 óta meghaladta az uniós átlagot

A növekvő költségvetési bevételek is egyértelműen jelzik, hogy a kormány gazdaságfehérítés érdekében hozott intézkedései beváltották a hozzájuk fűzött reményeket – közölte a Magyar Fórummal a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, akit arról is faggattunk, hogy mennyiben javult az adómorál, és milyen eredményt hozott az elmúlt két év gazdaságpolitikája.

 Minek köszönhető, hogy idén januárban, februárban 15 milliárd forintos többletet mutatott a költségvetési gazdálkodás, hiszen az államháztartás adatai jellemzően jelentős hiányt szoktak mutatni ebben az időszakban?

 – Az elmúlt másfél évtized legkedvezőbb államháztartási adatát láthattuk az idei év első két hónapját tekintve, ez – ha úgy tetszik – történelminek is nevezhető. A költségvetést gyakran szokták „fejnehéz” jelzővel illetni, ami azt jelenti, hogy az adott év első hónapjaiban a kiadások rendszerint meghaladják a bevételeket, ezért deficit (vagyis hiány) jelentkezik. Ennek általános költségvetési indoka az, hogy több bevétel csak később, az év második felében jelenik meg a büdzsében, míg számos kiadás az év elején teljesül. A mostani kedvező adatra a válasz alapvetően a hazai reálgazdasági folyamatokban keresendő. Ha több beruházás valósul meg, emelkedik a foglalkoztatottak száma, aminek az eredménye, hogy többen fizetnek adót a költségvetésbe. Így a főbb bevételi tételeknél, mint például az általános forgalmi adó esetén (áfa), a személyi jövedelemadónál (szja) vagy éppen a társaságok befizetései kapcsán is érdemi növekedést tapasztalhatunk.

 Javult a hazai adómorál is?

 – Természetesen, és ezt bátran kijelenthetjük, hiszen a növekvő költségvetési bevételek is egyértelműen jelzik, hogy a kormány gazdaságfehérítés érdekében hozott intézkedései beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek közül kettőt emelnék ki: a másfél éve még többé-kevésbé feketén üzletelő kereskedők ma már kénytelenek rendszeresen használni az adóhivatallal közvetlen kapcsolatban lévő online pénztárgépeket, így az értékesítések után nem tudják elkerülni a forgalmi adó megfizetését; az EKÁER (Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer) pedig arra hivatott, hogy visszaszorítsa a szállítással összefüggő áfa-csalásokat, javítva ezzel a jogkövető adózók piaci pozícióját, s hozzájáruljon az államkassza bevételeihez. Mindemellett a jogkövetően működő vállalkozások pozitív visszajelzései és a nemzetközi érdeklődés is bizonyítja a rendszerek sikerességét.

 Az adatokból az is kivehető, hogy többet vásárol a lakosság?

 – A legfrissebb adatok szerint 6,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek idén januárban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. Ezzel több, mint három éve folyamatos emelkedés figyelhető meg, ennél kiugróbb januári adatot pedig legutóbb 11 éve mértek hazánkban. Tehát azon túl, hogy napjainkban már tartósan négymillió fő felett van a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta szintén 11 éves mélyponton, vagyis 6,1 százalékon áll. Mindeközben az emberek munkából származó jövedelme is folyamatosan növekszik. Az adókedvezményeknek és az egykulcsos személyi jövedelemadónak, illetve 2016-tól annak egy százalékpontos csökkentésének köszönhetően pedig több pénz marad ténylegesen az emberek, a családok zsebében. Ezáltal többet tudnak vásárolni, amit a fogyasztási jellegű adókból befolyó költségvetési bevételek is tükröznek. Ehhez kapcsolódó adat, hogy az elmúlt év egészében 5,6 százalékkal erősödött a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, melynél magasabb értéket utoljára 2004-ben mértek. Ez a tendencia idén tovább folytatódott, hiszen januárban 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi magas bázishoz képest.

 Az első két havi mutatóból következtethetünk arra, hogy a 2016-os év adatai megalapozhatják a 2017-es költségvetés tervezetét?

 – Az idei év adatai és a nemzetgazdasági tárca előrejelzése is azt mutatják, hogy 2016 jó bázis lehet a 2017-es költségvetés tervezéséhez. Így, ha az állam bevételei a tervek szerint vagy afelett alakulnak, akkor egy érdemi gazdasági növekedés fogja segíteni a kitűzött kormányzati célokat, mint például az államháztartási hiány és az államadósság további csökkentését.

 Mi jellemzi az államadósságot, és az államháztartás hiányát?

 – Ahogy említettem, a kormány elkötelezett a kiszámítható és felelősségteljes gazdálkodás jegyében az államháztartási hiány és az államadósság fokozatos csökkentése mellett. Az elmúlt éveket tekintve mindkét mutató kedvezően alakul, így ez a folyamat várhatóan 2017-ben és a későbbi években is megmarad. Az államadósság szintje a legfrissebb adatokat tekintve a GDP arányához viszonyítva 75,3 százalékon áll, ami közel egy százalékpontos javulást mutat a 2014-ben mért mutatóhoz képest. A frissen publikált KSH adatok szerint tavaly a GDP 1,9 százaléka lett a 2,4 százalékos várakozással szemben.

 Az elmúlt években jelentős strukturális átalakítás zajlott többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén. Ha a költségvetést nézzük, milyen eredményt hozott az elmúlt két év gazdaságpolitikája?

 – A 2010-es kormányváltás óta a gazdaságpolitika célja a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása, valamint az államadósság csökkentése és a költségvetési hiány három százalék alatt tartása. Ennek érdekében a kormány az elmúlt években valóban jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén. A költségvetési és pénzügyi egyensúly helyreállítására, az államadósság csökkentésére, továbbá a munkaerőpiac keresleti és kínálati alkalmazkodására, a gazdasági növekedés újraindítására irányuló törekvések már meghozták az elvárt pozitív fordulatot. A magyar gazdaság növekedése 2013 óta az uniós átlag felett van, a foglalkoztatottság és a reálkeresetek évről évre növekednek, miközben a munkanélküliség évtizedes mélyponton van. Hazánk 2013 júniusában kikerült a 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás alól, az ország sérülékenysége egyre inkább csökken (ezt mind az Európai Bizottság, mind pedig a nemzetközi intézmények sorra elismerik elemzéseikben). Míg a kedvező reálgazdasági folyamatok a költségvetés bevételi oldalának stabilitását segítik elő, addig a rendszerszintű átalakítások a kiadási oldalon a felelősségteljes államháztartási gazdálkodást célozzák.

 Mekkora hiányt kell eltüntetni a nullás költségvetéshez?

 – A nemzetgazdasági tárca jelenleg dolgozik a jövő évi büdzsé előkészítésén annak érdekében, hogy – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is a tavaszi ülésszakban nyújthassa be az Országgyűlésnek. Így hazánk az év első felére ismételten elfogadott költségvetéssel fog rendelkezni. Az idei GDP-arányosan 2 százalékos hiány nagyságrendileg 700 milliárd forintot tesz ki. Azt gondolom, először a költségvetés szerkezetében célszerű olyan változtatásokat végrehajtanunk, amelyek a működés egyensúlyát eredményezik. Az állam egészének hiányát pedig fokozatosan csökkenteni kell.

 A bürokráciacsökkentő intézkedések egy része kiadáscsökkentéssel járhat?

 – A bürokráciacsökkentés elődleges kormányzati célja a jó állam koncepciója mentén a közigazgatás szolgáltató jellegének megerősítése. Az állampolgárok ennek közvetlen eredményeit például az egy helyen megvalósuló ügyintézés (kormányablakok), az egyes hatósági eljárások (például személyazonosító igazolvány, hatósági erkölcsi bizonyítvány, diákigazolvány, adóhatósági igazolvány stb.) ingyenessé válásában, valamint az ügyintézési határidők rövidülésében tapasztalhatják. 2016-ra a kormány tízmilliárd forintot különített el erre a célra, majd a lakosság véleményének megismerése után módosította a korábbi szabályozást. Az elkövetkezendő időszakban az államigazgatási intézmények felülvizsgálata történik meg. A hatékonyság és az eredményesség szempontjait is figyelembe véve a minisztériumi háttérintézmények számának újragondolása várható, ami költségvetési szempontból kiadáscsökkenést eredményez.

 Milyen különadók csökkentését tervezik 2017-re?

 – A kormány adópolitikájának fókuszában mindenekelőtt a munka, illetve a személyek adóterheinek csökkentése áll, ugyanis ezek hatása közvetlenül megjelenik a családoknál. 2017-től például ismét növekszik a kétgyermekes családok adókedvezménye. A különadók bevezetésének oka részben a válság miatt kiesett bevételek pótlása, a költségvetési hiány csökkentése volt, illetve hogy a közteherviselésből az érintett ágazatok is nagyobb mértékben kivegyék a részüket. A különadók jelentősége és eredménye e tekintetben nem is vitatható. A bankadó mértéke – a hitelezési aktivitás elősegítése érdekében, illetve az EBRD-vel kötött megállapodással összhangban – 2017-től tovább csökken majd, azonban más változtatásról egyelőre nem tudok beszámolni.