|
 2016.04.15.
Példaértékű magyar program
Elsődleges célunk a digitális gazdaság fejlesztése
A Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium 2,5 milliárd forint uniós forrásból hároméves
programot indít, amely az infokommunikáció, a digitális gazdaság
területén megszülető innovatív magyar ötleteket karol fel és
segít sikerre vinni a nemzetközi piacokon. Dr. Solymár Károly
Balázs helyettes államtitkár közölte, hogy a program nem pénzbeli
támogatást nyújt, hanem a kedvezményezettek tényleges igényeihez
igazodó szemléletformáló előadásokat, tanácsadást biztosít
a külpiacra jutáshoz.
Mi a hároméves INPUT program lényege? S honnan az
elnevezés?
– A lényeg, hogy ezzel a programmal nem magukat a
startupokat (a startup általában az újonnan alapított, nagy növekedési
potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti),
hanem a digitális gazdaságot fejlesztjük. Az infokommunikáció
nem csupán arról szól, hogy a lakosok mennyi eszközt használnak,
mennyien férnek hozzá a digitális csatornákhoz, van-e ehhez
megfelelő tudásuk, hanem a digitális gazdaságról is, melynek
fejlesztése óriási hozzáadott értéket képes produkálni.
Mindehhez sok képzett magyar emberre, diákra van szükség és
az ő ötleteikből, kevés nyersanyag nélkül rendkívül értékes
termékeket, szolgáltatásokat lehet kialakítani. Elsődleges célunk
tehát a digitális gazdaság fejlesztése, amit több módon is
el lehet érni. Az egyik, s mi ezen dolgozunk, hogy fölkaroljuk
azokat az ötleteket, melyek egyetemeken, és különböző vidéki
helyszíneken születtek meg, csak éppen megrekednek az ötlet
szintjén, és kidolgozás hiányában, nem tudnak a hazai- és a
nemzetközi piacra eljutni. Az, hogy strartup-fejlesztési
programról beszélünk, azért lényeges, mert a projekt célcsoportjai
a magas növekedési potenciállal rendelkező kezdeti szakaszban
lévő vállalkozások vagy vállalkozással nem rendelkező ötletgazdák.
A program egyrészt azért kapta az INPUT nevet, mert olyan
kifejezést szerettünk volna használni, ami az informatikában
ismert, másrészt ezek a vállalkozások, ötletek jelentik azt a
bemeneti oldalt, amiből később sikeres projektek valósulhatnak
meg.
A projekten belül anyagi támogatásban részesítik
a hazai cégeket?
– A program nem nyújt anyagi támogatást. A hagyományos
strartup-fejlesztési programokban a cégek, az ötletgazdák
kapnak bizonyos forrást tevékenységük megvalósításához. Ez
viszont nem garantálja az információs és kommunikációs
technológiákkal (IKT) foglalkozó vállalkozások sikerét a
nemzetközi piacon, hiszen mindenféle kapcsolatrendszer nélkül
utaznak ki a külföldi piacokra. Így valószínűleg nem fejlődik
sem az adott cég, sem a digitális gazdaság. Az anyagi támogatás
tehát nem térül meg. Mi úgy szeretnénk megszervezni a támogatást,
hogy a program végén ezek a vállalkozások valódi értékhez
jussanak. Ezért a résztvevők személyre- vagy vállalkozásra-szabott
képzéseket és ismereteket sajátítanak el, mentorálásban részesülnek,
valamint célzott nemzetközi piacra juttatáshoz segítjük őket.
A felsoroltak közül a legfontosabb és a leglényegesebb a
nemzetközi piacra való kijutás elősegítése. Mindez úgy történik,
hogy Magyarországra két szinten hozunk be külpiacról nemzetközi
szakembereket. Az alsó szinten a szakemberek meghatározott ideig
hazánkban élnek, és itt dolgoznak a magyar vállalkozásokkal,
ötletgazdákkal közösen már az ötletek kidolgozásában, továbbfejlesztésében.
Az amerikai, a német, vagy a kínai piacot és gondolkodásmódot
jól ismerő szakembert hozunk Magyarországra, a program résztvevői
tőle kapják meg a kellő tudást és ismeretet. Magasabb szinten
pedig a program tanácsadó testületének munkájában vesznek részt
a nemzetközi szakemberek. Ők nem tartózkodnak folyamatosan hazánkban,
de mivel komoly vállalkozói tapasztalattal rendelkeznek, segítik
a program megvalósítását. Így tudunk valódi segítséget nyújtani
a külpiacra jutáshoz. Összefoglalva tehát: az a fiatal, aki
jelentkezik a programba, nem 10-20 millió forintot, hanem ennek
az összegnek megfelelő értéket kap, ami által megtalálja a
helyét a nemzetközi piacon.
Anyagi vonzata mégis lehet a programnak, mert a nemzetközi
szakembereket, mentorokat meg kell fizetni.
– A felsőszintű mentorok, nemzetközi szakemberek ingyen
segítenek a résztvevőknek. A győri sajtótájékoztatón részt
vett az amerikai piac kiemelt tanácsadója, Ron Sege, a Szilícium-völgyben
működő Echelon Corporation elnök-vezérigazgatója, aki szintén
nem részesül tiszteletdíjban. Számára lényeges szempont a vállalkozásfejlesztés,
s nyilván neki is hasznos lehet, ha találkozik tehetséges
fiatalokkal. A körülbelül 100 fős mentorcsapat is díjmenetesen
látja el tevékenységét.
Mennyi céget vonnak be az INPUT-ba?
– 800 érdeklődőre számítunk, akik regisztrálhatják
magukat egy központi portálba. 300 olyan cég, ötletgazda
jelentkezését várjuk, aki már ténylegesen bekapcsolódik a
programba. A célunk, hogy három éven belül 200 vállalkozás
érjen el sikert a nemzetközi piacon.
Végeznek ellenőrzést, monitorozást is a projekten belül?
– A központi portál elsődleges célja, hogy az összes
résztvevővel kapcsolatos előrelépést, tevékenységet, képzést
kövesse, és ezáltal nyomon követhető az eredményesség.
Folyamatosan mérjük, hogy valóban jó irányba megy-e az adott
vállalkozás, s visszajelzést kapunk a képzések sikeréről
is. Amennyiben nem jó képzést nyújt az adott intézmény, az következményekkel
jár. A program lebonyolításával a tárca Infokommunikációért
és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkársága a Kormányzati
Informatikai Fejlesztési Ügynökséget bízta meg. Ez az intézmény
gyakorolja a folyamatos kontrollt.
Az INPUT program magyar kuriózum, vagy van erre hasonló
példa az Európai Unióban?
– Ilyen típusú program sem az unióban, sem azon kívül
nincs. Kijelenthetjük, hogy jelenetős az érdeklődés a magyar
program iránt, koncepciónk nagyon tetszett a különböző
nemzetközi fórumok résztvevőinek. Amennyiben programunk
sikeres lesz, a módszert alkalmazni lehet más államokban is. Ezáltal
példát mutathatunk, ahelyett hogy másokat követnénk.
A digitális gazdaság fejlesztése által eddig mennyi
új munkahely jött létre?
– A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 11,5%-a az
IKT-szektorban tevékenykedik, ami 311 ezer embert jelent. A
munkahelyek számát nehéz megbecsülni ezen a területen, mert a
digitális gazdaság mára már nagyon sok ágazatban jelen van,
az ehhez kötődő vállalkozások a hazai GDP körülbelül 20%-ához
járulnak hozzá. Egy folyamatosan növekvő ágazatról beszélünk,
amelyre még a válság sem tudott kedvezőtlenül hatni. Azon
dolgozunk, hogy a program sikeres legyen, hiszen ezzel tovább növelhetjük
az exportmennyiséget és a foglalkoztatottak számát.
Medveczky Attila
|
