vissza a főoldalra

 

 

 2016.04.15. 

Átalakult a sport támogatása

Jó ütemben haladnak a magyarországi 17. FINA Világbajnokság előkészítő munkálatai

Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár: a Budapesten és Balatonfüreden 2017. július 14–30. között megrendezendő vizes világbajnokság sikeres lebonyolítása rendkívül fontos, hiszen ez is befolyásolhatja a 2024-es budapesti olimpiai pályázat eredményességét.

 Megfelelő ütemben haladnak-e a 2017-es a vizes vb előkészületei?

 – 2017. július 14–30. között két helyszínen, Budapesten és Balatonfüreden tartjuk meg a világbajnokságot. A vb eredetileg a mexikói Guadalajarában lett volna, ám 2015 februárjában Guadalajara visszalépett, s a 2021-es világbajnokság rendezője, Magyarország átvállalta a 2017-es világbajnokság rendezését. Ez óriási feladattal és kihívással jár, hiszen meg kell felelni a létesítményi követelményeknek; el kell készíteni a Dagály Úszóarénát. A munkálatok jól haladnak, az építők például hat héttel előbbre tartanak az időarányos tervhez képest. A szervezőbizottság létrejötte óta nap mint nap egyre többen dolgoznak a világbajnokság sikeres lebonyolításán, hiszen egy év múlva már a „hajrában” vagyunk. Soha nem volt ekkora esemény még Magyarországon, hiszen hat diszciplína jelenik meg egyszerre, szinte egy helyen, majdnem egy időben. Még egy úszó világbajnokság is nagy kihívást jelentene, de amellett lesz vízilabda, műugrás, óriás toronyugrás, szinkronúszás és nyílt vízi úszás is. Ezek helyszínét is biztosítani kell. A szervezőbizottság célja, hogy olyan eseményt rendezzen és mutasson meg a világnak Magyarország, hogy 2017 szeptemberében, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a limai közgyűlésén dönt az olimpiai pályázatokról, ránk essen a választás. Tehát a vizes világbajnokság sikeres megrendezése azért is rendkívül fontos, mert befolyásolhatja a 2024-es budapesti olimpiai pályázat eredményességét.

 Megtérülő beruházás lesz a vizes vb?

 – Nem tisztem az anyagiakról szólni, de az tény, hogy nagyon sok egyéb infrastrukturális beruházást meg kell, kellett valósítanunk a világbajnokságtól függetlenül. A vb felgyorsítja ezt a folyamatot. Gondolhatunk a közlekedés fejlesztésére, az utcák és terek megújítására, szépítésére. Balatonfüreden is nagy volumenű beruházások történtek, olyanok, amelyek a környezetben élők számára pozitív változást jelentenek. Önmagában az is hatalmas előny, hogy kiépül Budapesten az úszókomplexum, hiszen eddig a fővárosnak nem volt olyan intézménye, ahol jelentős nemzetközi, vízi sporttal kapcsolatos eseményt lehetett volna rendezni. A margitszigeti programokhoz kapcsolódóan is lesznek rekonstrukciók. Tehát ennek a vb-nek nagyon sok hozadéka lesz a jövőben.

 Milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a világbajnokságon kiszűrjék a doppingolókat?

 – Nagyon szigorú előírások határozzák meg, hogy egy világbajnokságon mennyi doppingvizsgálatot kell elvégezni. S mivel olimpiára is készülünk, ezért a Magyarországon a HUNADO-val, tehát a Magyar Antidopping Csoporttal és a Magyar Olimpiai Bizottsággal szorosan együttműködünk, a válogatott sportolókat folyamatosan ellenőrzik és rendszeres felvilágosító programokat biztosítanak nekik, amelyben a sportági szakszövetségek is közreműködnek. Így remélem, hogy az érintettekhez minden információ eljut, és így mindenki tisztában lesz azzal, hogy milyen szereket nem szabad szedni. Kormányhatározat is született arról, hogy a sportolók által használt táplálék-kiegészítőknek a tiltott teljesítményfokozás szempontjából történő vizsgálatára alkalmas sport-táplálkozástudományi intézmény létesül a nyáron. Ennek megvalósítása óriási eredmény, hiszen mindez a sportolók biztonságát és a tiszta felkészülést szolgálja majd.

 2010-ben stratégiai ágazattá tette a sportot a kormány. Hat év alatt mindez milyen pozitívumokkal járt?

 – Sportnemzet vagyunk, ezt bizonyítják nemzetközi eredményeink. A kormány átalakította a sport finanszírozását 2010-ben, amit minden sportban dolgozó szakember, sportoló érzékelhetett. Ekkor jött az ötlet, hogy az állam adókedvezmény útján segítse extra-többletbevételhez a világban legnépszerűbb sportokat. A cél a sportvertikum gazdasági dinamizálása és a sportiparban mozgó feketepénzek kifehérítése volt. 2011-ben elindult a TAO, amelynek keretében a vállalkozások társasági adójuk bizonyos százalékát a sport támogatására fordíthatják. Az így befolyt összeg elsősorban az utánpótlás-nevelést, a sportcélú infrastruktúrafejlesztést, továbbá a képzéseket tette még hatékonyabbá. Természetesen a 16 kiemelt sportágban részt vevők is használhatják a TAO-ból megépült sportlétesítményeket. 2013 októberétől indult el a kiemelt sportágak támogatása; azóta több mint 30%-kal nőtt a leigazolt sportolók, és több mint 5%-kal a sportegyesületek száma. Ezenkívül a felzárkóztatási programba is bekerültek sportágak, így a 16 mellé 20 sportágat lehet felsorolni. Emellett a kormány 2013 júliusában döntött a Kiemelt Edző Program létrehozásáról annak érdekében, hogy hosszú évtizedek után végre rendezze a sportszakemberek presztízsét, megítélését, szakmai elismerését. A Gerevich Aladár-sportösztöndíj további működtetésével pedig az volt a célunk, hogy megfelelő anyagi feltételeket biztosítsunk a Magyarország képviseletében versenyző sportolók, valamint a felkészítésüket segítő szakemberek zavartalan és magas szintű sporttevékenységéhez.

Tehát az átalakult sporttámogatási rendszer egyik formája, a TAO meghozta a várva várt eredményt. Mit várnak a TAO II. 2017-es bevezetésétől?

 – A jelenlegi támogatási rendszer 2017. június 30-áig él, addig kaptuk meg az engedélyt az Európai Bizottságtól. A sportági szövetségekkel konzultálva, az eddigi gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével már készül a TAO II. program, melynek feladata az utánpótlás további támogatása, valamint az amatőr sport költségcsökkentése lesz, s emellett megjelenhet infrastruktúra-fenntarthatósága. Egy olyan rendszer kidolgozása a cél, amely a TAO eddigi támogatási rendszerében létrehozott, fejlesztett javakon, értékeken keresztül tartósan szolgálja a magyar sport fejlesztését.

 

Medveczky Attila