vissza a főoldalra

 

 

 2016.04.15. 

Märle Tamás: Jézus és a migránsok

A hétvégi Magyar Időkben Fricz Tamás arról értekezik, vajon keresztényként hogyan kell viszonyulnunk a migránsáradathoz. Mit kezdjünk a parancsolattal, amely szerint szeresd felebarátodat, mint önmagadat? A jobboldal közismert politológusa kiemeli, hogy Jézus „Abban a társadalomban élt és tanított, ahol az egyik legnagyobb probléma az Istentől való eltávolodás, az erkölcsi züllés, a főpapok, farizeusok korrupciója, a pénzimádat, a gyűlölködés volt.” Mint írja, kiveszett akkoriban az önzetlenség, ezért volt oly fontos, hogy úgy szeressék az emberek a másikat, mint önmagukat. Fricz szembeállítja cikkében a kétezer évvel ezelőtti Júdeát napjainkkal, úgy véli, hogy a ma emberéből pedig az önszeretet veszett ki, Nyugat-Európában háttérbe szorult az Én, és a Másik, a Másság kerekedett felül. „Ebből következik a Merkel, Juncker és Schulz által vezetett európai elit migránspolitikája, amely az önpusztító és önfeladó befogadásra épül.”

Megjegyezném, hogy a pénzimádat, a korrupció vagy a gyűlölködés fikarcnyit sem csökkent, továbbá az emberek önzősége sosem hágott olyan magasra, mint a XXI. században. Ne felejtsük el, hogy az önmegvalósítás, az individualizmus világában élünk, ahol égbekiáltó bűn azt pedzegetni, hogy egy huszonéves nő karrierjét feláldozva gyermekeket szüljön. Nem az Én szorul háttérbe, hanem minden, ami a liberálisok útjában áll, elsők között a kereszténységgel. Nem rajonganak a liberálisok a muzulmánokért sem, mind Charlie Hebdók lesznek, amikor megtámadják övéiket. Nem a másik kultúrát tisztelik, csupán olcsó munkaerő kell nekik, kivételes tehetségű és magasan képzett bevándorlók, valamint a Soros-féléknek kedvez, ha az olajmezőkben gazdag Szíria kiürül. Merkel és társai pedig egyáltalán nem önfeladóak, csupán kiszolgálják a migrációt generáló érdekcsoportokat, és minden bizonnyal megkapják majd érte jutalmukat.

Érdekesnek találom azt is, ahogy az említett cikkben Jézus tanítása történelmi kontextusba lett helyezve azért, hogy igazolva legyen Magyarország migránspolitikája. Bár vannak jelenetek a Szentírásban, amelyek történelmi magyarázatra szorulnak, Isten szava, a mondanivaló örök igazságokat tartalmaz. Felebarátainkat ma is úgy kell szeretnünk, mint önmagunkat, legyen az illető keresztény vagy mohamedán.

Az már más kérdés, hogy a szükséget szenvedőkön hogyan kell segítenünk. Biztosan nem úgy, hogy teletömjük a fejüket mindenféle mesével és százezerszámra beengedjük őket Európába. Leghelyesebb az volna, ha azok a katonai erők, amelyek képesek rá, békét teremtenének a háborús országokban. Nem mellesleg ők is szították és tartják fenn ezeket a háborúkat, így ördögi körbe kerültünk.

A keresztény Magyarország viszont nem tehet mást, mint amit tesz. Egyrészt nem enged be senkit ellenőrizetlenül az országba, csak a szükséget szenvedőket lehetőségeihez mérten és segélyeket küld a háborús övezetekbe, valamint szorgalmazza a békét. Nem akkor beszélhetnénk keresztény Európáról, hogyha nem tehetné be ide a lábát senki, és a világ gazdagabbik, ám kisebbik része kizárna mindenki mást a jólétből.

Ám a magyar kormány nem is ezt hirdeti; irányt mutat Európának, migránspolitikája kétségtelenül jó. Jézus szavai pedig ugyanúgy szólnak a ma emberének, mint kétezer éve szóltak környezetének. Nem kell átértelmeznünk azért, hogy alátámasszuk igazunkat.