|
 2016.04.22.
Kettős mérce
román módra
A székely zászló több mint egy vászon és egy rúd
Eltávolíttatná
a Kovászna Megyei Tanács üléstermében kitűzött székely zászlót
Sebastian Cucu prefektus, mivel szerinte törvénytelen módon
volt elhelyezve. Kulcsár - Terza József,
a Kovászna Megyei Tanács tanácsososa:
több évtizede indult el a hadjárat az erdélyi magyarság,
a székelység ellen. Mindenáron azt szeretnék, ha mi magyarok
Erdélyből, Székelyföldről eltűnnénk.
A székely zászlót, a Magyar Polgári Párt frakcióvezetőjeként
adományozta Kovászna Megye Tanácsának. A tanácsosok közül
mennyien támogatták a zászló elhelyezését?
–A legnagyobb örömömre, ellenszavazat nélkül,
mindenki támogatta kezdeményezésemet. Amikor március 25-én
kihelyeztem a zászlót, azt a magyar képviselők tapssal fogadták,
hiszen addig még nem volt jelen Székelyföld zászlaja a Kovászna
Megyei Tanács üléstermében.
A román tanácsosok is
tapsoltak?
–Ők nem szóltak semmit. Ellenvéleményük
nem volt, de nem is tapsoltak. Talán még ők is érzik azt, és
belátták – ahogy többen az erdélyi románok közül, csak éppen
nem mernek zászlóügyben megszólalni –, hogy teljesen természetes,
és semmi problémát nem jelent, ha az Európai Unió, Románia
és Kovászna megye zászlaja mellett Székelyföldé is
megjelenik. Úgy vélem, már román honfitársaim is tudják,
semmi zavaró nincs abban, ha a székely zászlót is felállítjuk.
Nagy hiba, ha ez bárkit is zavar. Az Európai Unió döntéshozatali
intézményei előtt is ott van minden tagállam zászlaja, s
egyikről sem mondják azt, hogy el kell távolítani. Akkor Székelyföld
szimbólumait is szabadon lehet használni.
Kinek az ötlete volt, hogy az önkormányzat
hivatalos leltárába kerüljön az ön adománya?
–Az én ötletem volt, hogy ezt a zászlót, nem csupán
elhelyezem az ülésteremben, hanem adományban adom, így vegyék
leltárba. Hiszen attól féltem – s most is tartok attól –,
hogy eltűnik, a székely lobogó. Természetesen arra gondoltam,
ellopják a zászlót, hiszen tudjuk, mi történik Székelyföldön
és Erdélyben. A román hatalom mindenre képes, hogy a magyarság
szimbólumait eltüntesse. Ezért határozatot hoztunk arról,
hogy az önkormányzat leltárába kerüljön a székely zászló,
így közvagyonnak minősül. Annak eltüntetése egyenlő a lopással.
Ha bírósági úton megtámadja a prefektus a zászlót, és
ellenünk döntenek, akkor határozunk a továbbiakról.
Létezik olyan törvény Romániában, amely kimondja,
hogy milyen zászlókat lehet elhelyezni a hivatalokban?
–Romániában a törvény azt írja elő, hogy mely zászlókat
kötelező kihelyezni: a románt és az unióst. De arról nem
olvashatunk egyetlen egy törvényben sem, hogy mi az a zászló,
amit tilos kitűzni. Jogászként azt mondom, hogy amit a törvény
nem tilt, azt szabad. Tehát, ha törvényes úton jár el a bíróság,
akkor a prefektus elveszíti a pert. De még egyszer mondom, ez
csak akkor valósul meg, ha maga a bíróság nem követ el jogsértést.
Sebastian Cucu prefektus akkor milyen jogszabályra
hivatkozik?
–A prefektus egyelőre semmilyen jogszabályra nem
hivatkozott. Egyelőre keresi az ide vonatkozó passzusokat.
Annyit mondott, hogy megvizsgálja határozatunkat törvényességi
szempontból, és amennyiben jogszerűtlennek bizonyul, megtámadja
azt. Szerinte nincs jelentősége annak, hogy egy el nem ismert
szimbólum milyen módon került a közintézmény birtokába –
azaz ajándék vagy adomány volt –, kitűzése a többi
hivatalosan elismert zászlók mellé mindenképp jogszabályba ütköző.
Egyelőre még nem indította el a pert. A zászló kérdése
rendkívül fontos dolog, mert az több évezredes közösségszervező
tárgy. Több mint egy vászon és egy rúd. Ez egy szimbólum,
egy érzés.
Bukovinában katonai segédlettel, prefektusok, lelkészek
és közméltóságok közösen húzták fel a térség zászlóját.
A székely zászlót tehát tilos kihelyezni, de a bukovinait nem?
–Ez az igazi román kettős mérce. Bukovinának van zászlaja,
azt ki szabad tenni, nekünk pedig a székelyt nem. Nem csupán a
szimbólumok használatánál mutatkozik meg a kettős mérce.
Gondolhatunk az anyanyelvhasználatra, a himnusz éneklésére, és
egyéb emberi jogokra. Anyanyelvemen nem fordulhatok például a
prefektushoz. Románul kell megfogalmaznom felé a kérelmemet.
Románia mégis milyen uniós tagállam? Ha az Európai
Parlamentben románul szólal fel egy képviselő, azt helyesen,
megengedik. Ha mi szülőföldünkön magyarul szólalunk fel, azt
megtiltják. Amikor a bukaresti diszkriminációellenes bizottságnál
feljelentettem a prefektúrát, amiért megbüntetett engem a
magyar himnusz éneklése miatt, akkor a bizottsági tárgyaláson
kértem: magyarul szólalhassak meg. De nem engedték meg.
Feltettem a kérdést: ha kínai lennék, akkor mit tettek volna?
A válasz: tolmácsot hoztunk volna. S nekem, mint magyarnak tolmácsot
sem biztosítottak.
Ön szerint miért idegesítik a román hatalmat a székelység
jelképei?
–Több évtizede indult el a hadjárat az erdélyi
magyarság, a székelység ellen. Mindenáron azt szeretnék, ha
mi magyarok Erdélyből, Székelyföldről eltűnnénk. Ez a
folyamat akkor vette kezdetét, mikor Ceausescu idején Székelyföldre
több ezer románt telepítettek be. A kondukátor megbukott, kivégezték,
de a magyargyűlölet nem szűnt meg. Holott 25 éve ülnek magyar
képviselők a bukaresti parlamentben. Azt szeretném, hogy az
RMDSZ-es képviselők védjék meg a törvényhozásban a
magyarokat, a székelyeket. Ha ők Bukarestben hallgatnak, akkor
hiába jönnek haza Székelyföldre, vagy Erdélybe, hogy eljátsszák
a „nagy magyar” politikust. Bukarestben kell elérni azt, hogy
ami jogosan jár nekünk, azt kapjuk is meg. Illúziót kerget az,
aki azt hiszi, hogy a román képviselők maguktól ajándékként
jogszabályokat szavaznak meg a magyarság számára. Milyen jogállamban
élünk, ha kimondja a törvény, hogy a községháza feliratot
le kell festeni? Ezeket az épületeket nem a románok, hanem a
magyarok építették. S a magyar képviselők ez ellen sem emelik
fel a szavukat. Ezek a súlyos problémák.
De éppen a Magyar Polgári Párt, aminek ön is a tanácsosa
kötött választási együttműködést az RMDSZ-szel. Akkor miért
döntöttek így?
–Helyesbítek: a Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel
nemzetpolitikai megállapodást írt alá. Azért, mert a
nemzetpolitikában csak úgy lehet eredményt elérni, ha összefogunk.
Természetesen felvetettük, hogy erősebb képviselet kell
Bukarestben. Mi nem olvadunk bele az RMDSZ-be, hanem azt mondjuk:
bizonyos kérdésekben össze kell fogni. A széthúzás nem vezet
eredményre. Morzsolódjunk föl, miközben Románia az egyetlen
EU-s tagállam, amelyik hivatalosan határmódosításról beszél?
Moldáviával szeretnének egyesülni éppen 2018-ban. Akkor,
mikor 100 éves lesz a gyulafehérvári kiáltvány. Ha ebben a
politikai helyzetben a magyar pártok széthúznak, akkor újfent
a románság nyer.
A kovásznai székely zászló ügyében mindegyik erdélyi
magyar párt egy platformra helyezkedett?
–Amikor a himnusz kapcsán megbüntettek, akkor a háromszéki
RMDSZ-szervezet teljes mértékben támogatott bennünket. Sajnos
az Erdélyi Magyar Néppárt sem ebben az ügyben, sem a zászló
kapcsán nem nyilatkozott. A Székely Nemzeti Tanáccsal jól együttműködünk.
Amennyiben magyar, nemzeti ügyről van szó, nem azt kell nézni,
ki volt a kezdeményező, hanem mellé kell állni, félre kell
tenni a sértettséget. A nemzeti ügyek számomra elsőbbséget
élveznek, felülírják a pártérdekeket. Az erdélyi magyar
politikai szervezeteknek nem szabad hagyniuk, hogy megosszák őket,
egységesen kell fellépniük a székely zászló és az autonómia
ügyében.
|
