|
 2016.04.22.
A NAGY CSALÁSOK ÉVTIZEDE
Az MSZP–SZDSZ üvegzseb programjának elfogadása után hatványozottan
folyt az ország kirablása. Több mint 2 milliárd kenőpénz
balliberális zsebekbe.
A nagy csalások
nevezetes évtizedéről a Profil c. osztrák lapban megjelent,
hogy egy korrupciós ügyből származó korábbi juttatást, 11
millió eurót az MSZP és az SZDSZ „8:3 arányban” osztott szét.
A nevezetes évtized
kezdetén, 2002-ben, – véleményünk szerint –, külföldi
beavatkozással az MSZP–SZDSZ-kormánykoalíció nyerte a választásokat.
A segítség egyebek mellett abban is állt, hogy a Transparency
International (egy korrupcióellenes nemzetközi szervezet)
2002-es jelentése szerint hazánk a világranglista 33. helyére
csúszott le Malajzia mellé. Az Európai Unió országértékeléseinek
is visszatérő kritikája volt a közélet „tisztátalansága”.
Tehát az előző kormányt nemzetközi segítséggel, híreszteléssel,
hecckampánnyal keverték gyanúba, és ugyancsak nemzetközi segítséggel
ültették fel a balliberálisokat a bakra.
Az SZDSZ–MSZP választási
propagandájában kiemelt helyen szerepelt a közpénzekkel való
gazdálkodás átláthatóbbá tétele. Abban a nevezetes
ciklusban tárgyalta az Országgyűlés az üvegzseb program fantázianévre
hallgató ún. salátatörvényt, mikor az SZDSZ szocikon belüli
tagozatát takaró gyurcsányistákkal szembeni harcban Medgyessy,
az internacionalisták vonakodó csatlósa elesett. Kiebrudalása
után kezdett csak kajabálni, hogy az SZDSZ bizony tele van
korrupciós ügyekkel.
Majtényi László
ombucmanus akkoriban még elfogadhatónak tartotta, ha üzleti
titoknak minősítve – mondjuk technológiai vagy műszaki eljárások
–, illetve egyes szerződések titkosak maradnak magasabb – például
nemzetbiztonsági – érdekek miatt.
A címben jelzett
események idején, 2006 decemberéig Aba Botond volt a BKV vezérigazgatója,
őt Antal Attila követte, elődje a Combino-ügy miatt kényszerült
távozni a vállalat éléről. A fővárost az eszdéeszes
Demszky Gábor, valamint az emeszpés Hagyó Miklós és Horváth
Csaba mint a főpolgármester helyettesei vezették.
2006 májusában a
francia Alstom és a magyar Ganz-Transelektro Rt. alkotta Budapest
Metropolis Konzorcium nyerte el a BKV metrókocsikra kiírt tenderét
247 millió eurós (65 milliárd forintos) ajánlatával.
2006. január 1.
és 2007. október 18. között bűnszervezet tagjaiként
„korrupciós bűncselekményt megvalósítva” 2,3 millió euróig
terjedő összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a
Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV Zrt.) tisztviselője vagy
tisztviselői, ügynökei részére a brit Súlyos Csalások
Elleni Hivatal (SFO) szerint. Immár négy Alstom-vezető áll vád
alatt a BKV által megvásárolt Alstom metrókocsik beszerzése
során kirobbant korrupció ügyében. Az Alstom 2006–2007-ben
2,2 milliárd forintnyi „kenőpénzt juttatott két cégen
keresztül a közlekedési vállalatnak azért, hogy ők nyerjék
a metrókocsitendert”.
Az összeget „az
Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs között 2006. június
8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak
álcázták azért, hogy az Alstom Group „kedvező bánásmódban
részesüljön a metrószerelvények beszerzésére kiírt
tenderen”. Az Eurocontact mellett ugyanez volt a szerepe a dán
Hansen Consulting Apsnek, amelyen keresztül több mint 5 millió
euró juthatott a BKV-hoz.
Magyarországon is
nyomoz az ügyészség, ebben a hónapban születik döntés az
eljárás határidejének meghosszabbításáról.
czyla
|
