|
 2016.04.29.
Csökkent a hazai autólopások száma
Magyarország az utóbbi években egyszerre vált cél-, forrás-
és tranzitországgá a gépjárműbűnözés terén
Az
Interpol II. Globális Gépjárműbűnözés Elleni Konferenciájára
2016. februárjában Bangkokban került sor, ahol Bagi Ferenc r.
alezredes, az ORFK Bűnügyi Osztályának kiemelt főnyomozója
és Dr. Horváth Georgina r. törzszászlós, a Gárdonyi Rendőrkapitányság
Bűnügyi Osztályának nyomozója vettek részt és előadást is
tartottak. Az első ilyen jellegű konferenciát 2013. november végén
tartották Lyonban. Ennek apropóján az alábbiakról beszélgettem
alezredes úrral.
A gépjárműbűnözés
terén hol állunk a nemzetközi mezőnyben?
–Egyes országokban
eltérő mérési módszereket alkalmaznak, így csak tájékoztató
jellegű adatokkal szolgálhatók. Az EU tagállamaiban vizsgálva
a személygépkocsi lopásokat kijelenthető, hogy Olaszországban,
Franciaországban, Spanyolországban, Németországban tulajdonítják
el a legtöbb autót. Amennyiben az uniós átlagot vesszük
figyelembe, akkor Magyarország helyzete jónak tekinthető, látva
a többi tagállam statisztikai adatait.
Hazánkban az elmúlt években
sikerült visszaszorítani az autólopások számát?
–A statisztikák csökkenő
tendenciát mutatnak. 2014-ben országosan 3796 személygépkocsit
loptak el, míg 2015-ben 2414-et. Ez köszönhető a szorosabb
szakirányításnak, így szorosabb felügyelet mellett folynak a
nyomozások, valamint az új gépjármű felderítéssel foglalkozó
egység felállításának.
Magyarországra behoznak, vagy inkább innen visznek ki
lopott járműveket?
–Magyarország az utóbbi
években cél-, forrás- és tranzitországgá vált a gépjárműbűnözés
terén. Tehát tőlünk, rajtunk keresztül visznek, és hozzánk
is hoznak bűncselekményből származó gépjárműveket. Amikor
becsempésznek lopásból származó gépjárművet, akkor jellemzően
hamis papírokkal, megváltoztatott egyedi azonosítókkal próbálják
meg azt forgalomba helyezni. Amikor tőlünk lopnak el autót,
akkor is gyakran ezt teszik, vagy alkatrészekre bontják a járművet,
s úgy próbálják meg azt értékesíteni bel-és külföldön
egyaránt –sok esetben az internetet is igénybe véve. A
harmadik módszer, mikor az eltulajdonított autót egyben, nem szétszerelve
szállítják ki külföldre.
Azt, hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a külföldön vásárolt
autónk vajon nem lopott?
–Lopás esetében a károsult
feljelentést tesz, és így a körözések szerepelnek a körözési
adatbázisban. Amennyiben egy külföldön eltulajdonított autót
szeretnének forgalomba helyezni Magyarországon, akkor a
schengeni információs jelzés ezt megakadályozza. A problémát
az okozhatja, mikor más bűncselekmény történik, például
csalás. Ilyen lehet, mikor külföldi autókölcsönzőből kikölcsönöznek
egy járművet, azt behozzák Magyarországra, megváltoztatják
egyedi azonosítóját, hamis papírokat gyártanak, s ezzel
forgalomba helyezik az autót. Ha nem veszik észre a forgalomba
helyezéskor a dokumentumok meghamisítását, akkor a járművet
forgalomba helyezik. Ekkor ugyanis a körözésben az autó nem
szerepel. Ha kimegy ezzel az autóval külföldre a magyar állampolgár,
akkor lehetséges, hogy egy közúti ellenőrzés során észreveszik
az egyedi azonosító megváltoztatását.
Magyarországon a személygépkocsi-lopások
nagy része a luxusautókat, vagy az öregebb autókat érinti?
–Ez teljesen változó.
Ahogy a konferencia résztvevőinek előadásaiból is megtudtuk;
az alkatrészként történő értékesítési célból történő
lopás mindenhol egyre nagyobb számban jelenik meg. Tehát, ha
van rá igény, akkor az autót a bűnözők nem egyben értékesítik,
hanem alkatrészekre bontják, és úgy adják el. Ettől függetlenül
az is tapasztalható, hogy megváltoztatott alvázszámmal
forgalomba helyeznek nagyobb értékű autókat, ezért a luxusautók
eltulajdonítása is tendencia, s nem csak Magyarországon. Az elkövetési
módszerekben lehet csak minimális különbség.
Át tudjuk-e venni más
országok gyakorlatát a bűnmegelőzés területén?
–Nagyon lényeges a
magánszektorral való együttműködés. A bangkoki konferenciára
is meghívták a magánszektor képviselőit. A magyar rendőrség
is együttműködik a magánszektorral annak érdekében, hogy a gépjárművel
kapcsolatos bűncselekményeket visszaszorítsa, s a felderítés
minél hatékonyabb legyen. Külföldi szervezetekkel is kötöttünk
ilyen jellegű megállapodást.
A tulajdonosok mit
tehetnek autójuk biztonsága érdekében?
–Hatásos megelőzési
módszer lehet az, ha a tulajdonos a gyári védelmi rendszeren kívül,
egyéni védelmi rendszert építtet autójába. Hiszen az elkövetők
a gyári védelem kiiktatására fel tudnak készülni. Ha ezen kívül
olyan plusz védelmet építenek az autóba, amit nem ismernek az
elkövetők, akkor azzal megnehezítik az autó ellopását.
Mennyire gyors általában
hazánkban a felderítés?
–Teljesen változó;
lehet, hogy azonnal, vagy pár nap múlva elfogják az elkövetőt.
Esetleg hosszabb nyomozás, felderítő munka eredményeként
sikerül kézre keríteni őt. Lehetséges az is, hogy bár az elkövetőt
elfogják, de az autó nem lesz meg. Arra is van példa, hogy az
autót megtalálják, míg az elkövetőt nem sikerül kézre keríteni.
Egy tény: a hazai autólopások számának visszaszorításában
egyre hatékonyabb a magyar rendőrség az elmúlt időszakban.
Mely márkákra vadásznak
leginkább a bűnözők?
–2014-ben
Volkswagenre, Suzukira, Opelre, Fordra, Renault-ra, Toyotára,
Skodára, Peugeot-ra, Audira, BMW-re. Tavaly a 10 leggyakrabban körözött
márka a Volkswagen, Ford, Suzuki, Renault, Toyota, Opel, BMW,
Skoda, Audi, Honda volt.
Az autókon kívül a
munkagépek sincsenek biztonságban?
–Nyugat-Európából
egyre több munkagépet, traktort tulajdonítottak el az elmúlt
időszakban, amiket Magyarországon keresztül csempésztek például
Romániába, s ott helyeztek forgalomba. De előfordult, hogy hazánkban
történt a forgalomba helyezés. Magyarországon is lopnak munkagépeket,
de messze nem akkora arányban, mint személygépkocsikat. Angliában
már kiemelten kezelik a munkagépek védelmét. Ott munkagépeknél
egyedi azonosításra alkalmas, háromszög alakú matricát használnak,
melyet RFID chippel látnak el és minden adatot tartalmaz. A rendőr
pedig kiolvasó készülék használatával tudja azonosítani az
eltulajdonított munkagépet, ha azt megtalálják.
A bangkoki konferencián
aláírtak a résztvevő országok együttműködő nyilatkozatot?
–Nyilatkozat aláírására
nem került sor. A tanácskozáson 46 országból 140 szakember
vett részt. A gépjárműbűnözés elleni rendőrök mellett
megjelentek az Interpol nemzetközi bűnözéssel foglalkozó
munkatársai, és a magánszektor, gazdasági társaságok képviselői
is. Képviseltette magát olyan külföldi magánszektor is,
akivel a magyar rendőrség már együttműködési megállapodást
kötött. Mindenki beszámolt a saját tapasztalatairól, s a
legjobb megelőző ötleteket vázolták föl.
Medveczky
Attila
|
