vissza a főoldalra

 

 

 2016.04.29. 

Vissza kell adni a népszavazás jogi súlyát

Nem támogatjuk a kötelező kvóta bevezetését

A Magyar Közösség Pártjához kötődő petíciós bizottságának tagjai 79 798 aláírással adták le április 11-én petícióját a belügyminisztériumba. A petíció olyan jogszabályi módosítások érdekében indult, amelyek a kormányt arra köteleznék, hogy tekintse érvényesnek a helyi népszavazások eredményét, különös tekintettel a települések közbiztonságát (például menekültügyi intézkedések), környezetvédelmi viszonyait és a település névváltoztatását érintő ügyekben. Őry Péter a petíciós bizottság elnöke kifejtette: jogosult a szlovák kormány a helyi népszavazás eredményeit figyelmen kívül hagyni, ami eléggé problematikus, hiszen ez a referendum intézményének a megcsúfolását jelenti.

 2015. októberében kezdték meg az aláírásgyűjtéseket. Milyen témákat érint a petíciójuk?

 –Két témát érintett a petíció; a felvezető szövegben arról kérdeztük a választópolgárokat, hogy mi a véleményük az Európai Unión belüli migrációs probléma megoldásában tett uniós javaslatról, amely a kötelező kvótákra vonatkozik. A kérdést úgy fogalmaztuk meg, hogy az aláírók kizárólag az önkéntességi elv mentén megszabott kvótarendszert támogatják. Ami azt jelenti, hogy az EU egyes tagállamai saját hatáskörben döntsék el, hogy kívánnak-e kvótarendszerben migránsokat befogadni, s ha igen, akkor milyen számban, s milyen módon. Ugyanezt az önkéntességi elvet és az önmeghatározás elvét kérdeztük meg egy másik témakörben, kapcsolódva az előzőhez. Amennyiben az önkéntesség a kvótával kapcsolatban érvényes, akkor a lakosság véleménye a törvénynek megfelelően lezajlott érvényes és eredményes helyi népszavazások esetében is legyen kötelező érvényű a kormányra nézve. Szóljon az a népszavazás akár település nevének megváltoztatásáról, a helyi környezetvédelmi beruházásokról, vagy a helyi lakosság biztonságáról. Többször tapasztaltuk, hogy az egyes helységekben népszavazáson döntött a lakosság a település névváltoztatásról –gondolhatunk Pered esetére –, s a kormány a helyi lakosság demokratikus döntését lesöpörte az asztalról.

 Azáltal, hogy a múltban több sikeres népszavazás eredményét is figyelmen kívül hagyta a kormány, nem követett-e el törvénytelenséget?

 –Nem, mert a népszavazás eredménye nem kötelező érvényű a törvények szerint, és a kormány jogosult az eredményeket felülbírálni. Ugyanezt tette Bős esetében is, mikor a lakosok népszavazáson döntöttek úgy, hogy nem kívánják, hogy a település melletti állami tulajdonban lévő épületben átmenetileg migránsokat szállásoljanak el. Tehát jogosult a kormány a helyi népszavazás eredményeit figyelmen kívül hagyni, ami eléggé problematikus, hiszen ez a népszavazás, a referendum intézményének a megcsúfolását jelenti. Így a választópolgároknak azt az alapvető demokráciában vető hitét is aláássa, amely abból fakad, hogy egy népszavazáson igenis ki tudja mondani a többség az akaratát. Az egész rendszer ebben az értelemben a népszavazás intézményének megkérdőjelezését is maga után vonhatja, és az állampolgárok jogállamban vetett hite is meggyengülhet. Abszurdum, hogy egy országos népszavazási eredményt már kötelezően figyelembe vesz a kormány, de egy helyi, regionálist már nem.

 A szlovák törvények szerint kik bírálják el petíciókat, és kinek kell-e a témákkal foglalkoznia a törvényhozásnak?

 –Minden egyes petíciónak megvan az államigazgatási, vagy közigazgatási címzettje. A petíciós törvény szerint meg kell határozni azt a közigazgatási szervet, melynek címezzük a petícióban foglaltakat. Esetünkben a petíció a szlovák belügyminisztérium felé irányult. Így ez az intézmény foglalkozik vele. A törvény értelmében 10 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy a szaktárca tárgyalást kezdeményezzen a petícióban foglaltakról a petíciós bizottság tagjaival. A törvényhozás irányába is lehet petíciót indítani, oda viszont 100 ezer aláírást kell összegyűjteni. Majdnem 80 ezer aláírást adtunk le, de ha sikerült is volna 100 ezret összegyűjteni, akkor sem tudtuk volna azokat leadni a törvényhozás felé, hiszen a címzett a belügyminisztérium volt.

 Talán a kötelező migránskvóta bevezetésének elutasítása az, amellyel a kormánypártok is egyetértenek?

 –A választások előtt az akkori kormánypárt a kötelező kvótát elutasította, viszont a jelenlegi négyes koalíció tagjai között kettő a választások előtt a befogadóbb politika mellett érvelt. Arról még korai nyilatkozni, hogy a kormánypártok a kormányprogram aláírását követően tartják-e magukat korábbi nézeteikhez. Nagy problémát jelent, hogy korábban, országosan, kormányzati szinten nem kérdezték meg a kötelező kvótáról a lakosságot, ezért is voltunk mi kíváncsiak arra, hogy miként vélekednek a migránskérdés megoldásáról a választópolgárok.

 Petíciójukat csak MKP-szimpatizánsok írták alá?  

–Nem csak ők, hanem még szlovákok is. Azt pedig konkrétan nem tudhatjuk, hogy a magyarok közül csak azok írták alá a petíciót, akik ránk is szavaztak.

 Mit gondol, a mostani kormány jobban figyelembe veszi a népszavazások eredményeit, mint az előző, szintén Smer-vezette kabinet?

 –Ez egy érdekes kérdés, és erre csak a jövőben tudok válaszolni. Az MKP olyan ügyeket képvisel elsősorban, amelyek közvetlenül érintik őket – a migránsok befogadását szabályozó kötelező kvótarendszer elutasítása, a települések eredeti történelmi nevének visszaállítása, vagy egyes környezetvédelmi beruházások ügye. Az utóbbira példa a somorjai hulladékégető ügye, mely ellen tiltakozik a lakosság. Híd vezető képviselői nyilvánosan kijelentették, hogy nem pártolják a somorjai hulladékégető megépítését, de a Híd koalíciós partnerének korábbi környezetvédelmi minisztere, a smeres Žiga már elvégezte a piszkos munkát: a minisztérium kiadta végső, jóváhagyó állásfoglalását a plazmatechnológiás hulladékégetővel kapcsolatban. A döntés nem a választások előtt, hanem március 21-én, abban az időben született, amikor már a Smer-SNS-Híd-Sieť koalíció megállapodott, és mindannyian tudták, hogy a környezetvédelmi minisztériumot a Híd fogja vezetni. A somorjai hulladékégetőt illető minisztériumi döntés világosan megmutatja, mekkora súlya van a Hídnak ebben a koalícióban. Annak a Hídnak, amely nélkül soha nem jöhetett volna létre a harmadik Fico-kormány. Bizonyára ebben az ügyben is népszavazás lesz. Bízom benne, hogy a kormány úgy dönt, hogy kötelezően végrehajtja minden helyi népszavazás eredményét.

 

Medveczky Attila