2016.04.29.
Közép-európai játékokat akarunk
rendezni
Budapest pályázata
a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére nem
csak Magyarországot, hanem az egész közép-európai régiót is
képviseli, ahol eddig nem rendeztek játékokat - mondta a külgazdasági
és külügyminiszter. Szijjártó Péter az Amerikai Kereskedelmi
Kamara (AmCham) által rendezett, az olimpia gazdasági hatásairól
szóló konferencián kifejtette: ha Magyarországon rendeznék a
játékokat, mintegy százezer új munkahely jönne létre, 3,7
milliárd euró bevételt hozna az országnak az olimpia és 0,3
százalékponttal járulna hozzá a gazdasági növekedéshez,
valamint az eddigi turisztikai rekordokat is sikerülhet megdönteni.
Kitért arra, hogy a versenyre való benevezés is komoly büszkeségre
ad okot, mivel Budapest Rómával, Párizzsal és Los Angelesszel
veheti fel a versenyt, ahol már összesen öt olimpiát
rendeztek.
Erős vetélytársakról
van szó, de Magyarország tudja, hogyan kell versenyre kelni
ilyen erős konkurenciával, ahogy a külgazdasági és
kereskedelmi kapcsolatokban is megmutatta már több alkalommal,
hogy eléjük tud kerülni - mondta.
Úgy vélte, a nemzetközi olimpiai mozgalom számára is
jelentős hozzáadott értéket hordozna, ha nem egy jól
megszokott, nagy metropoliszban tartanák a játékokat, hanem úgy
helyszínen, új régióban rendeznék az olimpiát. Kiemelte: a
magyar kormány, mivel nemzeti ügyről van szó, a legteljesebb körű
támogatást és hátteret biztosítja az olimpiai pályázatnak.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere elmondta: a főváros
lakosságának egyre nagyobb hányada, egyre több szervezet és döntéshozó
áll a pályázat mögé. Budapest nagy nyertese lehet a játékoknak
- jelentette ki a főpolgármester, aki szerint a 2020 utáni
gazdasági fejlesztések húzóágazata lehet az olimpia, amely
biztosíthatja a Budapest és az ország hosszú távú fejlődését.
Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország az egyetlen olyan
nemzet, amelyik száznál több aranyérmet nyert, de még nem
rendezhetett játékokat.
Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat kormányzati felelőse
az MTI-nek elmondta: meggyőződése, hogy az olimpiai játékok
nyomán megnyíló új munkalehetőségek miatt nagyon sok, ma külföldön
élő magyar visszatérne az országba, és itthon kamatoztatná
nyelvtudását, szakértelmét.
Az olimpia számos
gazdasági előnnyel járna, a megnövekedett globális figyelem
által több pénz áramlik a gazdaságba, több befektető és
turista választhatja majd az országot - sorolta. Kitért arra,
hogy a NOB Agenda 2020 reformprogramja lehetővé teszi, hogy a közepes
méretű nagyvárosok is tudjanak játékokat rendezni, így kiszélesedett
a nevezők köre. Hangsúlyozta: ésszerűbb, olcsóbb,
fenntarthatóbb, megtérülőbb olimpiák irányába mozdult el a
NOB, és ebbe a koncepcióba Budapest tökéletesen beleillik.
Példakánt említette, hogy elsőbbségben részesítik az
olimpiai helyszínek tervezésekor a már meglévő, az olimpiától
függetlenül tervezett vagy ideiglenes létesítményeket. Hozzátette:
földrajzi fenntarthatósági okokból azt is támogatják, hogy
vidéki, vagy akár határon túli városok is bekapcsolódjanak a
rendezésbe. Mint mondta, a magyar lakosság 90 százaléka 90
percen belül, bárhol is lakjon, legalább egy olimpiai versenyt
elérhet majd a tervek szerint.
(MTI)
|