|
 2016.04.29.
Megjelent
a Havi Magyar Fórum április száma!
A
tartalomból:
115 ÉVE SZÜLETETT
NÉMETH LÁSZLÓ
Csurka István:
EGYSZER VOLT
Ha jól
meggondoljuk, ma is azok az irodalmi küzdelmek szolgálják
legjobban a tisztánlátásunkat, amelyeket akkor vívott meg Németh
László, amikor még ő is huszonéves volt, és egy hetyke ifjú
vakmerőségével világított bele a magyar élet sötétjébe.
Ez tulajdonképpen megdöbbentő. Nemcsak az tűnik ki ebből,
hogy az irodalom fölött nem múlik az idő, mert ez magától értetődő.
Nemcsak ezeknek az említett alkotóknak a félisteni halhatatlansága
bizonyosodik fel ebből, hanem a mi rászorultságunk és –
valljuk be – másodrendűségünk is. A magyar irodalomnak régen
le kellett volna küzdenie Németh Lászlót. Az volna természetes,
ha fiatal és nem is annyira fiatal írók, gondolkodók vennék
elő műveit, és miközben bányászkodnak lelke roppant tárnáiban,
felfedezés közben új gondolkodást teremtenének. Amióta nem
szabad a magyar irodalom, hiányzik belőle az az egészséges
kannibalizmus, amely felfalja, megemészti, és úgy teszi magában
termővé a saját törzsfőnökeit.
Dr. Kovács Zoltán: A politikus Németh László
Nagy írónk még
az Osztrák-Magyar Monarchiában született. Megélt két világháborút,
az 1918-19-es és 1956-os forradalmakat, két Trianont. 24 évet a
Horthy-korszakban, 1944-ben a német, majd a 30 éves szovjet
megszállást, változó politikai rendszerek tanúja és szenvedő
részeseként. Íróként idegen volt számára a rövidtávon
gondolkodó politika. Csoport- vagy pártérdekek, személyes érvényesülés,
szándék nem befolyásolták. Úgy tevékenykedett, mint a faültető
erdész, aki tudja, hogy munkája eredményét a következő
nemzedék élvezi. Minden művében a magasabb rendű erkölcsöt
képviselte, mindenkor a Jó Ügy, a haza szolgálatában, a nép
sorsának jobbra fordításáért. Népének tanítómestere kívánt
lenni, aki fáradhatatlanul oktatja-tereli „nehézfejű nemzetét”
a helyes útra. Vallotta, hogy minden állampolgár kötelessége
a közügyeiben való állásfoglalás. A közönyösök érdektelensége
teszi lehetővé, hogy kalandor politikusok hazug ígéretekkel,
jelszavakkal hatalomhoz jussanak. Tájékozódásra, ismeretekre
van szüksége minden állampolgárnak – „politikai mozgalom
politikai ismeretek nélkül nem vezet jóra”.
Grezsa Ferenc: Németh László vásárhelyi korszaka
(Szerepek bolondja
vagy a belátás hőse – részlet)
A Széchenyi az
utolsó s a legnagyobb a Vásárhelyt írott Németh-drámák sorában.
Terve már benne van az 1942-es Széchenyi-könyvben: írása közben
veszi észre, hogy „a Blick benyújtott számlája, az igazságszeretet
öngyilkosságba vivő kalandja milyen kitűnő drámatéma”. A
tanulmány méhéből – a Széchenyi Döblingben és a Széchenyi
halála című fejezetekből – az író előbb a Bocskay-kert
1943-as idilljében próbálja meg a darabot kifejteni. De a
keletkezés krónikája később is párhuzamos az Eklézsia-megkövetésben:
1946 tavaszán megint Kis Miklós drámájával együtt veszi kézbe,
hogy papírra vethesse. Megírása mégis késő őszre marad. A két
darab sorsa a világra hozást megkönnyítő élménnyel válik
el egymástól. A Döbling- Vásárhely analógiát a nyár végi
támadások fogalmazzák meg benne, melyek tanári oklevél híján
a vásárhelyi pedagógus egzisztenciához való jogát is megkérdőjelezik.
Németh László: Emelkedő nemzet
(1956. nov. 2.
– részlet)
Még csak annyit láttam,
amennyit a rádió s a vidéki események látni engedtek, már
világosan állt előttem a veszély. Először a közvetlen veszély,
hogy a nemzet szent felindulásában az indulat sugalmazására
hallgatva olyasmit talál elkövetni, amit később nem lehet jóvátenni.
S a kissé távolabbi veszély, hogy mialatt az egész fegyvert
fogott nép figyelme a szovjet csapatok kivonulása felé fordul,
az új pozíciók felé törtető emberek, akik régi fényük
visszatérését várják, megfelelő hadállást foglalnak el, s
a forradalomból ellenforradalmat, az 1956-os magyar szabadságharcból
holmi 1919-es kurzust csinálnak.
Nemzet és író
(1956. nov. 3.
– Igazság)
A történelemben
igen ritka dolog esett itt meg, amit eddig csak elszigetelten
parasztfölkelésekben láttunk: egy nemzet, amely magától föltámadt,
s maga keres ott a harc hevében pillanatnyi vezetőket magának.
Ez a megdöbbentő látvány, amely a legszörnyűbb bírálata
annak, amin átmentünk, úgy érzem, gyökeresen megváltoztatta
nemzet és író viszonyát. Szándékosan fordítom meg a
sorrendet, és mondom először a nemzetet és azután az írót,
mert ebben az új helyzetben valóban nem a nemzetnek kell a Petőfi
tűzoszlopaként előtte járó költőt követnie, hanem a költőnek
a nemzetet. S nem hiszem, hogy ez valakit is lefokozna.
Második szárszói beszéd
Az újkori
magyarnak az európai eszmékkel sokkal több szerencséje volt,
mint az európai történelemmel. Azok természetében, vágyaiban
elkeveredve; termékeny mozgalmakban hajtottak ki; amit azonban az
európai gondolkozástól kapott, azt az európai történelem
gonosz kezével mindig visszavette. Rákóczi, Hajnóczyék,
Kossuth, sőt Ady is: mindnyájuk művét az európai történet
tette semmivé. Kevés nemzet történelmének vannak olyan világos,
éles korszakhatárai, mint a magyarnak.
150 ÉVE SZÜLETETT TISZA ISTVÁN
1861. április
22-én született Tisza István
Gróf Tisza István
személyében és politikai tevékenységében azt kell nagyra
tartanunk, hogy képes volt a hazai liberális eszmevilág 1890 utáni
elfajulásakor, kiüresedésekor a leghatározottabban fölismerni
a magyar érdeket, s tenni is annak érdekében. Tevékenységének
meg is lett az eredménye. Miután a fővárosi sajtó Tiszát gyűlölt
céltáblaként állította be, több merényletkísérlet után
1918. október 31-én meggyilkolták. A fönnmaradt bírósági és
nyomozati anyagok szerint megölését Károlyi Mihályhoz közel
álló emberek tervezték a nemzeti tanácsban és a katonatanácsban,
s önként vállalkozó terroristák hajtották végre e nap délutánján.
A három gyilkos között az egyik Pogány (Schwartz) József, Jászi
Oszkár hírhedt Martinovics szabadkőműves páholyának egykori
tagja. Magyarország a belső és külső ellenség ostromának
eredményeképpen összeomlott, s majd Horthy Miklósnak és társainak
kellett jönniük az új életre keltéséhez.
Hogyan akarta Szabó Ervin meggyilkolni Tisza Istvánt?
Talán már sokak
számára világossá vált, hogy a szélsőbaloldali anarchista
Szabó Ervin a fővárosi könyvtárhálózat segedelmével elsősorban
a marxista tanok hatékonyabb terjesztésére törekedett. Kevésbé
közismert, hogy a könyvtárigazgató profánabb cél elérését
is el tudta képzelni pályája kiteljesedéseként – ez a cél
pedig gróf Tisza István meggyilkolása volt.
Vass Krisztián: A Magyar Élet jobboldali korszaka (VI.
rész)
Matolcsy Mátyás
öt képviselőtársával együtt kilépett a Független Kisgazdapártból,
s 1938. március 21-én megalapította a Nemzeti Földműves és
Munkáspártot. Ehhez a szélsőjobboldalra tartó csoportosuláshoz
csatlakozott az Egyesült Keresztény Pártból kilépett honatyák
triója: Meizler Károly, Béldi Béla és Zichy Gyula. Másnap,
1938. június 14-én megalakult a Keresztény Nemzeti Szociális
Front-Nemzeti Kisgazda-, Iparos- és Munkáspárt, későbbi nevén
a Keresztény Nemzetiszocialista Front. A Magyar Életben a főszerkesztő
politikai újrapozícionálásával összefüggésbe hozható írásokat
vizsgáljuk. Először és mindenekelőtt rögzíteni kell: a
nemzetiszocializmus felé tájékozódó lapvezető működése
idején is folyamatosan megjelentek németellenesen harmadikutas
írások. A „se nem jobb, se nem bal” teóriát Szabó Dezső
mellett olyan neves szerző képviseli a folyóirat hasábjain,
mint Kodolányi János.
Dr. Kiss Lajos: A Magyar Írószövetség közgyűlése,
villámlásokkal
1986-ban – a hónapra
már nem emlékszem – a Magyar Írószövetség közgyűlést hívott
össze. Az ilyen tanácskozás a hetvenes-nyolcvanas években rég
nemcsak az írók ügye volt. Politikai esemény. Ahol jelen
voltak a szólni bátor emberek, akik kimondták, amire a sajtó béna
nyelvűnek bizonyult. A levegő telítve volt robbanó párával.
Tiltott gondolatok ágaskodtak a fejekben, hogy megmutassák
magukat. Hogy napfényre szökjenek. A jelenvoltak azzal a várakozással
ültek be a padokba, hogy összecsapást fognak látni, az írók
elszántjai tengelyt akasztanak a hatalommal. És így is történt.
Pósa Zoltán: Rémálom egy nyolcvanas évekbeli termelési
konferencia záróbulijáról
Részlet a Szökés és vezeklés című
regényből
A szomszéd
priccsen jótékonyan nyikordul a fekete, kissé parasztosan szépfiú
üzemmérnök – szép üzemmérnökfiú, üzemmérnök szépfiú.
Műszakibelami- mesterséges szaki, aki egyúttal szép, selymes
fiú, selyemszép selyemréti fiú, selyemrétisas. Nem nyitom ki
a szemem, hálás vagyok a mozdulatáért. Ő a jól végzett
munka megérdemelt-megszolgált nyugalmával hálhat, gyomrában
egyetlen üvegnyi serrel, amit tegnap este szlopált be, mielőtt
meglógtam, elkértem-kunyeráltam tőle az összes témakör
egybefűzött tanulmánykivonatait, hogy résumékivonatból
reinkarnáljam a kolumnás cikkntyűt-bikkentyűt. Este cinkos álrosszallással
hiányolt, meghívott egy sörre, amit fölélénkítette bennem a
félliternyi lengyel vodkát, ellenben engem lebambított. Hajlítottorrú,
göndör, kékszemű kölyök rikácsol a fülembe, ő ironizált
„fanyarkám” dolgozatával.
dr.Horváth László: Háttérhatalom
A globális pénzhatalmi
rendszer (USA, Izrael) antidemokratikus katonai-banki diktatúrájának
háború nélküli gyarmatosító politikája
Az USA háború nélküli
gyarmatosító politikáját tökéletesen elismeri a globális pénzhatalmi
rendszer egyik legnagyobb alakja: Simon Perez államelnök, a
MAARIV héber nyelvű izraeli napilap tudósítása szerint, Tel
Avivban 2007. október 10-én, a Kereskedelmi Irodák Szervezetének
éves közgyűlésén azt mondta: „…manapság gyarmatok létesítése
és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmat alapítani. Nézzék
meg mekkora birodalmat épített ki magának rendőrség és
katonaság nélkül Bill Gates, és azt is láthatják, hogy
mekkora ereje van…” A globális pénzhatalom másik kiváló
szakértője Brzezinski 2002. november 30-án Budapesten a Magyar
Nemzetnek adott interjúban mondta: „…a területekért folyó
versengés, ha békésebb formában is, de döntő szerepet játszik
a világban…” Mik ezek a háború nélküli békésebb formák?
Czére Béla: Európa agóniája
Ez az amerikai és
európai multinacionális cégek és bankok folyamatban lévő
akciója, amelyben Soros György kiemelkedő szerepet játszik:
hatalmas pénzösszegek, szélsőliberális “jogvédő”
szervezetek hatékony közreműködésével. És azt is jól
tudjuk, hogy az EU vezérkarának túlnyomó része ezt a gonosz,
és végső soron esztelen tervet támogatja. Végső soron
esztelen ez a részben már kivitelezett terv, mert apokaliptikus
káoszt, polgárháborúkat zúdíthat Európára.
Dr. Koós Ferenc: A protestáns iskolák szerepe a
magyarság megmaradásában
A reformáció
szerepe az iskolaügy terén is elvitathatatlan. A nevelés
szempontjából Luther legnagyobb érdeme, hogy az anyanyelvre
lefordított Biblia olvasását kötelezővé tette az emberek számára.
Ez viszont feltételezte a mindenki számára kötelező, legalább
elemi iskolai szintű ismeretszerzést. Zoványi Jenő megállapítja:
„Az a tény, hogy bizonyos idő múlva a katolikus egyház mind
utána csinálta a protestánsoknak a népoktatás fejlesztését
és általánossá tételét, illetve a sajtónak és a nemzeti
irodalomnak a saját céljaira való felhasználását is, még
nagyobbá teszi a reformációnak ezek körüli érdemét.” Mások
véleménye is hasonló. Fináczy szerint „hazánk iskolaügyét
egy nyugatról beözönlő hatalmas áramlat mentette meg, a
reformáció.” Békefi Remig véleménye: „ A katolicizmus és
a protestantizmus élet-halál harcra indul, e küzdelem eredménye
a népoktatás fejlődése az egész vonalon.”
Dr. Diószegi György Antal: Adalékok a nemzeti
lelkiismeret és a békeévek (1939-1941) magyar miniszterelnöke,
gróf Teleki Pál korszakának értékvilágához
Gróf Teleki Pál
főcserkészi minősége közismert, hiszen a magyar cserkészmozgalom
kiemelkedő szerepet játszott a Trianon utáni magyar ifjúság
nemzeti elkötelezettségű nevelésében és a hagyományőrzésben:
ez utóbbi körben a regőscserkészet jelentőségére külön is
indokolt utalnom.
Dr. Sebestény Sándor: ny. főiskolai docens, országgyűlési
szakfőtanácsos: Böszörményi László sajtópere
A pesti kerületi
sajtóbíróság elnöke 1868. február 27-re tűzte ki az esküdtszéki
tárgyalást. A tárgyaláson a vádlott betegsége miatt nem
jelent meg, ennek ellenére a pert lefolytatták. Az orvosi igazolást
nem vették figyelembe, a bírók részrehajlóan alkalmazták az
eljárási szabályok egy részét. Az esküdtszék Böszörményi
Lászlót mindkét vádpontban (királysértés és a közös ügyi
törvény, a Pragmatica Sanctio erőszakos felbontására való
izgatás) bűnösnek tartotta. Ráth Károly a vádiratban
kategorikusan kijelentette: a szerkesztő „öntudatosan és
szabad akaratból” hozta nyilvánosságra a levelet. Annak szerzője
a Kiegyezés ellen lázított, a nemzetet tettlegességre és erőszakosságra
biztatta, túllépett azokon a korlátokon, melyek a magyar korona
országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok
között fennforgó közös érdekű viszonyokat szabályozza.
Keresse a Havi
Magyar Fórumot az újságárusoknál.
Vagy fizessen rá
elő.
Információ: info@magyarforum.hu
|
