|
 2016.04.29.
Több pénz a
halgazdaságoknak
A magyarországi gasztronómiai kultúra fejlődése szempontjából
fontos lenne, ha a lakosság étrendjébe minél jobban beépülne
a halfogyasztás
Az elmúlt hétéves
európai uniós költségvetési időszak 13,7 milliárd forintos
keretével szemben a jelenlegi időszakban több mint 16 milliárd
forintot fordíthat Magyarország halgazdálkodási pályázatokra,
amelyek a hazai halak tenyésztését, feldolgozását és
fogyasztásának erősítését is szolgálják - közölte Viski
József a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.
A 2007-2013-as
ciklushoz képest a jelenlegi uniós költségvetési időszakban
mekkora összeget fordíthat Magyarország halgazdálkodási pályázatokra?
–A Halászati Operatív Program (HOP 2007-2013) teljes
forrása a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 13,7 Mrd
Ft, amelynek előreláthatólag 100 százaléka kifizetésre kerül
a program zárásáig az ágazat fejlesztéseinek megvalósítására.
A Magyar Halgazdálkodási
Operatív Program (MAHOP 2014-2020) keretében Magyarország számára
a halgazdálkodás fejlesztésére az előző időszakhoz képest
12%-kal magasabb összeg - hazai társfinanszírozással együtt
mintegy 16,05 Mrd Ft állhat majd rendelkezésre a következő időszakban,
amelyet 2023-ig kell felhasználnia.
Ezt a forrást csak a hazai halak tenyésztésére lehet fordítani?
–Magyarországon a halgazdálkodás fejlesztésének és támogatásának
fő céljai a hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének
növelése. A MAHOP nem írja elő, hogy a rendelkezésre álló
forrást csak hazai halak tenyésztésére lehetne fordítani,
viszont fontos cél az akvakultúra diverzifikációja, illetve jó
piaci potenciállal rendelkező új fajok termelésbe vonásának
támogatása, amely több intézkedés céljai között is
megjelenik.
Mennyire lényeges a halgazdasági szakemberek képzése?
–A Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért
Felelős Helyettes Államtitkárság, mint Irányító Hatóságnak
nem áll módjában a MAHOP forrásait közvetlenül halgazdasági
szakemberek képzésére fordítani, de több felsőoktatási intézményben
is folyik halas oktatás magyar, illetve angol nyelven. A színvonalas
szakemberképzést egyebekben az Irányító Hatóság is nagyon
fontosnak tartja. A MAHOP-ban is lesz lehetőség olyan konferenciák
és szakmai események megrendezésére, ahol az érdeklődők
megismerhetik a legújabb technológiákat. Mindemellett a HOP 3.
prioritási tengely, „Innovatív, kísérleti haltartó
rendszerek kialakítása és az azokhoz kapcsolódó oktatási
infrastruktúra fejlesztése” című pályázati felhívásának
keretében egyetemek is pályázhattak. Az elnyert forrásból az
oktatás elősegítése érdekében konferenciatermeket alakítottak
ki, új halas kísérleti rendszerek megvalósítására
(hallaboratórium) nyílt lehetőség és informatikai beruházást
is végrehajtottak.
Új halastavakat is lehet létesíteni ebből az összegből?
–Ahogy korábban is említettem, Magyarországon a halgazdálkodás
fejlesztésének és támogatásának fő céljai a hagyományos tógazdasági
haltermelés versenyképességének növelése. A biodiverzitás
megőrzése vagy növelése mellett az akvakultúra fenntarthatóságát
alternatív energiaforrások használatával, illetve a környezetterhelés
csökkentésével kívánja biztosítani a kormány. Ezen célok
elérése érdekében lehetőség lesz új halastavak létesítésére
is.
Mekkora a halgazdálkodási ágazat nemzetgazdasági jelentősége?
–Az ágazat nemzetgazdasági súlyának megítélésekor
az egyik leggyakrabban használt mutató a kibocsátáshoz,
illetve a GDP-hez való hozzájárulás. A halgazdálkodási ágazat
nagyságrendileg nem meghatározó ágazata a mezőgazdaságnak,
de színességére tekintettel fontos pillére a magyar agrárszektornak.
A magyar halgazdálkodási ágazat 2014-ben a hazai állattenyésztés
bruttó termelési értékének mintegy 1,64%-át, a hazai összes
mezőgazdasági termelésnek pedig 0,6%-át adja. Jelentősége
azonban ezen túlmutat, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat
léte, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen a szektoron
alapszik. Hazánk klimatikus és vízrajzi adottságai kedvezőek
a tógazdasági haltermeléshez, mely alapvetően a
„klasszikus” halastavi technológiák alkalmazását jelenti.
A hazai haltermelés 68%-ban a tógazdasági haltermelést
jelenti, amely során elsősorban pontyot, növényevő
hajfajokat, például pettyes és fehér busát, amurt, valamint
ragadozó halfajokat (harcsa, süllő, csuka) állítanak elő. A
tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek bruttó haltermelése
együttesen 21 807 ezer tonna volt 2014-ben. Az elmúlt éveket
szemlélve az étkezési (piaci) halak előállításában ponty
dominancia mutatkozik, amely a hazai fogyasztási szokásokra
vezethető vissza. Az ágazat beruházásai a megelőző évekhez
képest növekedtek, amiben jelentős szerepet játszottak a pályázatokhoz
kapcsolódó fejlesztési támogatási lehetőségek, annak ellenére,
hogy a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított alacsony jövedelmezősége
miatt a pénzügyi befektetők számára a halgazdálkodási ágazat
továbbra sem igazán vonzó. 2014-ben
50 hektár
új halastó létesült és
697 hektár
tóterületet rekonstruáltak. Az étkezési haltermelés értéke
7,96 milliárd forint és ezzel a halgazdálkodási ágazat étkezési
hal termelése 0,02%-kal járult hozzá a nemzetgazdasági
GDP-hez.
Miként lehet ösztönözni a magyar lakosságot a halfogyasztásra?
–A magyar gasztronómiai kultúrában a halfogyasztás még
mindig nagyon erősen egy-egy alkalomhoz kapcsolódik. Legtöbbünk
még mindig csak ünnepekkor vagy vízparti nyaraláson fogyaszt
halat, jellemzően hekket és pontyból készült halászlevet. Az
egészségtudatos táplálkozás és a magyarországi gasztronómiai
kultúra fejlődése szempontjából is fontos lenne, hogy a
lakosság étrendjébe minél jobban beépüljön a halfogyasztás.
Ehhez az első lépés az lehet, ha a fiatalabb korosztályok
tagjait is sikerül rávenni arra, hogy bátran kóstolják meg a
halból készült ételeket. A MAHOP elsősorban a hazai termelőknek
biztosít beruházási és fejlesztési lehetőségeket új
munkahelyek teremtése mellett, ugyanakkor a közösségi
marketing kampányok folytatására is jut majd forrás. Ennek
eredményeképpen folytatódik az Irányító Hatóság által a
HOP keretében elindított Kapj rá! kampány, melynek továbbra
is az egyik legfontosabb célja a halételek változatos elkészítési
módjának és ízvilágának fogyasztókkal történő
megismertetése. A kampány weboldalán, a www.kapjra.hu oldalon
és a közösségi oldalunkon a látogatók receptgyűjteményeket,
konyhatechnológiai írásokat és videókat találnak, amelyek
segíthetik eligazodásukat a halgasztronómia világában. Segítséget
nyújt az oldal abban is, hogy egy jó halételeket készítő éttermet,
vagy halboltot találjon a látogató. Emellett a kampány részeként
közönségeseményeket is rendezünk a magyarországi halfogyasztás
népszerűsítése érdekében.
Mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket a Kapj rá! kampány?
–A Kapj rá! kampány 2014. december 4-én indult el. A
2015. év bővelkedett eseményekben: több közleményről,
interjúról, sajtómegjelenésről számolhatunk be, illetve
olyan rendezvényekre is sor került, ahol neves sportolók és
ismert emberek közreműködésével igyekeztünk felhívni a
magyar emberek figyelmét a halfogyasztás előnyeire. A Kapj rá!
kampány keretében az Irányító Hatóság részt vett a 77.
Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron.
Decemberben két hétvégén találkozhattak az érdeklődők a
Kapj rá! kampány csapatával Budapesten a Vörösmarty téri karácsonyi
vásárban. December 18-20-án pedig részt vettünk a Vasúttörténeti
Parkban megrendezett Karácsonyi Halvásáron is. Így
elmondhatom, hogy ezen rövid idő alatt is elértük azt, amit célul
tűztünk ki, hiszen több ezer embert elértünk a legfontosabb
üzenetünkkel: Hetente legalább kétszer egyél halat, mert a
hal finom és egészséges! A MAHOP keretében a jövőben is
lesz még lehetőség az eddigiekhez hasonló közösségi
marketing kezdeményezések megvalósítására, illetve a
megkezdett programok folytatására.
A környező, szintén nem tengerparti országokkal összevetve hol állunk
halfogyasztásban?
–Az emberek többsége Magyarországon is pozitívan
viszonyul a halételekhez, és a többség tisztában van a halételek
egészségre gyakorolt kedvező hatásával. Ennek ellenére
Magyarországon az egy főre jutó éves halfogyasztás alig
5,2 kilogramm
, ami nem egészen egyötöde az európai uniós átlagnak. Előremutató,
hogy az elmúlt időszakban már lassú növekedés volt
tapasztalható a hazai halfogyasztásban. A helyzet lassan változik:
a magyarországi gasztronómia kezdi felfedezni, hogy a magyar
halfajták milyen változatosan készíthetőek el, és a fiatal
korosztályok tagjai közül is egyre többen kísérleteznek a
halételekkel. Szeretnénk, ha a pozitív trendek folytatódnának,
2020-ra a cél a hazai halfogyasztás jelentős növelése.
Lehet-e szerepe a hazai éttermeknek a halételek népszerűsítésében,
az új, egészséges elkészítési módok megismertetésében?
–Igen. A magyar és a nemzetközi gasztronómia területén
egyaránt egyre nagyobb az igény az új ízekre, illetve a minőségi
ételekre, miközben kevesen tudják, hogy milyen
sokféle halfajta fogyasztható, és a halételek milyen változatosan
készíthetőek el. Ezeknek a falaknak a lebontásában megkerülhetetlenek
az éttermek, hiszen kulcsszerepet játszhatnak egy új gasztronómiai
divathullám elindításában, amelynek a halfogyasztás lehet a középpontjában.
A hazai halgazdaságok el tudják-e látni a hazai piacot megfelelő
mennyiségű hallal?
–A magyarországi halgazdaságokban évente 20-21 ezer
tonna halat termelnek, ebből körülbelül 15 ezer tonna az étkezési
hal. A hazai piac kereslete ennél jóval nagyobb. Magyarország a
geográfiai elhelyezkedése miatt tengeri hal behozatalra szorul,
a többéves tendencia alapján pedig megállapítható, hogy a
keresletnek körülbelül a fele a tengeri haltermékek irányába
mutat. A halfogyasztás növelésével arra törekszünk, hogy a támogatásokkal
a fent említett arányt a hazai termelés irányába mozdítsuk,
és a szükséges mennyiséget döntő többségében a hazai
termelők biztosítsák. A piaci igények kielégítéséhez a
halgazdaságok technológiájának, így pl. a halak tartási körülményeinek
folyamatos javítása is kulcsfontosságú, hiszen csak ezáltal
biztosítható az, hogy a magyar fogyasztók megfelelő mennyiségben
és valóban jó minőségű halat tudjanak vásárolni, amelyből
egészséges és ízletes ételek készíthetőek.
Ki tudjuk –e használni azt az előnyünket, hogy az európai
haltermelésben jelenleg a ponty az egyetlen faj, amelynek termelése
nem a tengeri fogásokból származó halliszten, hanem gabonaféléken
alapul?
–Itthon ki tudjuk használni ezt az előnyt, hiszen a
hazai haltermelés 60-70%-a ponty, de sajnos a szálkássága
miatt nem igazi konkurense a tengeri halak többségének.
Mi az oka, hogy nyáron gyakorlatilag hiányzik a hazai hal a piacról?
–A kérdésben megfogalmazott állítással csak részben
tudok egyetérteni, mégpedig úgy, hogy nyáron korlátozottan
lehet hozzájutni a hazai halhoz a piacon. A haltermelési technológiák
korszerűsítése nem csak abból a szempontból szükséges, hogy
a magyar fogyasztók jó minőségű halat tudjanak vásárolni,
hanem, mert jelenleg a hiányzó feltételek következtében a
lehalászás még mindig az őszi hónapokban időszerű. Viszont
emiatt nyáron gyakorlatilag csak azok a halak kerülnek a piacra,
amit a termelők célirányosan, úgynevezett „nyári halnak”
nevelnek, és emiatt az áruk is magasabb az őszinél. De mégis
jelen van a hal a hazai piacon. A modern, intenzív recirkulációs
rendszerek hazai elterjedésével és a tógazdasági haltermelés
évszaktól független étkezési haltermelésével állandósulhat
a kínálat, új fajok és új technológiák bevezetése történhet
meg, amelynek következtében emelkedni fog a halfogyasztás.
Mindezzel biztosítva lenne az is, hogy egész évben jó minőségű
hazai halat fogyasszunk. Nem utolsó szempontként pedig a tengeri
halászat, illetve halzsákmány csökkenésével jelentkező halkínálatot
az édesvízi halakkal részben ki lehetne egészíteni, és az
exporttal javulhatna az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzete
is.
Hogy állunk a konyhakész haltermékek arányának emelésével?
–Az Irányító Hatóság fontos célja a MAHOP keretében
a konyhakész
haltermékek arányának emelése is. A tógazdaságokból lehalászott
halmennyiségnek jelenleg alig néhány százaléka kerül
feldolgozva a piacra. Holott a feldolgozott haltermékekre,
gondolok itt a füstölt halra, halfasírtra, halkolbászra, vagy
a gyorsan elkészíthető haltermékekre, nagy lenne a kereslet.
Ezért a következő években a halfeldolgozásra berendezkedő
gazdaságok jó eséllyel pályázhatnak majd forrásokra.
Főleg mely magyar halfajták keresettek a hazai és nemzetközi piacon?
–A lakosság nagyobb része csak ünnepekkor fogyaszt
halat és a magyar háztartásokban többnyire a halászlé
és a rántott hal képezi az ünnepi menük részét, amihez
jellemzően pontyot választanak a vásárlók. Kevesen tudják,
hogy milyen sokféle halfajta fogyasztható, és a halételek
milyen változatosan készíthetőek el. Fontos lenne a hazai
lakosoknak is megismerni, hogy a tradicionális halételek mellett
milyen – számukra eddig ismeretlen – halakból elkészített
fogást érdemes kipróbálniuk, illetve rendszeresen
fogyasztaniuk. Ezzel együtt a visszajelzések azt mutatják, hogy
a piacon a harcsa, a csuka, a süllő és a pisztráng, vagy akár
a barramundi is eladható, emellett ezek a ragadozó halak exportképesek
is. Külön kiemelném az előbbi felsorolásból kihagyott,
magyar sikertörténetnek számító afrikai harcsa termelését,
amely ma már meghaladja az évi 2000 tonnát. Ezzel a mennyiséggel
Európában elsők vagyunk. Ez a szálkamentes, jó ízű hal
lehet a későbbiekben az intenzív rendszerek egyik legfontosabb
hala, és a közétkeztetés egyik legfontosabb alapanyaga.
Medveczky Attila
|
