vissza a főoldalra

 

 

 2016.08.05. 

Célunk, hogy Nyíregyháza fiatalos várossá váljon

Élhető jövőt, munkát biztosítva szeretnénk itthon tartani az ifjúságot

Elfogadta a közgyűlés Nyíregyháza következő öt évre szóló ifjúsági koncepcióját. A részletes szakmai anyag úgy készült el, hogy ehhez a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara készített felméréseket a városban élő ifjak több korcsoportjában, és kikérték azoknak a szervezeteknek, vállalkozásoknak a véleményét, akik fiatalokat foglalkoztatnak. Dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere érdeklődésünkre közölte: nálunk is kezd kialakulni a munkaerőhiány. Ezért is fontos az egyetem, a középfokú képzés, a szakképzési centrum. Nemsokára elindulnak a duális képzések a középiskolákban, és az egyetem képzéseire is a célirányosság jellemző, hiszen városunkban sok globális nagyvállalat működik, akik az utóbbi időkben sok ezres munkahelyfejlesztést jelentettek be. Ennek az igénynek próbál az oktatás megfelelni.

 Nyíregyházán és vonzáskörzetében közel 50 ezer fiatalt érint a koncepció. A részletes szakmai anyag elkészítéséhez kikérték a fiatalok véleményét, vagy az íróasztal mellett döntöttek?

 –Kikértük az érintett korosztály véleményét. Még 2015 elején létrehoztuk az Ifjúsági Kerekasztalt, amelynek munkájában kezdetben 28-an, – s köztük nagyon sok civil szervezet és az egyházak, a rendőrség képviselői – is kivették részüket. Ezt követően megválasztották a kerekasztal elnökségét. Tehát megbíztunk egy szakmai csoportot, amihez csatlakozott a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara, aki a felmérést végezte több mint 1000 fős reprezentatív kérdőíven keresztül. Tavaly megjelent a felmérés tanulmánykötete, ami a diákok véleményén, illetve a szakemberek eddigi tudásán és tapasztalatán alapult. Tehát egy széles körű felmérést végeztünk Nyíregyházán, s nem fejből álmodtuk meg az ifjúsági koncepciót, éppen azért mert egy önkormányzat nem képes az „alapsejtekhez” lelátni, mi csupán koordináló szerepet vállalunk ebben a kérdésben, és segíteni a szakmai szervezetek munkáját abban, hogy a helyi problémákat hosszú távon orvosolják. Nem kergetünk illúziókat, tudjuk, hogy nem érhetünk el néhány év alatt látványos sikereket, ezért hosszú távra tervezünk.

 Tehát alulról jövő kezdeményezésről beszélhetünk?

 –Így van, amelyet én koordinálok az önkormányzaton belül a szociális és kulturális osztályok vezetőinek segítségével. Mi részt veszünk a kerekasztal, a szakmai civil szervezetek ülésein, de nem diktálunk semmilyen feltételt, csupán a problémákra hívjuk fel a figyelmet. Segítjük is a szakmai civil szervezeteket, például abban, hogy egy régóta használaton kívüli házat kedvező módon kapjanak meg, ahol közösségi teret hoznak létre. Ezzel is példát, alternatívát mutatnak azoknak a fiataloknak, akik nem biztos, hogy a legjobb út felé sodródnak. Az Idősügyi Tanácsban, melynek alelnöke vagyok, felvetődött, hogy a közösségi koordinációban részt vevő civil szervezetek segítenek abban, hogy a középiskolások, akik az érettségihez szükséges 50 órás közösségi munkát végzik, eljussanak idős emberekhez, és segítsenek nekik. Tehát lassan, és biztosan lépünk előre, mert sok problémával küzdünk, és szeretnénk azokat orvosolni.

 Mi a koncepció fő célja?

 –Szeretnénk, ha Nyíregyháza fiatalos várossá váljon. A lényeg, hogy megtartsuk azokat a fiatalokat, akik nyíregyháziak, vagy a megyeszékhely környékről származnak, hogy ne engedjük el őket, akár szakmában, akár értelmiségiként dolgoznak, mert fontos, hogy olyan egészséges társadalom nőjön föl generációkon keresztül, amely Nyíregyházát élhető, jó városnak tekinti, és ne azon gondolkodjon már tizenévesen, hogy hová költözik el. Az az egészséges gondolkodás, hogy a diákok más hazai városokban, vagy külföldön szerezzenek tapasztalatokat, majd azokat szülőhelyükön kamatoztassák.

 Lényeges, hogy a helyi szakembergárda Nyíregyházán maradjon, és a fiatalok olyan szakmákat tanuljanak, amelyekre a városban kereslet mutatkozik? Több nyugat-magyarországi város vezetője arról panaszkodik, hogy már nem munkanélküliséggel, hanem munkaerőhiánnyal küszködnek.

 –Sajnos nálunk is kezd kialakulni a munkaerőhiány. Ezért is fontos az egyetem, a középfokú képzés, a szakképzési centrum. Nemsokára elindulnak a duális képzések a középiskolákban, és az egyetem képzéseire is a célirányosság jellemző, hiszen városunkban sok globális nagyvállalat működik, akik az utóbbi időkben sok ezres munkahelyfejlesztést jelentettek be, s ezek a sajtóban is megjelentek. Ennek az igénynek próbál az oktatás megfelelni. Úgy gondoljuk, hogy az oktatás stratégiai kérdés, és annak milyensége, kvalitása eredményezheti, hogy a nálunk tanulók felnőve itt is maradnak. Ehhez viszont nélkülözhetetlen, hogy a fiatalok nagyon sok szabadidő eltöltési lehetőséget találjanak, amely túlmutat a hétvégi bulikon. Ebben is próbálunk alternatívát nyújtani.

 Ha már a szórakozást említette, bizonyára lényeges, hogy a fiatalok úgy szórakozzanak, hogy ne fogyasszanak tudatmódosító szereket.

 –Egyértelmű. Az említett felmérés azt mutatja, hogy a tudatmódosító szereket kipróbáló fiatalok aránya magasabb az országos átlagnál. Tavaly éppen ezért újralapítottuk a helyi Kábítószer Egyeztető Fórumot, és ennek is nagy szerepet szánunk a prevenció és a kezelés területén. A fórumban orvosok, és olyan civil szervezetek vesznek részt, akik a különböző szenvedélybetegségekkel foglalkoznak. Azt várjuk, hogy olyan stratégiát alkossanak, hogy 15-20 év múlva a felnövő generációk egészségesebb kulturális környezetben éljenek.

 Milyen mértékű a fiatalok elvándorlása a megyeszékhelyről?

 –Azt tudom, hogy hová mennének, és hol dolgoznának szívesen. A megkérdezettek körülbelül 60%-a Nyugatra szeretne menni és vissza se térne, 28%-a külföldön dolgozna, de visszatérne, s a maradék maradna a környéken. Megpróbálunk számukra egy olyan irányt mutatni, hogy másként gondolkodjanak, bár jól tudjuk, ez nem egyszerű. Folyamatosan kommunikálunk a fiatalokkal, létrehoztuk a hellonyiregyhaza.hu honlapot, ahol a véleményüket elmondhatják a gyerekek. Mindent elkövetünk azért, hogy hasznosnak gondolják, és jól érezzék magukat.

 Ahhoz, hogy a fiatalok hazatérjenek, nem csak munka, hanem lakás is szükséges. Ezen a téren mik az elképzeléseik?

 A kormányzati családsegítő intézkedéseknek köszönhetően Nyíregyházán is átrendeződik az ingatlanpiac. Elkezdődtek a társasházi beruházások és pozitív változást mutat a lakásépítési kedv. Ezen túlmenően az önkormányzat, a helyi nagyvállalatokkal együttműködve egy olyan komplex program kidolgozásához kezdett hozzá, amely egy újszerű bérlakás programmal segítheti a jövőben a fiatal munkavállalók lakhatását.

 Elindult a Nyíregyháza Hazavár program?

 –Ez szintén a koncepció része, mely több elemet tartalmaz.

 A tehetséggondozás is szerepel a koncepcióban?

 –Természetesen, és már tavaly elindítottunk a könnyűzenében, táncban, versben, prózában tehetségkutató versenyt – ezt idén is megrendezzük. Tervezzük, hogy a kategóriák nyerteseit felléptetjük a városi rendezvényeken. A tehetséggondozás a tanárok feladata, és ezért is örülünk a jó kapcsolatnak az iskolák és az önkormányzat között. De kiemelten odafigyelünk a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő fiatalokra is.

 Ahhoz, hogy a koncepció ne csak egy dokumentum maradjon, hanem a benne foglaltak meg is valósuljanak mekkora, forrással igényel?

 –Az önkormányzat gazdálkodása az utóbbi néhány esztendőben stabilizálódott. Ennek köszönhetően olyan elképzeléseket, programokat is tudunk támogatni, amire korábban esetleg nem jutott forrás. A koncepció ahhoz nyújt segítséget, hogy ezeket a forrásokat azon terültekre irányítsuk – az ifjúságpolitika területén is –, amely a lefektetett célok eléréséhez vezet. Személy szerint arra számítok, hogy a városban élő fiatalok aktívan részt vállalnak a jövőben ebben a munkában. Velük együtt gondolkodva és dolgozva építhetjük tovább Nyíregyházát.

 

Medveczky Attila