vissza a főoldalra

 

 

 2016.08.05. 

Ünnepeltek a prágai magyarok – Újraindultak a magyar nyelvű katolikus szentmisék

Nagy ünnepe volt július 24-én a prágai, és egyben a csehországi magyar közösségnek: tizenkét év után újra magyar nyelvű katolikus szentmise volt a cseh fővárosban, és jelenleg minden feltétel adva van ahhoz, hogy ez az istentisztelet a jövőben rendszeressé is váljon. A belvárosi Szent Gál-templom (kostel svatého Havla) padsorai már megteltek, amikor délelőtt tízkor Balga Zoltán plébános ministránsok kíséretében megkezdte a hálaadó szentmise celebrálását. Becslés szerint mintegy százhúsz-százharmincan voltak jelen a templomban, többen Ipolyviskről, Balga Zoltán eddigi munkahelyéről is elkísérték közkedvelt plébánosukat, aki ezután már a csehországi magyar híveket fogja szolgálni. A több száz éves templom karzatán megszólalt az ipolybalogi Szent Korona Kórus, amely végigkísérte a szentmisét, majd azután mély élményt nyújtó koncertet adott a templomban.

 Ezt a hálaadó szentmisét egy várandós prágai magyar asszonynak szentelte a plébános. „Ez a magyar asszony egy hónap múlva hozza világra gyermekét. Ez jelkép is lehet: van jövője a prágai magyar közösségnek“ – jelentette ki Balga Zoltán a mise folyamán. Kifejtette: a prágai bíborostól azt a feladatot kapta, hogy szervezze újra a prágai magyar lelkészséget és a prágai magyar katolikus közösséget.

„Tartsuk meg hitünket és magyarságunkat az idegen világ közepette is“ – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy ezek szellemében fog dolgozni, s ehhez kérte a helyi magyarok együttműködését, segítségét is.  Ugyanakkor rámutatott, hogy az egyház nemzetek, politika, érdekcsoportok fölött áll, és az Isten házában, a szentmisén mindenkinek helye van. Szeretné, ha Prágában olyan magyar katolikus közösség alakulna ki, amely kedves lenne az Isten előtt. „Uram, taníts meg imádkozni!“ – idézte a biblia szavait, mintegy tevékenysége mottójául. Nemcsak az az ima, ha elolvasunk valamit az imakönyvben, maga az élet az ima, éljünk úgy, hogy az az Istennek is tetsző legyen – fejtette ki.

 A rendkívül ünnepélyes, emelkedett hangulatú, mély élményt nyújtó szentmisén a Csehország más vidékein élő magyarok is részt vettek. Kifejezték reményüket, hogy a jövőben a megfelelő alkalmakkor a plébános náluk is misézni fog.

 A hálaadó szentmisén jelen volt egyebek között Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének országos elnöke, valamint további csehországi magyar szervezetek képviselői. A prágai magyar nagykövetséget Szesztai Dávid, tanácsos, valamint Kelemen Gertrúd, a Prágai Magyar Kulturális Központ új igazgatója képviselte.

 A szentmise végén a résztvevő hívők közösen elénekelték a magyar himnuszt.

 Balga Zoltán közölte, hogy a következő magyar szentmisét Prágában augusztus 7-én a belvárosi Szent Henrik (kostel svatého Jindřicha) templomban tartják 11.30 órai kezdettel.

 Prágában az 1989-es rendszerváltás után először rendszertelenül, majd 1992 decemberétől havonta volt magyar nyelvű katolikus szentmise. A miséket Simák Ferenc (Mannesz atya) domonkos szerzetes tartotta, aki ezért Olmützből Prágába költözött. A misékre az első hét évben a belvárosi Szent Adalbert templomban, majd ezután a közeli Szent Bertalan templomban került sor. Általában néhány tucatnyian látogatták. Mannesz atya a hívek kérésére időnként karácsonykor is misét tartott, ami otthoni hangulatot varázsolt a magyar hívők körébe. Simák Ferenc azonban 2004-ben kilépett a szerzetesrendből, és ezzel a magyar misék is megszűntek a cseh fővárosban. Prágai katolikusok és magyar civil szervezetek később többször is kérvényezték a magyar papot az illetékesektől, mígnem Balga Zoltán kiküldetésével, missziójával ez a kérés teljesült.

 A prágai magyar reformátusoknak 1993 februárjától van rendszeres magyar nyelvű istentiszteletük. Az első időszakban a Károly Egyetemen tanuló fiatal magyar teológusok tartottak istentiszteletet, majd 1997 őszén állandó lelkészt kapott a Prágai Magyar Református Missziós Gyülekezet. Néhány éve a lelkészi teendőket Éles György látja el.

 Prágában és környékén a 2011-es népszámlálás alapján mintegy 2-3 ezer, többségében felvidéki származású magyar él.

 

(felvidek.ma)