vissza a főoldalra

 

 

 2016.08.05. 

Csorja Gergely: A pusztulás előestéjén

Nagy-Britannia kilép az unióból, Nizzában egy teherautóval 82 embert öl meg politikai indíttatásból egy ámokfutó, a NATO-tag Törökországban a hadsereg egy része puccsal próbálkozik. A fenti események részei annak az eseménysornak, melynek eredője az Európai Unió és tulajdonképpen az egész Nyugat súlyos válsága, esetleges pusztulása. Ezenközben mi azon aggódunk, hogy miért esik az eső júliusban, vagy miért van már megint kánikula.

Éppen összeomlik a világunk, éppen kiderül, hogy mindaz, amiről legalább 30 éve azt gondoljuk, hogy maga a stabilitás, bármikor szétrobbanhat, hogy az a puccs akár Spanyolországban is megismétlődhet jövőre, hogy bármely uniós tagállamban változhat úgy a politikai széljárás, hogy az adott ország kilép az EU-ból, hogy legközelebb akár Budapesten is belehajthat a tömegbe egy megfenyegetett, megvett vagy csak mániákus gyilkos. Hogy bármikor 100 milliók indulhatnak meg Európa felé, hogy az Egyesült Államokban minden további nélkül kitörhet a polgárháború.

Néhány évtized múlva ezekre az évekre utódaink – ha még ők élnek itt, vagy egyáltalán élnek – teljes értetlenséggel tekintenek vissza. Vajon hogyan tudtak nyugodtan ülni, ennyi értelmetlen hülyeséggel foglalkozni, hogyan tarthatták ennyire fontosnak, hogy kihez mikor és mennyi kerül, amikor az egész civilizáció a végső felbomlás határán állt? Onnan visszatekintve a mai életünk maga az értelmetlenség.

Miért nem fegyverkeztek, miért nem állítottak fel óriási hadseregeket, miért nem fejlesztettek gőzerővel hatékonyabbnál hatékonyabb fegyvereket, védelmi rendszereket? Miért nem tudták abbahagyni az értelmetlen pazarlást, miért nem halmoztak fel egészségügyi, élelmiszer- és nyersanyagkészleteket? Miért nem számoltak le a belső ellenséggel? Miért nem tudtak határt szabni egy néhány milliós, tehát összességében szűk csoport harácsolásának? Miért nem alakítottak ki stabil szövetségi rendszert? Miért nem dobták el kizsákmányoló pénzügyi rendszerüket. Miért?

A kedves olvasó is, mi is pontosan tudjuk, hogy miért. Millió okot, folyamatot, körülményt tudunk felsorolni. Egyet azonban nem tudunk. Értelmes magyarázatot adni utódainknak mérhetetlen ostobaságunkra.