|
 2016.08.05.
Támogatás a székelyföldi
egyházi iskoláknak
Közép-Európában még él a keresztény hagyomány
Azokat
az iskolákat támogatjuk, melyek egyrészt a vallásos nevelést,
másrészt a magyarság megőrzését segítik – szögezte le
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi
kapcsolatokért felelős államtitkár, aki kérdésünkre hozzátette:
akik vadidegen migránsokat
akarnak Magyarországra zúdítani, a brüsszeli álláspontot támogatják.
Nekik többet ér egy teljesen más kultúrából érkező migráns,
mint egy határon túli magyar. Ez nem más, mint hazaárulás.
Eddig mennyire voltak sikeresek
a partiumi és gyimesi csángó oktatási intézményekben beindított
programok?
–A kérdésfölvetés kapcsán azt tartom
legfontosabbnak, hogy meg kell vizsgálni, milyen szerepet töltenek
be a határon túli egyházi iskolák. Nemcsak az egyházi kötődés
a fontos, legyen szó római katolikus, görög katolikus, református,
vagy evangélikus iskoláról, hanem legalább annyira lényeges,
hogy a magyarság megmaradásában, megőrzésében óriási
szerepet vállalnak. Ezért döntöttünk úgy az elmúlt évek
során, hogy a Kárpát-medencében támogatjuk az iskolák
fejlesztését szolgáló beruházásokat. Így tettünk a
partiumi Nagyszalontai Református Gimnázium esetében, vagy Kárpátalján
a karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum építése
során, de említhetném a Gyimesi Szent Erzsébet Gimnáziumot
is. Ezeket a támogatásokat tovább folytatjuk nagyságrendileg
300 millió forinttal, mert ezek a beruházások nagymértékben
hozzájárulnak az előbb említett célok eléréséhez. Így kap
jövőre a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium
támogatást fejlesztéseihez, 10 és 20 millió forint közötti
összegben. Székelyudvarhelyen a református iskola – az idei támogatás
folytatásaként – jövőre húszmillió forintos segítségben
részesülhet. Szintén a székelyudvarhelyi katolikus iskola is
50 millió forintnyi támogatás kap 2017-ben.
Mi alapján választották
ki azt a három székelyföldi egyházi iskolát, melynek felújításáról
döntött a magyar kormány?
–A szükség és a sürgősség az alapvető
szempont, és szintén lényeges, hogy az adott térségben milyen
szerepet töltenek be az intézmények, mekkora távolságról érkeznek
oda a diákok. A nagyszalontai iskola a környékbeli szórványból
nagyon sok gyereket ér el, és hasonló okok miatt döntöttünk
a szatmárnémeti római katolikus iskola támogatásáról is.
Azokat az iskolákat támogatjuk, melyek egyrészt a vallásos
nevelést, másrészt a magyarság megőrzését segítik.
Ha egy székelyföldi
iskola kívülről, belülről megújul, az már hozzájárulhat
ahhoz, hogy a határon túli szülőföldjén boldoguljon?
–Nagyon sok összetevőből áll a nemzet- és egyház-politikánk,
ami a magyarság megmaradását szolgálja, s az egyházi iskolák
támogatása ennek egyik lényeges része. Meghatározó
templomaink és egyházi közösségeink megújítása, valamint a
közösségi célú programok támogatása. Ha segítjük ezeket
az egyházi törekvéseket, azok szintén hozzájárulnak a
megmaradáshoz. Ugyanígy lényegesek voltak azok a döntések,
melyek a kettős állampolgárságot, a szavazati jogot adták meg
a külhoni magyaroknak, de ide tartozik a délvidéki magyarság
gazdasági programjainak 50 milliárd forintos támogatása és ez
a gazdaságfejlesztés most elindul Kárpátalján is. Ezek a döntések
együttesen szolgálják a külhoni magyarság megmaradását,
helyben maradását. Szükséges az iskola, a templom, de kell a
gazdasági háttér is és azok a több mint szimbolikus lépések,
amelyekkel a határon túli magyarok állampolgárok és választók
lettek.
Mindezek mellett nagyon fontos a nemzetiségi politika döntéshozatala,
hiszen, ha a kisebbségben élő magyarjaink látják, hogy
Magyarországon a nemzetiségiek milyen lehetőségeket kapnak
iskolai, kulturális fejlesztésekre és egyházaik támogatására,
akkor ez előbb–utóbb biztosan kihat a szomszédsági politikára
is. Ennek egyik eredménye az a legutóbbi szlovákiai döntés,
miszerint megmaradnak a 8 fős osztályok az iskolákban. Ez azért
lényeges, mert Felvidéken ez nagyon sok magyart érint. Ha
ezekben az iskolákban megszűnne a magyar tannyelvű oktatás, az
az asszimiláció felgyorsulását eredményezné. Ezek az apró
eredmények, lépések mindenképpen kihatnak a Kárpát-medencei
magyarság megmaradására.
Milyen többletet adnak
a határon túli egyházi iskolák?
–Azt nem lehet előre megjósolni, hogy egy hazai, vagy
határon túli egyházi iskola milyen minőségi oktatásig képes
eljutni. Általában az egyházi iskolák az elsők közt, vagy a
középmezőnyben szerepelnek – ez így van Magyarországon is.
A leglényegesebb a lelki többlet. Mivel Magyarországon a társadalom
több mint fele vallásosnak tartja magát, és ezen belül 97%
keresztény felekezetűnek, teljesen jogos az igény az egyházi
iskolákra. Ugyanez igaz a határon túlra is, ahol keresztény
felekezetek működnek, melyek nagymértékben hozzájárulnak a
megmaradáshoz és természetes, hogy az iskolafenntartáshoz is
szeretnének. Ebben tudjuk őket sok tekintetben segíteni.
Több balliberális
politikus felveti, hogy minek támogatni a külhoni magyarokat,
amikor idehaza sem tud a kormány minden bajt orvosolni. Mi erről
a véleménye?
–Hazaáruló, aki ilyet mond. Ezt már megtették
2004-ben, amikor december 5-én olyan gusztustalan kampányt
folytattak a külhoni magyarokkal szemben, aminek következményeként
akkor még nem kapták meg a magyar állampolgárságot. Magyarok
milliói nem tehetnek arról, hogy más országban élnek, ők
nemzedékeken keresztül elszenvedői voltak a trianoni békediktátumnak.
Nekik az elmúlt száz évben küzdeniük kellett megmaradásukért.
Ezt a küzdelmet - akár a Ceausescu-rendszerben, akár Kárpátalján
a Szovjetunió diktatúrájában, és még folytathatnám a sort -
nem elismerni bűn. A határon túli magyaroknak meg kell köszönnünk
ezt a küzdelmet, és amit eddig adtunk vagy a jövőben fogunk,
az a legkevesebb, amit tehetünk értük. Akik másként
gondolkodnak, azok vadidegen migránsokat akarnak Magyarországra
zúdítani és a brüsszeli kényszerbetelepítést támogatják.
Nekik többet ér egy teljesen más kultúrából érkező migráns,
mint egy határon túli magyar. Ez nem más, mint hazaárulás.
Államtitkár urat idézem:
„minden nemzetet Európában is arra bíztatunk, hogy egyházaikat
segítsék, legyenek azok bármilyen felekezetűek.” Az Apostoli
Szentszék sokáig harcolt azért, hogy a keresztény örökséget
megemlítse az európai alkotmány, de ezt makacsul visszautasították.
Ilyen szempontból nem naivitás abban bízni, hogy az EU-s államok
segítik az egyházakat?
–Az Európai Unió válságának egyik fő okozója éppen
a keresztény értékek háttérbeszorítása. A keresztény
alapokat nem akarják tudatosítani. Ez óriási hiba, hiszen 2000
év óta Európa nemcsak hitében, hanem kultúrájában,
gondolkodásmódjában is a keresztény hitre és hagyományra támaszkodik.
Ha ezt elveszik tőle, akkor kontinensünk alapjaiban rendül meg.
Sebezhetővé, kiszolgáltatottá válik. Ez az oka a mai teljes
identitásválságnak, a zűrzavarnak, és egyébként ezért
mondják az ideérkező muszlimok, hogy tiszteljük őket Európában,
jóllehet az EU saját hagyományait sem tiszteli. Közép-Európában
még él a keresztény hagyomány, és a térség országainak összefogásával
megváltozhat a nyugat-európai szemlélet is.
Medveczky
Attila
|
