vissza a főoldalra

 2016.08.05. 

Nem lehet a tagállamoktól elvonni a hatásköröket

Az Európai Unió megreformálása a célunk

Egyre több tagállam vezetője belátja, hangoztatja, hogy az unió reformokra szorul – közölte a Magyar Fórummal Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár, s leszögezte: mi nem az Európai Unió ellen vagyunk, hanem annak jelenlegi működését nem tudjuk elfogadni. Azért is szükségesek a reformok, hogy az EU visszanyerje az uniós állampolgárok bizalmát.

 Államtitkár úr július 7-én és 8-án Podgoricában, Montenegró fővárosában egyeztetett Dusko Markovic miniszterelnök-helyettessel, valamint Aleksandar Andrija Pejovic EU-csatlakozási főtárgyalóval. Miről folytak a tárgyalások?

 –A kormány európai uniós ügyekért felelős államtitkáraként elsősorban az EU-s csatlakozásukról tárgyaltam a montenegrói miniszterelnök-helyettessel és a főtárgyalóval, Pejovic úrral. Látogatásom másik indoka az volt, hogy július 1-jétől Magyarország szakértővel segíti a montenegrói kormány uniós csatlakozási folyamatát. Jelenleg a nehezebben kezelhető fejezetek tárgyalását szeretnék megkezdeni. Eddig 24 fejezetet nyitottak meg, és néhányat már le is zártak. A közeljövőben a 23. és 24. – emberi jogokról, jogállamiságról szóló –fejezetet tárgyalják az unió képviselőivel, és ehhez kértek Magyarországtól szakértői támogatást egy évre, ami meghosszabbítható. Ennek a részleteit egyeztettem a két montenegrói vezetővel. Alapvetően ezért utaztam Podrogicába, de mivel látogatásom idejére esett a NATO varsói csúcstalálkozója, amely Montenegró szempontjából azért jelentős, mert meghívottként, leendő tagállamként vett rajta részt, és már hat ország, köztük hazánk is ratifikálta a csatlakozási dokumentumokat, s arra számítunk, hogy 2017 tavaszára valamennyi NATO-tagállam hozzájárul ahhoz, hogy Montenegró a katonai szövetség teljes jogú tagja legyen, így a NATO-ról is szó esett a találkozón.

 Miért lényeges számunkra Montenegró felvétele mind a NATO-ba, mind az Európai Unióba?

 –A nyugat-balkáni térség Magyarország közvetlen szomszédsága, mi vagyunk a hozzájuk egyik legközelebbi uniós- és NATO-tagállam. Számunkra fontos, stratégiai jelentőségű nemzeti érdek a nyugat-balkáni béke, mely elengedetlen feltétele az emberek biztonságának és a gazdasági prosperitásnak. Ne felejtsük el, hogy a térség lakói a ’90-es években szörnyű háború elszenvedői voltak, aminek a traumája, következményei feltehetőleg még nem múltak el teljesen. A nyugat-balkáni országokban élő generációk még élénken emlékeznek a délszláv háború sebeire. Ezért is lényeges, hogy megkapják azt az üzenetet az Észak-Atlanti Szövetségtől és az Európai Uniótól, hogy a térség népei Európához tartoznak, és számukra is fontosak a NATO és az unió tagállamainak értékei. Montenegró 10 évvel függetlensége után elsőként a térségből meghívást kapott a NATO-ba, ami nem csak az országnak, a montenegrói társadalomnak nagyon komoly üzenet, hanem a nyugat-balkáni térségnek is. Mi elsősorban ezért támogatjuk a csatlakozásukat. 2015-től Magyarország látta el egy éven keresztül a NATO összekötő misszióját is Montenegróval, s ez az összekötői feladat 2017-ig tart, a teljes jogú tagságig.

Mi a véleménye a montenegrói NATO-csatlakozás ellen tiltakozó orosz reakciókról?

 –Azt kell figyelembe venni, hogy Magyarország milyen pozíciót fogalmazott meg a varsói NATO-csúcson. Úgy gondoljuk, hogy a NATO nem jelent fenyegetést Oroszországnak. Nagyon fontos, hogy kiegyensúlyozott, pragmatikus, egymás érdekeit figyelembe vevő viszony alakuljon ki a szövetség és Oroszország között. A montenegrói NATO-csatlakozást is ebben a kontextusban érdemes vizsgálni. A szövetség nem valami ellen van, hanem elsősorban a stabilitást, a társadalmi békét szorgalmazza, próbálja megerősíteni.

 Néhányan fölvetették, hogy Macedónia is NATO-tag legyen. Ennek megvan a realitása?  

–Macedónia továbbra is eltökélt a csatlakozás mellett. A tagság realitása attól is függ, hogy az ország mennyiben tud megfelelni azoknak a feltételeknek, melyeket elvárnak a NATO-csatlakozási folyamatban. Fontos a belpolitikai stabilitás. Számunkra lényeges, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozzanak megfelelő feltételek teljesítése mellett a NATO-hoz, és az Európai Unióhoz, mert Európa egységesítése akkor zárulna le. Kétségtelen, hogy az EU-val kapcsolatban komoly aggályok merültek föl – részünkről is, ami az unió jelenlegi állapotát tükrözi. Azok a reformjavaslatok, melyeket a britek is megfogalmaztak, még a népszavazási döntésüket megelőzően, továbbra is fontosak. Mindazok a nyilatkozatok, melyek elhangzottak magas szinten, különböző tagállami vezetők részéről, azt mutatják, hogy egyre többen látják, hogy az unió reformokra szorul. Mi nem az Európai Unió ellen vagyunk, hanem annak jelenlegi működését nem tudjuk elfogadni. Azért is szükségesek a reformok, hogy az EU visszanyerje az uniós állampolgárok bizalmát. Érezzék az Európában élők, hogy az unió értük működik, meghallja a hangjukat, és az általuk megfogalmazott szempontokat. Tehát olyan megreformált, új Európai Unióban vagyunk érdekeltek, amely globálisan, gazdaságilag versenyképes, amely képes stabilizálni nem csak a saját belső életét, hanem közvetlen szomszédságát is. S ebben a megreformált EU-ban fontos, hogy helyt kapjanak a nyugat-balkáni országok, így Montenegró is.

 Magyarországon kívül mely tagállamok szeretnék elérni az EU megreformálását?

 –Főleg a közép-európai államok. A visegrádi országok többször is kifejtették, hogy milyen Európát szeretnének. A brit népszavazást követően ugyanakkor Franciaország és Németország is megfogalmazta az elképzeléseit. A legtöbb tagállamban úgy látják, hogy az EU-ban számos folyamat nem mehet úgy tovább, ahogy idáig ment. A brit népszavazás üzenetét is meg kell hallani, azt, hogy nem lehet a tagállamoktól elvonni a hatásköröket, mert akkor meginog az emberek bizalma az uniós intézményekben. Az EU polgárai nagyon jól tudják, mire van szükségük. Nem hiszem, hogy az integráció ellen lenne a többség. A magyar társadalom túlnyomó többsége is támogatja az ország uniós tagságát, de nagyon sok brüsszeli intézkedéssel nem ért egyet. Az elkövetkezendő hetek, hónapok feladata, hogy a különböző reformelképzeléseket közelítsük egymáshoz, megvizsgálva az átfedéseket, a közös területeket, hogy olyan irányba haladjunk, ami által elérhető, hogy újra visszanyerjék az unió intézményei az emberek bizalmát. Fel kell készülni Európának arra, hogy milyen reformok mentén, és hogyan fogja az integrációt újra versenyképessé és hitelessé tenni.

 A kiválást követően hogyan lehet az EU-brit együttműködést szorosabbá fűzni?

 –Meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a területek, ahol a britek abban érdekeltek, hogy az unióval szorosan együttműködjenek. Ezeket még pontosan nem lehet meghatározni. Az új brit kormány megfogalmazza majd szempontjait, igényeit. Nyitottnak kell ebben lenni, és ezzel párhuzamosan nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy megvédjük a magyar emberek érdekeit. Tehát semmiképpen nem támogatunk olyan mechanizmusokat, amik által a magyar és közép-európai emberek jogai sérülnének, és így másodlagos uniós állampolgárrá minősülnének. Bízom benne, hogy az Európai Unió továbbra is szorosan együttműködik Nagy-Britanniával, úgy, hogy a közös érdekek érvényesülnek. Magyarország kiváló partnerként tekint Nagy-Britanniára, akivel jelentős gazdasági kapcsolatokat ápol. Ennek következményeként komoly brit gazdasági jelenlét bontakozott ki Magyarországon. Erősek a társadalmi kapcsolatok, s ezeket meg szeretnénk őrizni. A fő szempontunk a magyar emberek érdekeinek érvényesítése, amiben nem vagyunk hajlandóak kompromisszumokra.

 Az, hogy jelenleg Szlovákia az EU soros elnöke, amely megtámadta az Európai Bíróságon a kötelező kvótát, mennyiben befolyásolja az unió féléves működését? Sőt a szlovák külügyminiszter kijelentette, hogy az „uniós tagság iránti korábbi szenvedélyt az utóbbi időben a bővülés és az euroszkepticizmus miatti fáradtság váltotta fel.”

 –Azért is mentem el Montenegróba, hogy közöljem, a bővítési fáradtság és a brit kilépés ellenére, Magyarország álláspontja nem változott, továbbra is támogatja a balkáni állam EU-csatlakozását. Sőt még erősebben, határozottabban kell álláspontunkat képviselni, s ehhez minél több uniós tagállam támogatását megnyerni. Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy kontinensünk stabilitása, gazdasági versenyképessége a bővítéssel csak megerősödik, illetve azt, hogy a nyugat-balkáni térség is Európához tartozik. A szlovák elnökségnek főleg a brit kiválási folyamattal, és a migrációs válság kezelésével kell foglalkoznia. A szlovák nemzeti álláspont változatlan, Magyarországhoz hasonlóan a kvótával kapcsolatban beadvánnyal fordultak az Európai Bírósághoz, ők sem fogadják el azt, hogy a tagállamokra erőltessék kötelező jelleggel a menedékkérők újraelosztásáról szóló döntést. A szlovák elnökség befolyásolni tudja az uniós intézmények napirendjén szereplő kérdéseket. Már jelezték, hogy a migráció kapcsán pragmatikus javaslattal állnak elő. Mi ebben nyitottak vagyunk, hiszen a V4-ek eléggé konzekvens álláspontot képviselnek a migrációs kérdésben.

Medveczky Attila