|
 2016.08.12.
Ezer
gyerek ellátása semmiség?
A feladatokat az Európai Bizottság megszabja, a számlát
viszont a tagállamok állják
Míg az Európai Bizottság újabb
1,4 milliárd eurót hagyott jóvá a Törökországban tartózkodó
szíriai bevándorlók ellátására, valamint az őket befogadók
támogatására, addig Magyarország saját erejéből igyekszik védeni
a határokat és gondoskodni az itt tartózkodókról – mondta
lapunknak Rétvári Bence államtitkár.
Brüsszel külön migrációs
alapot hozott létre. Ebből mennyit kapott hazánk a felnőtt
migránsok, illetve a kiskorú, kísérő nélkül illegális határátlépők
ellátására?
–Sajnos ennél a
témánál is azt láthatjuk, hogy Brüsszelben hiába beszélnek
európai szolidaritásról, amikor tényleges segítségnyújtásra
lenne szükség, elutasítják azt. Összesen 3,6 milliárd
forintot kértünk, és bár számítottunk rá, hogy a teljes összeget
nem állják majd, arra azért mi sem gondoltunk, hogy annak egyszázaléknyi
részét sem fogják fedezni.
Ezt mivel indokolta az Európai
Bizottság?
–A bizottság azzal az indokkal utasította
el a magyar kormány kérését, hogy a több ezer gyerek ellátása
nem számít vészhelyzetnek. Mi ezt másképp gondoljuk, ez pedig
abban is megmutatkozik, hogy Dánián kívül Magyarország az
egyetlen tagállam, amely ugyanazokat a feltételeket biztosítja
a bevándorló kiskorúaknak, mint saját országuk állampolgárainak.
Ez a tény is azt mutatja,
bizonyítja, hogy az EU intézményeit szükséges megreformálni?
–Fogalmazhatunk így is, annyi biztos, hogy az elmúlt időszakban
teljesen egyértelművé vált, hogy Brüsszel teljesen érzéketlenné
vált a valóság iránt, elvesztette a realitásérzékét, az
Unió vezetői és az Unió polgárai közt széles elválás látható,
de persze jó példa az EU válságára a britek kilépése is.
Brüsszel állandóan a
szolidaritásról beszél. Akkor mindez üres maszlag?
–Azt láthatjuk, hogy az úgynevezett
európai szolidaritás sokkal inkább működik egyfajta politikai
szlogenként, mint hogy valós tartalom állna mögötte. A
feladatokat Brüsszelből kiszabják, a számlát utána viszont
az országoknak kell állniuk.
Hozzávetőlegesen mennyi
nem magyar állampolgárságú kiskorú ellátásáról
gondoskodnak Fóton?
–Fóton jelenleg 48 kísérő nélküli kiskorúról gondoskodnak, de
ez a szám elég gyakran változik, tavaly nyáron például volt,
hogy egyszerre háromszáz gyereknek is gondját viselték az
otthonban. A gyermekeknek napi ötszöri étkezést – figyelembe
véve vallási és kulturális szokásaikat - biztosítanak, többnyelvű
tájékoztatókkal, tolmácsokkal segítik őket, sőt, külön
imaszobát is biztosítanak számukra.
Ez mekkora költséggel jár?
–A kísérő nélküli
kiskorúaknál árnyalja a képet, hogy a gyermekotthon teljes körű
ellátást biztosít számukra, mindezt a magyar állampolgárokat
ellátó gyermekotthonokkal azonos minőségben. A Szociális és
Gyermekvédelmi Főigazgatóság által végzett számítások
alapján egy kísérő nélküli kiskorú gyermek ellátása
naponta 11.000 Ft-ba kerül.
Tehát a kiskorú migránsok
ellátását hazai költségvetési pénzből kell fedezni?
–Igen, teljes mértékben,
ehhez az unió nem ad pénzt, még az otthon fejlesztésére sem.
A Fóti Gyermekotthonban egyébként igyekeznek minél otthonosabbá
tenni a környezet, még a mosdókban is balkáni vécéket alakítottak
ki.
Mi jellemző a nemek és a
nemzetiség szerinti megosztásra?
–A kísérő nélküli
kiskorúak többsége fiú, nemzetiségüket tekintve pedig általában
abból tudunk kiindulni, milyennek vallják magukat. Ezek alapján
90%-uk afgán, a jelenlegi 48 főből 27 afgán, 5 pakisztáni, 4
iraki, de van köztük szomáliai és bangladeshi is. Bár sokat
hallunk arról, mennyi szír bevándorló érkezik Európába,
2016-ban szíriai gyermekek elenyésző számban érkeztek csak
Magyarországra, tartósan az afgán gyermekek aránya a
legmagasabb.
A gyermek migránsok mennyi
időt töltenek Magyarországon?
–Alapvetően az a jellemző,
hogy a kísérő nélküli kiskorúak leginkább trazintszállásként
tekintenek Magyarországra, így Fótra is. Többségük átlagosan
1-2 napot, maximum 1-2 hetet tölt az otthonban. Jellemző, hogy
valamikor vacsora után indulnak útnak és csak egy törölközőt
visznek magukkal.
Más országokkal is így jár
el Brüsszel, vagy csak velünk „kivételeznek”?
–Jól látszik, hogy míg az Európai Bizottság újabb 1,4 milliárd
eurót hagyott jóvá a Törökországban tartózkodó szíriai
bevándorlók ellátására, valamint az őket befogadók támogatására,
addig Magyarország saját erejéből igyekszik védeni a határokat
és gondoskodni az itt tartózkodókról. Fontos, hogy jelezzünk,
üzenjünk Brüsszelnek, hogy ha már az európai kormányok hangját
nem is, akkor az emberekét hallják meg. Ezért is fontos ott
lenni október 2-án a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazáson,
ahol Európában először a magyarok mondhatják el véleményüket
Brüsszel bevándorlási politikájáról.
Medveczky Attila
|
