vissza a főoldalra

 2016.08.12. 

Jó minőség, megalázó árak

Versenyképesen és óriási mennyiséget kell termelni

Jó termésmennyiség és minőség mellett is rossz év lesz az idei a gabonatermesztésben – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Vancsura József közölte: az őszi kalászosok közül az őszi árpa ára esett a legjobban, 30 forint alá. Ez pedig a termelő megcsúfolása. Az árakat pedig a világpiac határozza meg.

 Befejeződött a búza aratása. Mennyi lehet az őszi búza mennyisége és milyen lesz a minősége?

 –Terveink szerint az őszi búza mennyisége meghaladja az 5 millió tonnát. Általában Magyarországon 1 millió hektáron vetünk őszi búzát, ez tavaly nem sikerült a belvíz és a csapadékos ősz miatt. 960 ezer hektár volt a kalászos gabonák közül az őszi búza, amiből 5 millió tonnát vártunk. Ez nagyon jó, és ígéretes termés, ami a becsléseink alapján be is jött, sőt 5.2 millió tonnára számíthatunk. A végén voltak nehézségek a vihar után, mivel általában az aratás Péter-Pálkor kezdődik, és augusztus 1-jére fejeződik be. Ez a sok éves tapasztalat. Összességében a búza aratása 10-15 napot vesz igénybe, ha süt a nap. Az aratást gátolja, ha esik az eső. S így a jelenlegi kedvezőtlen időjárás miatt a betakarítandó terület 1-2 százalékán még dolgoznak a gazdálkodók Az aratási idő első 2/3-ában napos időnk volt. A minőségre rátérve az 5 millió tonna 40% az étkezési búza, és 60%-a takarmány. A 40% 2 millió tonnának felel meg, és Magyarországon 1 millió tonna étkezési gabonát fogyasztunk el. Tehát a legjobb minőségi búzáinkból meg tudjuk őrölni a saját szükségletünket, sőt még ugyanannyi marad exportra is. Az összbúza legalább 50%-a exportra megy, ez 2.5 millió tonna, és ami minket a legjobban zavar, hogy az árainkat a világpiac határozza meg. S nem azon múlik az ár, hogy hazánkban mennyi gabona termett, hanem a világpiac árai, melyek nagyon alacsonyak. Az elmúlt 10-20 évben még aránylag jó áron lehetett gabonát eladni. A jelenlegi helyzet megalázó a termelő részére. Többször 30-40 forintot kínálnak 1 kilogramm búzáért, ami még az önköltséget sem fedezi. Évek óta hangsúlyozzuk, hogy 50 ft/ kilogrammnak kell lenni ahhoz, hogy a termelő hosszú távon tudjon gazdálkodni, és a belefektetett pénzét visszakapja. Ezzel a 40 forint körüli árral ez elképzelhetetlen. Az őszi kalászosok közül az őszi árpa ára esett a legjobban, 30 forint alá. Ez pedig a termelő megcsúfolása.

 Az árat önök nem tudják befolyásolni. Mit tudnak tenni?

 –Versenyképesen, óriási mennyiséget kell termelni, a legjobb minőségben és egységesen – ez elég nagy feladat Magyarországon.

 A világméretű gabonabőség a nyomott ár oka?

 –Nem beszélhetünk felhalmozódásról. A fogyasztás és a termelés körülbelül arányos az északi és déli féltekén, ahogy folyamatosan megy az aratás, illetve a vetések. Talán kissé több a mennyiség az átmenő készletben, de ez nem befolyásolja az árakat. 600-700 millió tonna a világ éves gabonatermelése, és ez a népesség növekedésével párhuzamosan el is kel. A problémát az jelenti, hogy alacsony az energia ára. S maga a gabona, ami szintén egy energia követi ezt az alacsony árat. Emellett az árat meghatározza a tőzsde, a befektetői szándék. Magyarországon a 2,5 millió tonna búzát úgy kéne eladni, hogy a magyar gazda ennek a termeléséből tisztességesen megéljen, hosszú távon tudjon beruházni, és családját eltartani. Ezekkel az árakkal ez képtelenség.

 A termesztők más növények eladásától várnak nyereséget?

 –Igen, a repcéből várhatnak nyereséget. Abból elég jó, 3 tonnás a hektáronkénti termésátlag. 110-120 ezer forintért tudnak egy tonnát belőle eladni. Ez sem nagy nyereség, de biztosítja a tisztességes eredményességet. A borsó is nyereséges. A kalászos gabonák biztos, hogy veszteségesek ott, ahol 5 tonna átlag alatt termett. Ahol 8 tonnát tudtak hektáronként előállítani, visszakapták a befektetett pénzt. A következő időszakban még jobban oda kell nekünk is figyelni a fajták kiválasztására és a piacra. Utóbbira az integráció lehet a megoldás.

 Az agrártárca tud-e valamilyen módon segíteni a búzatermesztőknek?

 –Folyamatosan tárgyalunk a Földművelésügyi Minisztériummal, de nem az állam adja a földalapot, hanem azt egy EU-s szabályozás mentén kapjuk, ahogy a zöldítési támogatást is. Ezekből állják a gazdák a földbérletet. Tehát nincs nagy mozgásterünk. Arra pedig nem számíthatunk, hogy az állam az alacsony ár miatt támogatja a termelőt. A legfontosabb, hogy a minőségi és a takarmány búza ára váljon szét. Egy -két forint különbséggel értelmetlen minőségi búzát termeszteni. Magyarország rendkívül jó minőséget képes előállítani, remek hazai fajtákkal rendelkezünk. Ha a minőségi búza ára legalább 20-30%-kal magasabb, mint a takarmányé, akkor elérhetünk 50 forintos árat kilogrammonként. Bízunk benne, hogy a minőséggel és az integrációval előbbre tudunk lépni. A legfontosabb az egységes művelési technológia lenne, amit egy integrátor tudna megszabni. Aki az integrációba csatlakozna, biztonságban lenne, aki pedig nem, az a maga nyereségére, vagy kárára kockáztathat. Be kell látni, hogy integráció, szorosabb összefogás nélkül a termelők 50%-a bukásra van ítélve. Tehát a piacon a gazdáknak egységesen, szövetkezve kéne megjelenniük.

Medveczky Attila