vissza a főoldalra

 2016.08.19. 

Évtizedes csúcson a női foglalkoztatottság

Egyre több munkaadó ismeri föl, hogy a kisgyermekes munkavállalók is motiváltak, kiváló munkaerők

A nők szívesebben és bátrabban vállalnak gyereket, ha látják, hogy családi életük összeegyeztethető lesz a munkájukkal. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon bővül leggyorsabban a nők foglalkoztatása – közölte megkeresésünkre Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

 2010-től miként alakult a nők foglalkoztatásának aránya Magyarországon?

 –Folyamatosan növekszik a női foglalkoztatottság, sőt több évtizedeses csúcsot ért el, lassan elérjük az európai uniós átlagot. Magyarország az EU-ban élen jár a női foglalkoztatás növekedésében. 2016. április-június időszakában a 15-64 éves nők 60,1 százaléka volt foglalkoztatott, ez közel 10 százalékpontos javulás 2010 ugyanezen időszakához viszonyítva, amikor a női foglalkoztatás 50,2 százalékos volt.

 Korábban sokszor lehetett arról olvasni, hogy azért nem igazán alkalmaznak nőket a cégek, mert attól tartanak, hogy a gyermekvállalás miatt kiesnek a munkavállalásból. Mit tud tenni a kormány azért, hogy a nők eredményesebben tudjanak munkát vállalni?

 –Legfontosabb célunk, hogy a nők számára megteremtsük a munka és a család egyensúlyát. A kormány ennek érdekében számos intézkedést hozott. Már a 2010-es kormányalakítás után rögtön visszavezetettük a három évig tartó GYES-t, hogyha valaki megteheti, akkor otthon tudjon maradni kisgyermekével. Ezzel párhuzamosan bevezettük a GYED Extrát, ami lehetővé teszi azt, hogyha valaki már egy féléves baba mellett visszatér munkahelyére, akkor is kapjon családtámogatást. Szintén jelentős a munkahelyvédelmi akció, amely támogatja a munkába visszatérő kisgyermekes édesanyákat a munkáltatók oldaláról. A részmunkaidős foglalkoztatás érdekében is eredményeket értünk el, a munka törvénykönyvét is módosítottuk; kiterjesztésre került a kisgyermeket nevelő munkavállalók azon köre, akiket kérésükre a munkáltató köteles meghatározott ideig részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatni. A módosított szabály értelmében a munkáltató a munkavállaló kérésére a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A bölcsődei rendszer fejlesztésével, a bölcsődeépítésekkel és a férőhelyek számának növelésével is a család és a munka közötti egyensúly kialakítását segíti a kormány. Az elmondottak tehát mind azt a célt szolgálják, hogy a nők eredményesebben tudjanak munkát vállalni a gyermeknevelés mellett is.

 A munkahelyi bölcsődék is ebbe a körbe tartoznak?

 –A bölcsődei rendszert 2017. január 1-jétől alakítjuk át. A fejlesztés iránya, hogy minél inkább hozzáférhető legyen a kisgyermeket nevelő családok számára a gyerekek napközbeni elhelyezésének valamelyik formája. Ennek négy típusa lesz: a hagyományos-, a mini-, a családi és munkahelyi bölcsődék. A munkahelyi bölcsődék sajátossága, hogy a munkaadó elköteleződik a családbarát szemléletmód mellett és, hajlandó beruházni abba, hogy az általa vezetett munkahely családbarát módon működjön. A munkahelyi bölcsőde előnye, hogy a gyermek a legközelebb van a szülőkhöz. A munkaadók érdekeltek a munkahelyi bölcsőde létrehozásában, hiszen – amellett, hogy a családbarát szemléletmód kialakítása a legjobb munkahelyi motiváció a szülők számára – a bölcsőde működtetésével kapcsolatos költségeit januártól leírhatják adójukból. Ezeknek a bölcsődéknek a megépítésére pályázni is lehet, ami további könnyebbséget jelent a munkaadók számára munkahelyi bölcsődék kialakításában.

 Jelenleg még egy munkahelyi felvételinél a szinglik vannak előnyben?

 –Azoknak az akadályoknak a leküzdésében kell segítenünk a nőknek, amik a családalapításhoz illetve a családi teendőkhöz kapcsolódnak. Nem csak a munkaadó szemléletén kell változtatni. Sokan attól tartanak, hogy a gyermekvállalás veszélyezteti anyagi biztonságukat, nem képesek karriert építeni, nem tudnak megfelelő lakhatási körülményeket biztosítani. Ezek azok a kérdések, melyek a családalapításkor felvetődnek. Tapasztalatunk szerint egyre több munkaadó ismeri föl, hogy a kisgyermekes munkavállalók is motiváltak, kiváló munkaerők.

 Egy 1997-es felmérés szerint a nők inkább választanak közalkalmazotti munkaköröket, mint vállalkoznak, bizonyára azért mert vállalkozások csődje esetén a nők „magukkal rántják” családjukat, gyermekeiket is. Azóta több nő mer vállalkozni?

 –Ha a vállalkozások összességét vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy nem rossz a helyzet, mert a vállalkozók és a cégtulajdonosok közel 40%-a nő. Az is tény, hogy a vállalat méretének növekedésével csökken a nők reprezentációja. Tehát a nők főleg mikro-, kis-, és közepes vállalkozásokat alapítanak.

 Miként lehet elérni, hogy az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formákat – a részmunkaidős, a távmunkában, otthonról végezhető munkák lehetőségét és a csúsztatott munkaidőt– elsősorban a nők számára nagyobb mértékben bővítsék?

 –Az előrelépésnek nagyon fontos területe az atipikus munkavégzési formák fejlesztése. A Nemzetgazdasági Minisztérium is komoly programokat dolgozott ki, melyek kifejezetten a nők atipikus munkavégzését segítik elő, a munkaadói szféra bevonásával. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma képzéseket dolgozott ki a női foglalkoztathatóság javítása érdekében. A nők olyan képzéseken vehetnek részt, melyeken a tanultak elsajátításával atipikus módon is tudnak dolgozni. Emellett a munkaadókat is ösztönözni kell arra, hogy válasszanak atipikus munkavégzési formákat. Ilyen ösztönzés például, hogy a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekes szülő után ugyanúgy 100 ezer forint bruttó bérig jár az adókedvezmény a munkáltatóknak, mint a teljes munkaidősök esetében.

Medveczky Attila