|
 2016.08.19.
Példaértékű többnyelvűség Nagybányán
Ellenszavazat nélkül
fogadta el a nagybányai önkormányzat azt a határozatot, amely
alapján háromnyelvű helységnévtáblát helyeznek ki a város
bejáratainál – számol be Gyergyai Csaba és Sárosi István a
kronika.ro-n. A határozattervezetet nem a kéttagú RMDSZ-frakció,
hanem a polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármester,
Marinel Rob terjesztette be. A dokumentum szerint a helységnévtáblára
a város román, magyar és német megnevezése – Baia Mare,
Nagybánya, Neustadt – kerül fel.
Vida Noémi, Nagybánya
alpolgármestere a Krónikának elmondta, egyeztetések eredményeképpen
döntöttek arról, hogy a megbízott polgármester terjessze be a
kezdeményezést, mivel így sokkal nagyobb volt az esély arra,
hogy a képviselőtestület rábólintson a javaslatra. Vida úgy
véli, ha az RMDSZ terjesztette volna be a határozattervezetet,
azt akár politikai kezdeményezésnek is minősíthették volna.
„Végül nekünk kedvezett a csillagok állása” – jegyezte
meg.
Az RMDSZ-es alpolgármestertől azt is megtudtuk, a többi párt
frakciója között volt olyan, amelyik korábban nem támogatta a
kezdeményezést, viszont az utolsó pillanatban mégis igennel
szavazott. Vida Noémi elmondta továbbá, a többnyelvű helységnévtáblák
kihelyezése többek közt az Európa Kulturális Fővárosa cím
elérésében válhat a város javára. Vida szerint Nagybánya eséllyel
küzd a a 2021-es címért, jelenleg csupán négy várossal
verseng.
Bár Nagybányán a német lakosság aránya elenyésző, az
őket képviselő Német Demokrata Fórum tagja a városi önkormányzatban
többségben lévő Koalíció Nagybányáért (Coaliţia pentru
Baia Mare) nevet viselő szerveződésnek, így nem volt kérdés,
hogy három-, és nem kétnyelvű helységnévtáblákról fog szólni
a tervezet – magyarázta lapunknak Vida Noémi. Az alpolgármester
rámutatott, az önkormányzat által elfogadott határozatot Máramaros
megye prefektusa még megvétózhatja, azonban reméli, hogy ez
nem fog megtörténni.
Vida Noémit arról is kérdeztük, hogy a megyeszékhely
lakosságának 10 százalékát kitevő magyarság érdekképviseletének
milyen további magyar vonatkozású céljai vannak a közeljövőben.
Vida Noémi a nagybányai magyar oktatáshálózat megtartását
és fejlesztését, illetve a műemlékek többnyelvű feliratozását
nevezte prioritásnak. A műemlékeket elhelyezkedés szerint
rangsorolnák, a központiakkal kezdenék a feliratozást, így
haladva a város szélei felé. Ennek a kivitelezésére
legfeljebb két hónap múlva számíthatunk az alpolgármester
szerint.
Kovács Richárd RMDSZ-es önkormányzati képviselő csütörtöki
Facebook-bejegyzésében történelmi pillanatnak nevezte a döntést,
hiszen a város magyarsága „megkapja a méltó tiszteletet,
anyanyelvén is olvashatja a város nevét”. Az önkormányzati
képviselő szerint „Nagybánya belépett az igazi európai
szellemű városok közé, ami a kisebbségi jogokat illeti”.
A törvények egyébként csak azokon a településeken írják
elő a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, ahol egy
kisebbség helyi aránya meghaladja a húsz százalékot. A 115
ezer lakosú Nagybányán a lakosság 10,3 százaléka vallotta
magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson. Romániában
eddig elsősorban azokon a településeken kerültek ki a törvényes
kötelezettség híján is román-magyar-német helységnévtáblák,
amelyeken korábban a lakosság jelentős hányada német nemzetiségű
volt. Így Brassóban, Nagyszebenben, Segesváron, és Temesváron
is háromnyelvű táblák jelzik a település nevét.
Mint ismeretes, a kolozsvári magyarságnak mindeddig annak
ellenére nem sikerült elérni a többnyelvű helységnévtáblák
kihelyezését, hogy az erre vonatkozó törvény 2001-es elfogadásakor
még az 1992-es népszámlálás adatai voltak érvényben,
amelyek szerint meghaladta a 20 százalékot a város magyar
lakosságának az aránya. A legutóbbi népszámlálás alapján
a magyarok a kincses város lakosságának 16 százalékát teszik
– írja a kronika.ro.
(erdely.ma)
|
