|
 2016.08.19.
Szakdiplomaták
a magyar élelmiszergazdaság nemzetközi elismertségéért
Több millió eurós kiesést okozott az orosz embargó
Ha
agrártermékeinket magasan feldolgozott élelmiszerként, nagyobb
hozzáadott értékkel tudjuk exportpiacainkon megjeleníteni,
akkor munkahelyeket is teremtünk. Növekszik majd az élelmiszergazdaságban
működő vállalkozások jövedelmezősége, ami a kifizetett bérek
növekedésével együtt a vásárlóerő növekedésére is hatással
van – szögezte le Tóth Katalin, az agrártárca
nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára,
akit az agrárattasék szerepéről, a kínai lehetőségekről és
az orosz-magyar tárcaközi találkozókról is kérdeztünk.
Azt senki sem
vitatja, mennyire lényeges, hogy a magyar termékek minél szélesebb
körben kijussanak a külföldi piacokra. Ezért hozta létre a Földművelésügyi
Minisztérium a szakdiplomata hálózatát?
–Ez a fő cél körvonalazódott a hálózat működtetése
mögött. Természetesen egyes pozíciók már hosszabb idő óta
operatív módon működnek, tehát bizonyos relációkban és
országokkal már élő agárkapcsolatokkal rendelkezünk a hálózaton
keresztül. A világ gazdaságának, agrárpolitikánknak, agrár-külkereskedelmünk
prioritásának változásaival új igények is megfogalmazódnak.
Ezekre adekvát válaszokat kell adnunk. Ezért is akadnak olyan
országok, ahol időszakosan szünetel az attaséi munka, mivel
rendkívül hosszú folyamat előzi meg a feladatra alkalmas kolléga
kiválasztását. A jelölt szakmai monitoringozását követően
a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül küldik ki
a jelöltet az adott állomáshelyre, a szakmai felügyelet
viszont továbbra is a Földművelésügyi Minisztériumhoz
tartozik.
Mintegy
kilenc agrárattaséval működik a hálózat, a világ számos
pontján dolgoznak kollégáink, de jelentősebb számban Európához
tartozóan. A tradicionális posztok mellett az új relációk közé
tartozik a nyugat-balkáni térség. Itt 2016 januárja óta
teljesít attasénk szolgálatot. Ugyanakkor elmondható, hogy
hosszabb ideig Bukarestben és Párizsban nem dolgozott mezőgazdasági
és környezetügyi szakdiplomata, mivel a kompetens személy kiválasztása
jelentős időt igényelt. Kínában 2012-ben hoztuk létre ezt a
pozíciót választ adva az aktuális világgazdasági helyzetre.
Természetesen nem titkolt szándékunk, hogy ezt a hálózatot bővítsük
megfelelve a jövő új kihívásainak. Körültekintő előzetes
munkát igényel annak a felmérése, hogy mely régiók, országok
kerülnek a figyelem középpontjába az agrárexport, vagy az agrár-együttműködés
szempontjából – hiszen nyilvánvalóan nem kizárólag
exportkapacitásaink bővítéséről van szó. Az elemző munkát
követi a forrásigényeink meghatározása, hiszen a
szakdiplomata hálózat működésének pénzügyi feltételei is
vannak. Gyakorlatilag az évente megrendezésre kerülő agrárattaséi
beszámoló alkalmával egy összegzés készül a hálózat
valamennyi munkatársának bevonásával. Ez egyfelől lehetőséget
teremt az eredmények bemutatására, másrészt a jövő irányainak,
feladatainak kijelölésében is jelentős szerepe van.
A 2015-ös
év milyen eredményeiről számoltak be az agrár szakdiplomaták?
–Németország agrárkivitelünk szempontjából meghatározó
reláció, ahol 2015-ben volumencsúcsot értünk el. Az 1,22 Mrd
EUR exportérték 2014-hez képest plusz 8%-os kivitel-növekedést
jelent. Idén az első hónapok eredményei is hasonlóan biztatóak,
hiszen további 9,6 %-os növekedéssel számolhatunk. Németország
tehát kiemelt partner, hiszen a magyar feldolgozott és
feldolgozatlan termékek egyik legfontosabb felvevőpiaca. Az is tény,
hogy a hazai export EU-centrikus maradt. Természetesen a
diverzifikációs, bővítési törekvéseink továbbra is lényegesek,
de exportunk mintegy 85%-a az uniós tagállamokat célozza. A német
reláció fontosságát a termékkivitel mellett a szakmai együttműködés
is hangsúlyozza.
Szinte havonta hallani a Kínával való
kapcsolatok bővüléséről. Milyen magyar termékeket, szolgáltatásokat
látnak szívesen az ázsiai országban?
–Kínában 2012 óta tevékenykedik agrárattasé. Mivel
hatalmas országról van szó, ezért inkább kisebb léptékű
együttműködésekre érdemes koncentrálni a tartományok, még
inkább a városok szintjén. Bizonyos termékek – az ún. réspiaci
termékek – vonatkozásában nagyon komoly eredményeket tudunk
elkönyvelni. (A szakemberek a piac azon szegmensét illetik a rés
fogalmával, amelyben valamilyen különleges termék egy sajátos
csoportnak – kiélezett verseny nélkül – jól eladható.)
2014-ben és 2015-ben összességében is jelentős növekedést
értünk el a kivitel vonatkozásában. Réspiaci terméknek
tekinthető ebben a relációban például a bor, amely az elmúlt
3 évben sikerpályát futott be. Kína tekintetében azt is
figyelembe kell venni, hogy 2025-re prognosztizáltan mintegy 1,4
milliárd fős lakossággal s azon belül is egy erősödő középréteggel
számolnak. Ez azt jelenti, hogy 10 éves távlatban a középréteg
– megváltozott táplálkozási igényekkel – több százmillió
fővel emelkedik. Ezen réteg egyértelműen a minőségi élelmiszer
felé fordul, hiszen képes lesz megfizetni a magasabb árat is,
megnő a magasan feldolgozott élelmiszer iránti kereslet; több
hústermékre, zöldség- és gyümölcskészítményre lesz igény.
Várhatóan a magasabb árképzésű magyar prémium termékekkel
is jelen tudunk lenni a távol-keleti piacon. Az internetes
kereskedelmi forgalom is egyre nagyobb teret nyer Kínában, ami
azt jelenti, hogy erre a területre is kiemelt figyelmet kell fordítanunk.
A nagyobb városok vonzáskörzetében szabadkereskedelmi övezetek
jönnek létre, s onnan a vásárló közvetlenül tud termékhez
jutni. Ezen termékeknek nem kell keresztül menniük a rendkívül
hosszadalmas engedélyeztetési eljáráson. Kínában nagyon
szigorúak az állat- és növény-egészségügyi előírások,
amely az exportlehetőségeinket erősen befolyásolja. Egy-egy
exportengedély megléte még nem feltétlen jelenti azt, hogy
minden magyar cégre vonatkozik az engedélyeztetés, az egyes vállalkozásnak
külön auditon kell megfelelnie, hogy terméket vihessen a
piacra. Az attasénak ezért fontos feladata, hogy a megfelelő
engedélyeztetési eljárások folyamatában segítse a magyar
termékek útját.
Új
reláció a Nyugat-Balkán, ahol Montenegró az attasénk székhelye,
Albánia, Macedónia és Montenegró tartozik a felügyelete alá.
Ezek nem hatalmas piacok, de az említett országok EU-s csatlakozás
előtt állnak, ezért a vám jellegű akadályok lebontásában
mi, EU-s tagállamként, illetve ezen országok, mint belépés előtt
álló országok egyaránt érdekeltek; így a termékeink könnyebben
juthatnak be ezekre a piacokra. A Balkánon is egyre nagyobb a minőségi
áruk iránti kereslet, fontos számukra a GMO-mentesség és a
magasan feldolgozott élelmiszer, a prémium termék. Itt az attasénk,
ahogy más relációban is, promóciós tevékenységet is végez.
A cégismertetőket, termékleírásokat eljuttatjuk számára, ő
pedig az érdekeltek körében ezeket az anyagokat felhasználja népszerűsítve
a magyar élelmiszeripari termékeket, kapacitásokat. Több céget
közvetítettünk már ki termékmintákkal együtt a Nyugat-Balkánra
az attasénk közreműködésével. Nem titkolt célunk, hogy a
magyar KKV-k számára itt is lehetőséget teremtsünk az uniós
piacok alternatívájaként.
Bár többen bíztak abban, hogy még nyáron
feloldják az orosz embargót, de ez nem történt meg. Ez
mennyiben hat ki az Oroszország felé irányuló magyar exportra?
–Az
embargót meghosszabbították, az EU részéről január 31-ig,
az orosz fél pedig 2017. december 31-éig tolta ki a határidőt
ezzel is jelezve, hogy amennyiben az EU számára nem fontos piac
az Oroszországi Föderáció területe, ők boldogulnak az európai
élelmiszerek nélkül. A magyar kormányzat s azon belül az agrártárca
is elkötelezett abban az irányban, hogy vizsgáljuk felül, ezek
a szankciók mennyiben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket;
és a konklúziókat levonva egyáltalán relevánsak-e két évvel
az embargó bevezetése után. Sajnos nem sikerült elérni, hogy
érdemi egyeztetés legyen e kérdésben. Magyarország azonban
nem mondott le az orosz piacról. A reláció egyértelműen beszűkült
ugyan számunkra, hiszen 2014-ben 16%-kal, majd 2015-ben újabb
22%-kal esett vissza az agrár-külkereskedelmi exportunk, ami euró
milliókban mérhető kiesést jelent. Oroszország nagyon komoly
lépéseket tesz annak érdekében, hogy piacát függetlenítse;
a belső termelést igyekeznek fokozni, ösztönözni, önellátásra
törekednek. Elsődleges célunk, hogy az élő állatok, és a
feldolgozott hústermékeink, a gyümölcseink, tejtermékeink újra
megjelenhessenek az orosz piacon, de az uniós szankciók jelenleg
ránk is vonatkoznak. Igyekszünk az orosz-magyar kapcsolatokat
fenntartani, folyamatosak a tárcaközi találkozók, arra készülünk,
hogy az embargó feloldásával már jól ismert partnerei legyünk
az Oroszországi Föderációnak és azonnal jelentkezhessünk
termékeinkkel. Oroszország importkiváltási programja révén a
befektetések és a technológiai transzfer területén jövőre jó
lehetőségek nyílnak a tőkével rendelkező magyar ágazati
szereplők előtt is.
A jövőben még mely országokra koncentrálnak?
–Japán kiemelt relációnak számít. A
Magyarországra akkreditált nagykövet aktív kapcsolatot ápol
a magyar agrártárcával,
illetve a felsővezetői kiutazások alkalmával nem kizárólag
politikai párbeszédet folytattunk. A tapasztalatok azt mutatják,
hogy a távol-keleti piacon óriási az igény a magas minőségű,
nagy hozzáadott értékű élelmiszerre, a kiváló szárnyas,
illetve sertés- és mangalica termékeinkre. Dr. Fazekas Sándor
miniszter úr látogatása során tárgyalt nagy élelmiszerforgalmazókkal
is, valamint vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy Japánban
egy agrárattaséi poszt létrehozása mennyiben segíthetné az
agrárérdekeink érvényesítését.
Japán
mellett Dél-Korea jelentősége sem elhanyagolható, hiszen az EU
a közelmúltban szabadkereskedelmi egyezményt kötött az országgal,
s ez reményeink szerint az exportmutatóinkban is megmutatkozik
majd. Tervezzük a dél-koreai reláció revitalizálását
politikai és gazdasági szinten egyaránt.
Tusványoson azt nyilatkozta, hogy a magyar mezőgazdaság
sok tartalékkal rendelkezik. Hogyan lehet ezt még jobban kihasználni?
–Magyarország kiváló alapokkal rendelkezik, ha a termőföldet,
a természeti adottságokat, a klimatikus viszonyokat, a rendelkezésre
álló vízbázisokat, a termelési hagyományokat és a
folyamatosan bővülő szaktudást vesszük figyelembe. Tudjuk,
hogy sokkal többet állítunk elő, akár alapanyag szintjén,
mint amennyi a magyar lakosság igényét fedezi. A jövő nagy
feladata a magas feldolgozottsági szint növelése. Ha agrártermékeinket
magasabb feldolgozottsági szinten, nagyobb hozzáadott értékkel
tudjuk piacra vinni, magasabb áron tudjuk azokat értékesíteni
és egyben itthon munkahelyeket is teremtünk. Ezáltal növekszik
a feldolgozóipari kapacitásokkal rendelkező vállalkozások jövedelmezősége,
ami a kifizetett bérek emelkedésével együtt a vásárlóerő növekedését
is ösztönzi. Célunk, hogy a feldolgozó kapacitásainkat
növeljük, mert sajnos az uniós csatlakozással a hagyományosan
jó alapjainkat nem védtük meg. Emiatt veszítettük el például
az orosz piacot, ahová nagy mennyiségben szállítottunk ki
konzerveket, befőtteket, feldolgozott húsipari termékeket.
Tusványosra
visszatérve kiemelendő, hogy a Földművelésügyi Minisztérium
nagy figyelmet fordít a kárpát-medencei agrár kis- és közepes
vállalkozások felkarolására, piacra jutásuk támogatására.
Számtalan olyan rendezvényt bonyolítottunk le, ahol a külhoni
és az anyaországi magyar élelmiszer-előállítók, illetve a
magyarországi kereskedelmi láncok és vendéglátóipari egységek
vezetői találkozhatnak egymással, kapcsolatokat építhetnek
ki.
Medveczky
Attila
|
