vissza a főoldalra

 2016.08.26. 

Már kétszer mentett életet a digitális karóra

Az előző rendszerek csak vészjelzést adtak le, de a konkrét problémáról nem tudták tájékoztatni a gondozót

Nyíregyházán 40 vészjelző digitális karórát osztottak szét a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő idős emberek számára a Digitális Magyarország programon belül. Az idősek önálló életvitelt folytathatnak, miközben biztonságban érezhetik magukat saját otthonukban, hiszen ha problémát észlelnek, jeleznek, és érkezik a segítség – tudtuk meg Jeneiné Dr. Rubovszky Csilla miniszteri biztostól.

 Budapest V. kerülete, Kisvárda és Szombathely után miért éppen Nyíregyházára esett a választásuk, hogy szétosszák ezeket a digitális eszközöket?

 – A három másik település a modellprogram részeként tesztelte az eszközöket, és véletlen kiválasztással kerültek be azon idősek, akik erre lehetőséget kaptak. A szolgáltatás újabb városra való kiterjesztésére a Digitális Magyarország Nyíregyháza alprogramon belül nyílt mód. A szabolcsi megyeszékhelyen a szociális törvény szerint gondozási szükséglettel rendelkező idősek között osztották ki a készülékeket. Azért éppen negyvenet, mert ennyi idős ember jelezte, hogy életkora, egészségügyi állapota miatt neki erre szüksége van. A Digitális Magyarország program célja, hogy 2018-ra a háztartások számára lehetővé tegye, hogy legalább 30 Mbps-os sebességgel csatlakozhassanak a világhálóra. Bár az uniós Digitális Menetrend 2020-at jelölte meg, de a kormány ennél ambíciózusabb terveket szőtt. A program több célkitűzést, elemet tartalmaz, így a digitális infrastruktúrát, a digitális gazdaságot, a digitális közösséget, és a digitális írástudást. Az alapvető cél az életminőség javítása minden élethelyzetben. Sokszor hallottuk a sajtóban, hogy az oktatást is digitalizálják, Nyíregyházán pedig a szociális ágazat digitalizálását vezették be. Ennek egyik legfontosabb eleme a hazánkban 20 éve ismert jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megvalósítása 21. századi eszközökkel. A 2015. június 1-jén indult infokommunikációs modellprogramban kifejlesztett, három városban, 30 ember közreműködésével tesztelt digitális vészjelző karperec használatára korábban nem volt példa Magyarországon. A segítségnyújtás lényege, hogy azok az idősek, akik életkoruk és egészségügyi állapotuk miatt rászorulnak, vészjelző karpereccel rendelkezzenek, amely objektív és szubjektív vészjelzés leadására is képes. A szubjektivitás alatt azt értjük, hogy az idős a karperecen lévő nagy gomb megnyomásával jelzést tud leadni gondozója részére, aki ezt a jelzést mobiltelefonján fogadja. A gondozó hívja vissza az időst, mert a kommunikáció köztük a karperechez kapcsolódó, lakáson belül elhelyezett, beltéri egységen belül történik, tehát nincs szükség arra, hogy az idős folyamatosan magával vigye mobiltelefonját. A karóra vízálló, tehát a legveszélyeztetettebb helyen, a fürdőszobában is használható. Az objektív egészségmérés alatt pedig azt értjük, hogy az óra viselőjének folyamatosan mutatja aktivitási adatait, jelezvén közben az alvási szakaszokat és az esetleg előforduló eszméletvesztést, ezzel óriási biztonságérzetet nyújt viselője számára. Korábban ezt a funkciót sokkal egyszerűbb gépek töltötték be. Mivel sokáig önkormányzati fenntartású volt a jelzőrendszer, így az önkormányzatok döntötték el, hogy milyen típusú gépet szereznek be. Ezért az országban különböző tudással rendelkező gépeket találhatunk. 12 hónapja megy ez a program, és már két esetben életet mentett, ugyanis a készülék időben jelezte a stroke bekövetkezésének elvi lehetőségét. Mindkét esetben kórházi körülmények között vészelte át az idős ember a stroke-t, ezért ma már saját otthonában képes az önellátásra.

 Van annyi ember a gondozóközpontokban, hogy folyamatosan figyeljék a vészjelzéseket, az idős ember aktivitását?

 – Régebben is szakképzett szociális gondozók figyelték a rendszert 24 órán keresztül, de mivel az eszköz alkalmatlan volt a kétirányú kommunikációra, ezért az idős azt már nem tudta közölni, hogy mi a probléma. Korábban a karperec az egészségügyi adatok mérésére is alkalmatlan volt. A mostani rendszeren keresztül már az idős közölni tudja a problémát, és személyre szabottan be is lehet állítani azokat a veszélyes kórtani adatokat, melyekre az adott egyén esetében az orvosnak vagy a szociális gondozónak figyelnie kell. A szakemberek a jelzés alapján azt is el tudják dönteni, hogy mentőt vagy rendőrt kell küldeni.

 Tehát az új készülék arra is jó, hogyha egy egyedülálló idős emberhez betörnek, akkor tudja riasztani a központot?

 –Természetesen, erre azonnal képes. Mivel a riasztás beérkezését követően a központból azonnal kihangosított beszédkapcsolatot lehet teremteni az ellátottal, így az idős ember elmondhatja, hogy nem egészségügyi probléma miatt jelzett, hanem mert rá akarják törni az ajtót. Az előző rendszerek csak vészjelzést adtak le, de a konkrét problémáról nem tudták tájékoztatni a gondozót.

 Betöréseket is sikerült a készülék által meggátolni?

 –A rendőrség ragaszkodott ahhoz, hogy annak az ingatlanjára, aki ilyen karperecet visel, ki kell írni, hogy riasztóberendezéssel felszerelt ingatlan. Talán ennek tudható be, a modellprogram során ilyen típusú bűncselekmény megkísérlése sem történt.

Medveczky Attila