vissza a főoldalra

 2016.08.26. 

Erdélyi remény a pálinkára

A pálinka olyan hungarikum lehet, amelynek minden európai nagyvárosban jelen kell lennie

Reménykedhetnek az erdélyi magyar pálinkafőzők, hogy felírhatják a termékeik címkéjére, hogy pálinka – számolt be szerkesztőségünknek Dezső Tibor, az Erdélyi Pálinka Lovagrend szakmai vezetője. Nemrég a magyar Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt a különböző ügyosztályok vezetői az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselőivel egyeztettek a pálinka, mint termék földrajzi oltalma kapcsán, és abban maradtak, hogy beindítják a folyamatot, megpróbálják az európai uniós eredetvédettséget az Erdélyben főzött pálinkákra is kiterjeszteni.

 Híresek az erdélyi pálinkák, ám azok címkéjére még nem írhatják rá magyarul a pálinka elnevezést. Mi ennek az oka?

 –Hosszú évek óta jelent bosszúságot és nehézséget az erdélyi magyar pálinkafőzők számára, hogy nem írhatják rá termékük címkéjére anyanyelvükön a pálinka elnevezést. Az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt ugyanis mindössze a kisüsti nevének román megfelelője, a palinca szerepelhet a feliraton, magyarul csak a gyümölcspárlat szó használható. A pálinka földrajzi termékjelző. Az uniós eredetvédettségi dokumentumba foglalt hivatalos megfogalmazás szerint ugyanis a pálinka készítésekor kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vad gyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlő törköly használható fel, és pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. A barackból készített párlat esetében viszont lehetőség van Ausztria négy tartományában is a pálinka elnevezés használatára. Az Erdélyi Pálinka Lovagrend pedig azt akarja elérni, hogy azt meg lehessen változtatni.

 Amikor megtudták, hogy a magyar kormány az unióban levédi a pálinka nevet, nem jelezték aggályaikat az anyaországi agrártárca felé?

 –Nem, mert az erdélyi magyar pálinkafőzdék tulajdonosai nem az EU-s hírfolyamokat olvassák reggeltől estig. Ráadásul ez 2008-ban történt, s valószínű, hogy az akkori szocialista kormánynak nem is állt érdekében, hogy a határon túli magyarokat is bevonja ezekbe a folyamatokba. Személy szerint akkor szembesültem ezzel a problémával, amikor Erdélyben címkét terveztem az első pálinkás üvegemre. Meggyőződésem, hogy az erdélyiek 99%-ának erről az esetről 2008-ban nem is volt tudomása. A téma csak most került be a köztudatba. Az erdélyi magyarok nem értik, hogy mikor hála Istennek olyan időket élünk, mikor nagyon egyszerűen visszakapjuk szüleink állampolgárságát, több intézményünket támogatja a magyar kormány, akkor miért nem írhatjuk rá magyar nyelven a pálinkánkra a pálinka elnevezést. Mindössze anyanyelvünket szeretnénk használni. Nem szeretjük mi az olyan tákolmányszavakat, mint a gyümölcspárlat. Hiszen ez a szó nem szerepel az erdélyiek nyelvhasználatában és a köztudatban. Ha elhangzik valahol, azt mi készítők, szakemberek értjük, de egy átlag jó erdélyi magyar ember, ha bemegy egy üzletbe, vagy kocsmába, biztos vagyok benne, hogy nem gyümölcspárlatot kér, hanem pálinkát.

 Igaz, hogy a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere önöket még perrel is fenyegette?

 –Erről csak az újságokból értesültem. Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere egy magyar lapnak nyilatkozva perrel is megfenyegette az erdélyieket, akik szerinte jogtalanul használják a pálinka szót, még a lovagrend nevében is. Nem lett belőle semmi, azóta is használjuk ezt az elnevezést. Annyit tudunk, hogy amikor szerveztük a lovagrendünket, felkértük a magyar földművelésügyi minisztert, hogy legyen az esemény fővédnöke. Ő ezt el is vállalta, ami számunkra nagy megtiszteltetést jelentett. Erre az alakuló rendezvényre meghívtuk a kárpát-medencei magyar érdekeltségű, magyar anyanyelvű pálinka lovagrendeket is. Eljöttek a délvidékiek, felvidékiek, a magyarországi lovagrend viszont nem képviseltette magát, és hivatalosan a magyarországi Pálinka Nemzeti Tanács sem. Aki a tanácstól jelen volt, azt mondta, mint magánember jött el. Ebből is látszik, hogy sok embert zavart az, hogy Erdélyben magyar nyelvű pálinka lovagrend alakult.

 Augusztus 5-én a magyar Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetői tárgyaltak az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselőivel. Reménykedhetnek abban, hogy mégiscsak felírhatják a termékeik címkéjére, hogy pálinka?

 –Ez egy nagyon jó hangulatú megbeszélés volt. A Földművelésügyi Minisztérium szakemberei nagyon felkészültek voltak, és pozitívan álltak a problémához. Partnerként tárgyaltunk, és a tárca képviselői feladatként tekintettek a problémánkra, olyan feladatra, amire megoldást kell találni. A felek a termőterület kiterjesztésének feltételeit tekintették át. A magyarországi partnerek tájékoztattak bennünket az eredetvédettségről és a pálinka földrajzi árujelző használatainak feltételeiről. Ez azért lényeges, mert most kezdett tudatosulni bennünk, hogy egyáltalán mit jelent a földrajzi eredetvédettség. Sajnos nálunk nincsenek olyan felkészült szervezetek, hogy mikor egy uniós állam benyújt eredetvédettséget egy bizonyos árúra, akkor arra professzionálisan reagálnának és védenék az erdélyiek érdekeit. A döntéshozatal előkészítése majd csak ősszel veszi kezdetét a Pálinka Nemzeti Tanács bevonásával.

 Lényeges, hogy minőséget szavatoló pálinkafőzdék működjenek Erdélyben? Gondolom, csak azok termékeire lehet ráírni majd magyar nyelven, hogy pálinka.

 –A megbeszélésen is elmondtam, hogy az erdélyi pálinkafőzés palettája éppen annyira színes, mint Magyarországon. Nálunk is főznek kisüsti technológiákkal. Főznek felkészült és kevésbé felkészült szakemberek. Azt látjuk, hogy a földrajzi árujelző még nem jelenti azt, hogy minőségi termék kerül az üvegbe. Magyarországon, kis túlzással, ha a termék nem káros az egészségre, ráírhatja az üvegre a termelő, hogy pálinka, még akkor is, ha a fogyasztónak nem okoz gasztronómiai élvezetet. Azt szeretném, hogy ne csak attól legyen pálinka a pálinka, hogy hol, melyik országban készítik, hanem minőségi kritériumoknak is megfeleljen. Csak akkor tudja a pálinka felvenni a versenyt a vodkával, a ginnel, ha csúcsminőséget állítunk elő.

 A tárgyalás követező fordulója szeptemberben lesz. Mire számítanak?

 – Valóban, a következő megbeszélésre szeptember közepén kerül sor, addig a minisztérium munkatársai összeállítanak egy memorandumot, és elindítják a folyamatot. Erdélyi ember vagyok, és már bocsánat, de nem szeretem az időhúzást. Attól függetlenül, hogy tudom, a politika malmai lassan őrölnek. De mégsem életcélom, hogy havonta, kéthavonta feljárjak Budapestre előadásokat hallgatni. Remélem, hogy minél hamarébb megoldódik az erdélyi pálinka kérdése, mert ez összmagyar ügy.

 Mit gondol, elképzelhető, hogy az erdélyi pálinka is hungarikum lehet?

 –A magyar pálinkáról van szó! S a pálinka olyan hungarikum lehet, amelynek minden európai nagyvárosban jelen kell lennie, hiszen olyan termék, amelynek nincs szavatossága, könnyen tárolható, forgalmazható, és öregbítheti a magyarság hírét –az erdélyi magyarságét is – , olyan státuszt vívhat ki magának, mint a whisky vagy a vodka.

Medveczky Attila