2016.08.26.
Szükség van a választópolgárokra a kötelező
betelepítés megakadályozásában
Ha a választópolgárok
nem állítják meg Brüsszelt, az EU előbb-utóbb betelepít
Magyarországra olyanokat, akik "nem közülünk valók",
és nem kérdezik meg a véleményünket, erről szól az októberi
népszavazás - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető
miniszter. Lázár János hangsúlyozta: a kormány "egyedül
gyenge ebben a küzdelemben".Nagy hibának minősítette a részvétel
ellen kampányolni, egy igazi demokratának ugyanis - mutatott rá
- kötelessége a részvételre biztatni egy népszavazáson. A
miniszter azt mondta, Magyarország megállította a bevándorlást,
és Európának is nagy szívességet tett azzal, hogy betartotta
a szabályokat.
Kifejtette: az unióban
az a terv, a többségi álláspont, hogy a következő években,
évtizedekben emberek százezreit és millióit kell behívni a
gazdasági és társadalmi érdekeknek megfelelően.
Magyarország a kisebbségi álláspontot képviseli, vagyis
azt, hogy meg kell állítani a bevándorlást, nincs szükség
migránsokra, hanem a magyar családokat kell segíteni - magyarázta.
Hozzátette: ezt a meggyőződést szeretnék képviselni az
EU-ban, és ehhez kérik a választópolgárok segítségét.
A tárcavezető közölte: a tájékoztatási kampány
folytatódik, ennek keretében javasolják a részvételt, és
elmondják, mi a tétje a referendumnak, de a végén - tette hozzá
- mindenki maga dönt.
Megkérdezték a külföldön tartózkodók levélben szavazásának
lehetőségéről is, amire azt felelte: nem politikai, hanem választási
eljárási kérdésről van szó. Felvetette: "ha valakinek
Magyarországon van a lakcíme, külföldön tartózkodik és levélben
szavazhat, akkor ha én Magyarországon lakcímmel rendelkezem,
nem otthon tartózkodom, hanem a szomszéd faluban, én miért nem
szavazhatok levélben?"
Ez az alkotmányos probléma nem hidalható át - összegzett.
Lázár János arról is beszélt, hogy a kerítés felépítése
és a vonatkozó törvények tavaszi módosítása eredményeként
ma Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország a bevándorlás
tekintetében.
Az erőfeszítések nagy anyagi terhet jelentenek, és az EU
"ehhez lényegében semmit nem ad", csak Ausztria ajánlott
segítséget, Németország és az EU nem - mondta. Hozzátette:
Magyarország a kerítéssel kapcsolatos költségeket 96-97 százalékban
maga finanszírozza.
Kérdésre közölte: ha a magyarok úgy döntenek, hogy nem
szeretnék, hogy az országba bárki bejöjjön, akkor az EU -
amely a demokratikus gondolkodásra épül - nem engedheti meg magának,
hogy ezt a döntést korlátozza, ennek beláthatatlan társadalmi
következményei lennének. Kijelentette: nem tervezik a kormány
lemondását, ha nem mennek el elegen a népszavazásra.
"Az országgal tol ki, aki lebeszél a részvételről"
- fogalmazott.
Ősszel várhatóan több migráns érkezik
Azt is elmondta: azért hosszabbították meg a válsághelyzetet,
mert ősszel várhatóan több migráns érkezik, számítani
lehet a bevándorlási nyomás fokozódására, Törökország és
az EU egyezségének végrehajtása nem hatékony, Görögországban
nő a várakozók száma, és a határon várakozók információk
szerint "támadástól sem rettennek vissza".
A miniszter azzal indokolta, hogy 3000-rel emelik a rendőrség
létszámát, hogy ha Európa ilyen nyomás alatt lesz a következő
5-10 évben, akkor fenn kell tartani a határzárat, és ez
kevesebb létszámmal biztonsági deficitet jelenthetne másutt. Példaként
hozta, hogy a 2010-es kormányváltáskor a szocialisták
"belbiztonsági káoszt" hagytak, és azonnal 3500-4000
új rendőr kellett.
Akkor 12 ezren, most 18 ezren vannak börtönben, a rend és
biztonság oka, hogy hatezer bűnözőt "kivontak a forgalomból"
- magyarázta.
Azzal kapcsolatban, hogy Törökország Magyarországot is
megkereste egy budapesti iskola bezáratása miatt, amelyről úgy
vélik, hogy a puccsal vádolt hitszónokhoz, Fethullah Gülenhez
kötődik, Lázár János kifejtette: a kormányfő arra utasította
a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a Belügyminisztériumot,
hogy vizsgálják ki a kérést.
A kormány álláspontja szerint Magyarország érdeke a
stabil Törökország a régió biztonsága és a bevándorlási válság
megoldása miatt - emlékeztetett.
Tízéves társadalmi programot dolgoz ki a kormány
Ősszel Orbán Viktor miniszterelnök azzal bíz meg egy
kormánytagot, hogy állítson össze kormányzati programot arról,
mit tudnak kínálni az országnak 2018 és 2028 között - mondta
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos
csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A tárcavezető kiemelte: "nagy kérdések kezelése áll
előttünk 2018 után", hiszen például akkor zárul le egy
uniós fejlesztési ciklus.
Ezért a kormány közép- és hosszú távú társadalmi
programot akar hirdetni a 2018 utáni időszakra - közölte Lázár
János.
Azt is leszögezte: a kormány belső vizsgálatában világos
választ vár arra, hogy az uniós pályázati kiírásoknál
lehetett-e érdemben befolyásolni a döntéshozókat. Közölte:
nem kétli, hogy Mengyi Roland mentelmi jogát felfüggesztik - ő
is emellett fog szavazni a parlamentben -, és a fideszes
parlamenti képviselő maga is kezdeményezi azt.
Felidézte, hogy a miniszterelnök vizsgálatot rendelt el
az ügyben, miután közpénz áll a vélelmezett bűncselekmény
középpontjában.
Jelezte ugyanakkor, hogy a szóban forgó pályázatot
visszavonták, abban nem hirdettek nyertest, az uniós kasszát
nem érte kár.
Lázár János elmondta: egyáltalán nem örül a történteknek,
hat év kormányzás után ez az első eset, hogy kormánypárti
politikus esetében közvádas ügyben javasolja az ügyészség
mentelmi jog felfüggesztését. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az
ártatlanság vélelme mindenkit megillet, a helyzet tisztázása
pedig mindenkinek érdeke. Arra a felvetésre, hogy a hatóságok
esetleg felsőbb utasításra nem üthettek rajta a képviselőn,
azt felelte: zéró tolerancia van a korrupciós ügyekben, és értékelése
szerint a hatóságok mindent törvényesen tettek. Kizártnak
tartotta, hogy bárki ellenkező utasítás adott volna.
Lázár János az uniós pénzekkel kapcsolatban kitért rá:
az elmúlt években jelentős tisztulást értek el, ami azért
fontos, mert "ahol sok pénzt osztanak, ott sok az érdeklődő".
Az átláthatóság érdekében új pályázatértékelő
rendszert vezettek be, amelynek keretében külső cégek nem,
csak állami tisztviselők értékelhetnek pályázatokat.
Jelenleg már 1135 pályázatértékelő regisztrációját
fejezték be, ők már meg is kezdhetik a munkájukat - közölte.
Úgy vélte, az új rendszer "bölcs és jó válasz" a
hiányosságokra.
A miniszter azt is elmondta, hogy az új értékelők munkájukért
"elég sok pénzt kapnak", egyúttal vállalják a
nemzetbiztonsági megfigyelést, vagyis a pályázatértékelő vállalja,
hogy tevékenysége "teljes kontroll alatt zajlik".
A kormánykabinet
meghallgatta Farkas Flórián miniszterelnöki biztost, akinek
munkája iránt megvan a bizalom - mondta a tárcavezető, hozzátéve:
az Eurostat adatai szerint 2010 óta javultak a felzárkózási
adatok Magyarországon. Mint fogalmazott, kíváncsi lenne, hogy
ha nem cigány emberről lenne szó, akkor is ekkora lenne-e az érdeklődés.
Elmondta azt is, hogy Farkas Flórián tudomása szerint augusztus
24-én megy az OLAF-hoz a meghallgatásra.
Mentős életpályamodell indulhat
Közölte azt is, hogy a kormány életpályamodellt indítana
a mentők számára a velük folytatott konzultációt követően.
Az új program 6-8 ezer embert érintene, és jelentősen erősítené
a mentésbiztonságot. Emellett folytatódik a béremelés az egészségügyben,
szeptember 1-jétől minden szakorvos, szakgyógyszerész bruttó
107 ezer alapbéremelést kap, 2017 november 1-jén pedig bruttó
100 ezer forinttal növekszik még az alapbérük - idézte fel,
hozzátéve: a rezidensek 2017. november 1-jétől 50 ezer forint
béremelésben részesülnek, és szeptember 1-jétől új egészségügyi
szakdolgozói bértábla lesz.
Elmondta azt is, hogy a stratégiai kabinet döntése alapján
6 milliárd forint jut tucatnyi kórház félbemaradt beruházásának
befejezésére uniós forrásból.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy szeptember elsejével
megszűnik 14 háttérintézmény, január elejével átalakul körülbelül
40, és jövő tavasszal is folytatódik a folyamat. Ismertette
azt is, hogy a kormányhivatalokban 215 ezren nyilvánítottak véleményt
a bürokráciacsökkentésről, a magánszemélyek elsősorban a gépjármű-üzemeltetéssel
kapcsolatos költségeket sokallják, a vállalkozások pedig a cégeljárásokban,
telephely-engedélyezésben szeretnének könnyítést.
Minden magyar sportolóra büszkék lehetünk
A Miniszterelnökség vezetője elismerését fejezte ki
valamennyi, a riói olimpián részt vevő magyar sportolónak.
Mint fogalmazott: minden magyar sportolóra büszkék lehetünk,
az olimpiai szintek elérése önmagában elismerésre méltó
teljesítmény.
Beszámolt arról, hogy az olimpia után a kormány számadásra
készül, elemzi a kiemelt szakágak működési feltételeit, és
áttekinti, miben segíthet a magyar sportnak.
A tárcavezető megerősítette, hogy Orbán Viktor
miniszterelnök a kormányküldöttség vezetőjeként Rióba
utazott, az olimpia idején pedig sokan fontos munkát végeztek
annak érdekében, hogy meggyőzzék a világot arról, hogy
Budapest a legalkalmasabb egy olimpia megrendezésére.
Kérdésre Lázár János a Seuso-kincsekről is beszélt.
Mint mondta, a leletek egy részét visszaszerezte Magyarország,
a hiányzó rész Angliában van, ennek visszaszerzésére tett lépéseket
a kormány, de ezek eddig nem vezettek eredményre.
Lehet, hogy van egy harmadik része is a kincseknek, azonban
eddig nem találtak megbízható információkat ennek tisztázására
- fűzte hozzá.
A miniszter arról is beszélt, hogy a következő kormányülésen
beszélik meg, hogy a volt SZDSZ-es, jelenleg DK-s politikus Eörsi
Mátyást jelölik-e a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi
szervezet főtitkárának.
Minden véleményt mérlegelnek, nincs végső döntés az
ügyben - közölte.
Ugyancsak kérdésre a miniszter közölte: a kormány ülésein
nem volt szó a vasárnapi boltzár újbóli bevezetéséről, a főváros
közigazgatásának átalakításáról pedig azt mondta, nincs
realitása a kérdésnek.
Az első félévben jól teljesített a magyar gazdaság
Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján
elmondta: a gazdasági növekedés a kormány által tervezett
tartományban alakult a második negyedévben, pedig az EU-pénzek
kifizetésének üteme csak a következő hónapokban pörög fel,
vagyis a növekedés az uniós források nélkül is komoly teljesítménynek
számít.
Ugyancsak fontos eredményként emelte ki, hogy az Eurostat
szerint a 2010-es 11,6-ról 5,1 százalékra csökkent a munkanélküliségi
ráta, és 4,4 millió ember fizet adót a munkája után.
Ez a kedvező tendencia tartani fog következő fél évben
is - mondta a miniszter.
Közölte: egy év alatt 140 ezer új munkahely jött létre
Magyarországon, és 2010 óta 670 ezerrel több ember dolgozik.
Lázár János elmondta: a kormány kész arra, hogy érdemben
vizsgálja a foglalkoztatás költségeinek csökkentését, azt,
hogy van-e erre reális lehetőség 2018-ig.
Megjegyezte: a sertéshús áfája csökkentésének kedvező
hatása már érezhető, jövőre pedig egyes alapélelmiszerek és
az internet áfája is csökken. Az utóbbival kapcsolatban közölte:
van esély a szoros együttműködésre az EU-val az ügyben.
Az államadósság csökkentésére fordíthatják a földárveréseken
befolyt összeget
A Miniszterelnökség vezetője arról is beszámolt, hogy
adósságcsökkentésre fordítaná a kormány azt a 270 milliárd
forintot, amely az állami földek értékesítéséből folyt be.
Az összeg sorsáról jövő héten dönt a kormány, ugyanakkor a
kormánykabinetek azt javasolják, hogy "a szocialisták által
felhalmozott nemzeti adósság" finanszírozására költsék
azt.
Megerősítette, hogy a kormány szeptemberben törvényben
zárja le a földárveréseket, amelyek során a meghirdetett 280
ezer hektárból 206 ezer kelt el.
Mintegy 30 ezer vevő volt, akik közül 20 ezren 3 hektár
alatti területet vásároltak - ismertette a miniszter, aki kérdésre
azt is elmondta: a nem értékesített, de megművelhető földekre
bérleti jogot létesítenek.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy áttekintették
az e-számla helyzetét, a fizetési lehetőséget a tervek
szerint 2018. január 1-jével vezetnék be.
Megkérdezték a Modern városok programban rögzített útberuházásokról
is. Azt felelte: nem lesz változás ahhoz képest, amit megígértek.
Egy rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdésre a miniszter
úgy válaszolt: a gáz- és áramszolgáltatást illetően még
van esély a csökkentésre, ha a szervezeti átalakítás jó ütemben
halad.
Ugyancsak kérdésre Lázár János közölte: Magyarországon
az új - az EU-irányelvnek megfelelő - közbeszerzési törvény
értelmében nemcsak az ár számít, hanem más - például környezetvédelmi,
foglalkoztatási - szempontok is, tehát a legalacsonyabb ár önmagában
nem garancia egy beruházás elnyerésére.
Most kezd működni ez a gyakorlat, amelyet ősszel vizsgálnak
felül - mutatott rá.
A tárcavezető kitért rá: a kormányülésen szó volt a
csok-ról, novemberben összegzik a tapasztalatokat, és akkor
biztosan mérlegelik az ombudsman legutóbbi javaslatait is.
A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta: az ombudsman
kifogásolta, hogy a jelenleg hatályos kormányrendelet
kirekeszti a jogosultak közül a húszévesnél idősebb, nappali
tagozatos középiskolásokat, az ugyanilyen idős egyetemisták
után viszont jár a pénz.
(MTI)
|