vissza a főoldalra

 2016.08.26. 

A jövő járműveit gyártják Kecskeméten

Magas kezdő fizetést kapnak a nálunk végzett hallgatók

Kihívást jelent a kecskeméti egyetem számára, hogy a 2500 főt alkalmazni kívánó új Mercedes- gyárhoz, illetve a beszállítói körhöz jól képzett szakembereket biztosítson. Dr. Lukács Pált, a Pallasz Athéné Egyetem Járműtechnológia Tanszékének vezetőjét arról kérdeztük, szükséges-e a tanárok továbbképzése, és el tudnak-e helyezkedni, akik járműmérnöki alapszakon szereznek diplomát.

 A Mercedes-Benz új gyárat épít kecskeméti telephelyén a rugalmas termelés biztosítása érdekében. Ez az új beruházás mit jelent a Pallas Athéné Egyetem hallgatói számára?

 –Most kezdődik a Mercedes gyárral való együttműködés harmadik szakasza. Az első 2008-ban volt, amikor a konszern döntött a gyárépítésről. A döntés megszületése után a gyár menedzsmentje tárgyalt a város és a felsőoktatási intézményünk vezetőségével is. Ütemterv alapján közölték, hogy mikorra, mennyi és milyen képzettségű munkaerőre lesz szükségük. Elmondták, hogy jó képességű, kompetenciákkal rendelkező műszaki szakemberek jelentkezését várják. Nem szűkítették a kört járműmérnökökre, hiszen egy gyárnak gépészmérnökre, informatikusra, műszaki menedzserre is szüksége van. Az autógyártásban a hagyományos kompetenciák mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az informatikai és villamosmérnöki ismeretek is. A második lépés idén történt, mikor bejelentették a 185 milliárd forintos új karosszéria gyár építését, s már az alapkövet is letették. Ettől függetlenül jelentették be a közelmúltban az új, 1 milliárd eurós beruházás keretében megvalósuló, rugalmas gyártórendszereket használó, első-hátsókerék hajtású, illetve elektromos járművek gyártására is alkalmas gyár felépítését. A gyárban az ipar 4.0 eszközrendszerét használva gyártják a jövő járműveit. Ez számunkra azt jelenti, hogy 2500 főnyi új munkaerőt szeretnének foglalkoztatni, s a multipikátor hatással számolva két és fél, háromszor ennyi ember jelenik majd meg a Mercedes beszállítóinál. A vállalatoknál a gyártott főegység függvényében, tehát attól függően, hogy éppen mit szállítanak be a gyárba, az új beruházás összmunkaereje 15-20% -ának műszaki felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie a már említett sorrendben, tehát a járműmérnöktől a műszaki menedzserig bezárólag. Ehhez még hozzáadódik az egyetemen újonnan induló gazdálkodási és menedzsment alapszakú képzés, melynek majdani végzős hallgatóiból is választhatnak a vállalatok.

 Mint a Járműtechnológia Tanszék vezetője, hogyan látja, az egyetem felkészült az új kihívásokra, képzik-e a tanárokat?

–Több vezérlő elv mentén alkalmazkodunk a kihíváshoz. Ha nem létezne állami felsőoktatási politika, akkor is az itt oktató kollegáknak az élethosszig tartó tanulás jegyében folyamatosan képezniük kellene magukat. A műszaki tudomány és technika előrehaladtával 2-5 év alatt a felsőoktatási intézményekben elsajátított ismeretek teljes mértékben devalválódnak. Tehát egy végzős járműmérnöknek 5 év múlva az ismeretei jó részét meg kell újítania, hogy versenyképes maradjon a piacon. Ugyanez vonatkozik az oktató kollegákra is. Két éve jelent meg a felsőoktatási államtitkárság által összeállított „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiai anyag, ami leírja a teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalait. Ez a dokumentum több ponton a kollegák képességeinek gyarapítását irányozza elő. Tehát a kollegáknak időről időre akár ösztöndíj által, akár egyetemek, vagy iparvállalatok közti együttműködés keretében külföldön kell képezniük magukat. Ezáltal fejlesztik nyelvtudásukat, s az iparvállalatoknál megszerzik a legújabb tudományos és technológiai ismereteket. Amennyiben külföldi egyetemre kerül ki a kolléga, akkor az oktatási módszertani ismerete fejlődik, ami legalább annyira lényeges, mint a legújabb technológiai vívmányok megismerése. Az új generációkat ugyanis már nem lehet a hagyományos módszerekkel oktatni, hanem új, trendi oktatási eszközöket kell használni, lehetőség szerint a modern, okos berendezések bázisán.

 Idén mennyi hallgatót vettek fel a Járműtechnológia Tanszék szakjaira?

 – A Pallas Athéné Egyetem hagyományos, így legismertebb kara a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (GAMF) kar, amin belüli alapszakokon járműmérnök és gépészmérnökképzést végzünk, valamit képezünk műszaki menedzsereket, mérnök-informatikusokat, és a legújabb forma a gazdálkodási és menedzsment alapszak. Tavaly a kecskeméti és a szolnoki főiskolára összesen 1145 hallgatót vettek föl, idén a közös egyetemre kettővel többet. A GAMF-on kívül az egyetem kertészeti, tanítóképző, és a szolnoki főiskola integrációjából adódóan, gazdálkodási karral rendelkezik. Ebből a négy karból a GAMF és a tanítóképző is növelte a fölvettek létszámát – a műszaki kar 20%-kal. Évek óta zászlóshajónk a gépészmérnöki alapszak, ahová 145 új hallgatót vettünk föl, s 115 főt a mérnökinformatikus képzésre és 68-at a járműmérnökire. Ez nem azt jelenti, hogy járműmérnöknek csak 68-an jelentkeztek, hanem, hogy a 280-as ponthatár számot ennyi felvételiző érte el. Az új gazdálkodási alapszakunk pedig 81 új hallgatóval indul el. Ezek a végleges számok.

 Ösztöndíjrendszert is létrehoztak a tanulók motiváltsága érdekében?

 –Többféle ösztöndíj-lehetőség létezik Kecskeméten, a kistérségben, a régióban. Az egyik maga a duális képzés, aminek keretében a hallgatók ösztöndíjat, amit munkabérnek is nevezhetünk, kapnak az őket szerződtető vállalattól 12 hónapon keresztül. Ez egy jogszabályban rögzített összeg, csak az érzékeltetés végett körülbelül havi 70 ezer forint. Ezen kívül Kecskemét Megyei jogú Város ösztöndíjat biztosít a legtehetségesebb hallgatók részére, illetve több szervezet is hirdetett ösztöndíjprogramot.

 A műszaki hallgatók duális képzés keretében tanulnak?

 –Csak egy részük. Nálunk a hagyományos nappali jellegű képzés mellett működik a duális, azaz a gyakorlatorientált képzés. Számokkal érzékeltetve, mikor az első évfolyamban kezdtek nálunk a járműmérnökök, akkor a 67 hallgatóból 25 kezdte meg tanulmányát duális jelleggel. Az évek előrehaladtával 10-15 %-os a duális képzésben részt vevő hallgatók aránya, a maximálisan kezelhető számú duális hallgatói létszám elméleti felső korláta 30% körül mozog.

 Akik járműmérnöki alapszakon szereznek diplomát, jó eséllyel el is tudnak helyezkedni?  

–Amennyiben egyetemünket az országon belüli egyéb műszaki felsőoktatási intézményekkel hasonlítjuk össze, akkor nagyon előkelő helyen állunk a felmérések szerint. Tehát a legdivatosabb egyetemek, mint például a Műegyetem, vagy a győri Széchenyi István Egyetem mögött, a nálunk műszaki szakokon végzett hallgatók kapják a legmagasabb kezdő fizetést. Arról sem tudunk, hogy aki nálunk megszerezte volna diplomáját, hosszú ideig munkanélküli maradt volna, sőt mivel erős munkaerőhiány alakult ki az országban a műszaki területeken, így biztosan el tudnak helyezkedni a jól képzett diplomások, s talán még válogathatnak is a felkínált státuszok között.

Medveczky Attila