2016.12.02.
Rakéták a határon
A mögöttünk
hagyott héten sokféle hír érkezett lengyel fronton, és akad közöttük
meglehetősen furcsa. Például szombaton a Krakkó melletti zarándokhelyen,
Lagiewnikiben ünnepélyes külsőségek mellett Lengyelország
királyává avatták, mi több, koronázták Jézus Krisztust.
Erre már korábban, 2006-ban is történt próbálkozás egy
lengyel apáca látomása alapján, ám az a kezdeményezés nem
ment át sem a parlamenten, sem a katolikus egyház vezetőségén.
Most azonban – mintegy varázsütésre – a kormánytöbbség
és az egyházi vezetés álláspontja is megváltozott, így elhárult
az akadály a szertartás elől. A hirtelen döntés hátterében
nyilvánvalóan politikai szálak húzódnak. Azért a jelenleg
kormányzó párt, a Jog és Igazságosság (PiS) kissé különösen
viselkedik, különös módon használja a hatalmát. Köztünk szólva
az abortusztörvény szigorításának kísérlete is ebbe a sorba
tartozik: az évek óta hatályban lévő törvény kellőképpen
szigorú, a további szigorítás nem indokolt, ráadásul a
lengyel társadalom akaratával sem találkozik.
Azt
hiszem, az állami vezetőknek és a törvényalkotóknak ennél
sokkal fontosabb, időszerűbb feladatokkal kellene
foglalkozniuk… A koronázási ünnepségen Andrzej Duda köztársasági
elnök is jelen volt. A katolikus püspöki kar nyilatkozatban közölte,
hogy a Megváltó királlyá koronázásának nincs teológiai
akadálya. Az ügy kezdeményezői egy lengyel apáca, az 1944-ben
meghalt Rozalia Celakówna látomására hivatkoznak. A nővér
beszámolója szerint egy alkalommal Krisztus megjelent neki, és
azt mondta, hogy a lengyel üdvösség feltétele az ő királlyá
koronázása.
Egy másik hír
arról szól, hogy újra eltemették Lech Kaczynski köztársasági
elnök november közepén exhumált földi maradványait. A
csontokon elvégzett vizsgálatok eredményéről annyi máris
tudható, hogy a 2010-es temetésnél nem történt hiba: valóban
a néhai államfő testét helyezték (nem éppen örök)
nyugalomra. Ez azért lényeges, mert a szmolenszki légi szerencsétlenségben
elhunyt kilencvenöt többi áldozat egy részének maradványait
az orosz hatóságok összekeverték, és úgy adták át a
lengyel hozzátartozóknak.
Az Intefax orosz hírügynökség
hétfőn világgá kürtölte: Oroszország Basztyion típusú
partvédelmi rakétarendszert telepített a Litvánia és
Lengyelország közé ékelődő kalinyingrádi területére. Valóságos
légvédelmi fegyverarzenálról van szó. A Basztyion (azaz Bástya)
rakétavédelmi rendszer Onyiksz (Ónix) típusú, 450 kilométeres
hatótávolságú robotrepülőgépeket bocsát a levegőbe. Ezt a
típusú fegyvert tengeri és földi célpontok ellen egyaránt be
lehet vetni. Az Onyiksz múlt héten mutatkozott be a harctéren,
méghozzá Szíriában. Mindeközben Viktor Ozerov, az orosz
parlament (duma) felsőházának szenátora, a védelmi bizottság
elnöke közölte: az Oroszországot fenyegető amerikai rakétavédelmi
tervekre válaszul atomtöltet hordozására is alkalmas, akár félezer
kilométeres hatótávú, Iszkander típusú ballisztikus rakétákat
és Sz-400-as rakétavédelmi rendszert is telepítenek a
baltikumi területre. „Két fő feladatunk van: áthatolni a légvédelmen,
illetve biztosítani a védelmet az esetleges csapásokkal
szemben” – jelentette ki Ozerov.
Ez az orosz telepítősdi
október elején kezdődött. Akkor szállítottak először
Iszkander-M típusú rakétákat a kalinyingrádi területre, ám
akkor az egész akciót csak egy rutinhadgyakorlat részének becézték.
Ezért nem is volt világos, hogy a telepítést az oroszok a NATO
elleni intézkedések keretében hajtották végre, vagy tényleg
rutinintézkedés részeként. Azt is csak találgatni lehetett,
hogy a rakéták átmenetileg, vagy hosszú távon maradnak-e
Kalinyingrádban. A moszkvai vezetés az utóbbi időben többször
nyomatékosította, hogy kénytelen lesz válaszlépéseket tenni
az orosz határ közelében tapasztalható növekvő NATO-jelenlét,
valamint az amerikai rakétavédelmi rendszerek telepítése
ellen. A fegyverkezésben érintett felek kölcsönösen a saját
védelmükre hivatkoznak, és a másikat gyanúsítják azzal,
hogy fenyegetést jelent a térség biztonságára. Tehát ez a
verekedés is úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött.
Ezzel egyidejűleg
a NATO illetékesei sem tétlenkedtek. Hétfőn Helsinkiben
bejelentették: nemzetközi központot hoznak létre a NATO és az
Európai Unió országainak részvételével az Oroszországgal és
az Iszlám Állammal azonosított dezinformáció és radikalizálódás
ellen. Az úgynevezett hibrid háború veszélyeiről van szó.
Ezek a különbözőképpen megfogalmazott fenyegetések hagyományos
és nem hagyományos kényszerítő módszerek vegyületéből állnak.
Lehetnek diplomáciai, katonai, gazdasági vagy technológiai
jellegűek; államok, illetve más szereplők alkalmazhatják őket
hivatalos hadüzenet nélkül. A hivatalos tájékoztatás szerint
a jövőbeli Hibrid Fenyegetések elleni Európai Központ európai
szakértők hálózata segítségével lehetővé teszi, hogy a
tagállamok kölcsönösen tájékozódjanak és tájékoztassanak
az olyan új támadásokról, mint az orosz félretájékoztatás
vagy az Iszlám Állam taktikái. A finn kormány európai ügyi
államtitkára, Jori Arvonen leszögezte: „Ellenálló képességet
kell kidolgozni a hibrid fenyegetésekkel szemben.” A finn
kezdeményezést támogatja az Európai Unió külügyi főképviselőjének
hivatala, a NATO titkársága és több nyugati ország, közöttük
az Egyesült Államok, Franciaország, Németország,
Nagy-Britannia, Spanyolország és Olaszország. A lengyel kormány
állásfoglalása egyelőre nem ismeretes, az új intézményt
finanszírozó országok listája még nem készült el. A
hivatalosan jövőre megalapítandó központnak mintegy kétmillió
eurós (618 millió forintos) költségvetésre lesz szüksége,
és ennek döntő részét Finnország állja. Arvonen államtitkár
szerint Finnország ideális székhelye lesz a szervezetnek, mert
országos szinten már működtet hasonló hálózatot, és „jó
Oroszország-szakértői” vannak. Kétségtelen tény, hogy történelmi
okokból a finnek sem rajonganak túlságosan az oroszokért.
Végül arról a hírről
ejtsünk néhány szót, hogy az idei krakkói borászati kiállítás
díszvendége Magyarország volt. A Krakkói Vásárközpont
Enoexpo névre keresztelt borászati szakkiállítását november
16. és 18. között tartották, és több mint tízezren keresték
fel. A háromnapos programon hatvan négyzetméteres standon
mutatkoztak be a magyar borok, az összesen nyolc kiállító
mellett a Magyar Nemzeti Kereskedőház is helyet kapott. A kóstolózónában
összesen huszonhat magyar termelő boraival ismerkedhettek a
lengyel borkedvelők, mindamellett több helyi étteremben is
bemutatták a magyar borokat. Legyünk őszinték: a lengyelek inkább
a sör- és a vodkafogyasztásban jeleskednek. Mégis fontos, hogy
a magyar bor is jelen legyen a tudatukban.
Zsille Gábor
|