2016.12.02.
Kelemen: Románia nem tartja be nemzetközi
egyezményekben vállalt kötelezettségeit
Az RMDSZ két árnyékjelentését
ismertette Kelemen Hunor szövetségi elnök Strasbourgban, az Európai
Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának soros ülésén november
24-én. Kelemen Hunor szerint az, hogy Románia két éves késéssel
nyújtotta be a Kisebbségvédelmi Keretegyezményről szóló
jelentését azt mutatja, hogy nem veszi komolyan sem saját, sem
pedig a nemzetközi szerződésekben elfogadott vállalásait.
Románia két éves
késéssel, 2016 februárjában nyújtotta be a Kisebbségvédelmi
Keretegyezmény alkalmazásáról szóló jelentését az Európa
Tanácshoz. Az RMDSZ úgy találta, hogy a jelentés alapvetően
hamis képet sugall a kisebbségi jogok, illetve az anyanyelvhasználat
romániai helyzetéről, ezért árnyékjelentést készítettek
erről, illetve a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai
alkalmazására vonatkozó jelentésről is. Ez utóbbiban pontról
pontra követik a Chartát és példákat mutatnak be, amelyek alátámasztják,
hogy Romániában – különösen 2011 után – rendszeresen sérül
a kisebbségi jogok alkalmazása, megsértik az elfogadott törvényeket
és azokat a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket,
amelyeket a román parlament ratifikált a ’90-es, illetve a
2000-es években. A felvetett problémák, kifogások mellett
ugyanakkor javaslatot tesznek különböző megoldásokra is. Az
RMDSZ két árnyékjelentést nyújtott be: egyik az Európa Tanács
Kisebbségvédelmi Keretegyezményének romániai gyakorlatba ültetésére
vonatkozik, a másik pedig a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának
romániai alkalmazására.
Kelemen Hunor kifejtette, az RMDSZ által készített árnyékjelentések
célja bemutatni, hogy a 2003-as alkotmánymódosítást követően
Románia nem fogadta el azt a kisebbségek jogállására vonatkozó
törvényt, amelyet nemcsak megígért, hanem, amelyet a kisebbségvédelmi
keretegyezmény bizonyos mértékben elő is ír. A Szövetség
elnöke szerint, ha Románia az előírás szerint, 2013-ban benyújtotta
volna jelentését, lett volna lehetőség időben korrigálni
mindazt, ami most mulasztásként jelenik meg. „Az, hogy Románia
két éves késéssel nyújtotta be a jelentését azt mutatja,
hogy Románia nem veszi komolyan a saját vállalásait, nem veszi
komolyan a nemzetközi szerződésekben elfogadottakat, és mivel
nem létezik szankció, ezt nyugodtan meg is teheti. Megteheti azt
is, hogy 2 éven keresztül ne nyújtson be jelentést” –
mutatott rá.
A Szövetség elnöke példákkal támasztotta alá az árnyékjelentések
létjogosultságát. Elmondta, Románia ma olyan új eszközöket
használ a kisebbségi jogok megsértésére, illetve a törvények
be nem tartására, amelyek nem a mindennapi politika területéről
érkeznek, és amelyekhez nem férnek hozzá a politikusok: bírósági
ítéletek hosszú sora korlátozza az etnikai, nemzeti szimbólumok
használatát. „Bírósági ítélettel kimondják, hogy el kell
távolítani a nyilvános terekről a székely zászlót, amely
egy közösségnek, a székely-magyar kisebbségnek a szimbóluma.
Közben más regionális identitással bíró közösségek használhatják
szimbólumaikat. Románia erős regionális identitásokkal
rendelkező állam: Moldvában és Dobrudzsában például szintén
használnak regionális szimbólumokat, és ez senkit nem sért”–
szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy a bíróságok csak a székely
zászló, a székely szimbólumok esetében hoznak tiltó intézkedéseket.
„És mit tehet egy politikus? Nem tehet egyebet, mint a bírósági
ítélet végrehajtása előtt fejet hajt, hisz demokráciában
is, diktatúrában is, minden politikai rendszerben a bírósági
ítéletet végrehajtják” – mondta.
Emlékeztetett, hogy bírósági ítéleteken keresztül
tagadják meg azt is, hogy székelyföldi civil szervezeteket,
vagy gazdasági társaságokat bejegyezzenek, amelyeknek a nevükben
szerepel a Székelyföld megnevezés. Az oktatás területéről a
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE)
helyzetét emelte ki, ahol mai napig nem indították el a magyar
oktatási vonalat, annak ellenére, hogy 2012. január elsejétől
erre törvény kötelezi az intézményt. „Azt is mondhatjuk,
hogy a MOGYE-n bevezetendő magyar oktatási vonalért bukott meg
az akkori kormány. Ezt a törvényt 4 esztendeje nem alkalmazza
az egyetem, nem alkalmazza senki, és senkinek semmilyen bántódása
sem esik” – rótta fel.
A Szövetség elnöke a marosvásárhelyi katolikus gimnázium
esetét is ismertette, kiemelve, hogy az egyház egy olyan épületben
indította újra az iskolát, amelyet 1948-ban államosítottak, tőlük
vettek el a kommunisták. „A 2015-ben elindított iskola működését
most ügyészi eljárással próbálják felfüggeszteni. Tehát,
nem politikai eszközöket használnak arra, hogy politikai döntéseket
zárójelbe tegyenek és érvénytelenné nyilvánítsanak. Mert
annak idején politikai döntés született arra vonatkozóan,
hogy lehet magyarul, anyanyelven tanulni óvodától egyetemig, és
ezt törvénybe foglaltuk” – magyarázta, majd azt is
elmondta, hogy tiltakozásuk kifejezéseképp néhány hete az
emberek utcára vonultak: úgy érezték, olyan jogsérelem éri
őket, amelyet nem tűrhetnek tovább. „Ami a legfelháborítóbb,
hogy korrupcióellenes ügyet indítanak a Rákóczi gimnázium
kapcsán, mintha valaki a közpénzből vett volna el. Ez csak
egyetlen példa arra, hogy hogyan lehet nem politikai eszközökkel
ellehetetleníteni egy kisebbségi iskolának és mellette egy
egyházi, felekezeti iskolának a működését, bizonytalanságérzetet,
félelemérzetet kelteni” – mutatott rá.
A szövetségi elnök az igazságszolgáltatás és az egészségügy
területéről is hozott példákat, amelyek alátámasztják az
árnyékjelentéseket, sőt, a közigazgatásban is sérülnek a
kisebbségi jogok. „A közigazgatásban azt látjuk, hogy a
pozitív jogértelmezést bírósági határozatokkal felfüggesztik,
és azt mondják, hogy amit a törvény nem ír elő, azt tiltja.
A 20 százalékos nyelvhasználati küszöb esetében például
azt mondják, hogy ha a törvény 20 százalék fölött teszi kötelezővé
a közigazgatásban a kétnyelvűséget, a kétnyelvű
feliratokat, akkor ezt 20 százalék alatt tilos alkalmazni. Mi
azt a jogértelmezést tartjuk követendőnek, hogy ha a törvény
nem tiltja, akkor megengedi” – szögezte le. Az RMDSZ éppen
ezért javasolta ugyanazt, amit az Európa Tanács szakértői is,
hogy a nyelvhasználati küszöböt csökkentse Románia 10 százalékra
– vagy kösse például 5000 lakoshoz egy településen, közösségen
belül –, mert csak így érvényesül az anyanyelv használata
méltányos módon.
A kultúra és a tömegtájékoztatás terén is akadnak
beszédes példák, mint az, hogy bírósági ítéletek tiltják,
hogy az önkormányzatok Székelyföldön magyar nyelvű írott
sajtót támogassanak. Ezek kiadását, megjelenését csak akkor
teszik lehetővé, ha teljes egészében megjelenik mellette a román
nyelvű fordítás is. Az elnök szerint ez gyakorlatilag azt
mutatja, hogy Románia nem bízik a saját polgáraiban és nem
akarja elfogadni egyenjogú polgárként a magyar embereket.
Kelemen Hunor zárógondolatként azt a kérdést tette fel,
hogy 27 év után mi történik ebben a Közép-Kelet-európai államban,
amely vállalta, hogy a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetése révén
biztosítja az egyenlő feltételeket, az esélyegyenlőséget? Miért
fordul meg, miért tér le Románia arról az útról, amelyen az
Európai Unióhoz történő csatlakozást követően elindult? A
szövetségi elnök leszögezte: december 11-én ezek a kérdések
is eldőlnek, akárcsak az, hogy vissza lehet-e adni a parlament
hitelét, fogja-e tudni újra teljesíteni három legfőbb funkcióját,
illetve vissza lehet-e állítani Romániában a jogállamiság
alapját.
Közlemény
|