2016.12.02.
Büszkeségeink
által napról-napra erősödik nemzeti önazonosságunk
A hungarikum törvény alapja a társadalmi bázis, az alulról
szerveződő kezdeményezés
A „hungarikum”
a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom,
amely a magyarságra jellemző, kiemelésre méltó értékeket
jelöli. Ezen értékek közül három mutatkozott be a Kölcsey Kör
45. alkalommal megrendezett konferenciáján a Polgárok Házában.
A résztvevők közelebbről is megismerhették a Magyar Védőnői
Szolgálatot, a palackozott fröccsöt és a Kürt adatmentést,
mint szellemi terméket.
A
Kölcsey Kör november 15-ei programját Horváth Zsolt hajdani
országgyűlési képviselő, a Hungarikum Bizottság koordinátora
nyitotta meg, aki elmondta, hogy a hungarikum törvény alapja a társadalmi
bázis, az alulról szerveződő kezdeményezés, és minden érték
mögött egy közösség van. Közölte, hogy szeretne minél több
közösséget meggyőzni arról, hogy legyen a hungarikum mozgalom
részese, és gyűjtse össze saját értékeit. Ezután bemutatta
a hungarikumok gyűjteményét megyei és tematikus módon.
Lezsák
Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke felidézte, hogy
szeptemberben Kecskeméten, a nagytemplom előtt gyülekeztek
Szent Kalkuttai Teréz tiszteletére mondott szentmisére, mikor a
közszolgálati televízió riporternője a hungarikumokról kérdezte.
Arra volt kíváncsi, melyik számára a legkedvesebb hungarikum.
Alelnök úr szinte gondolkodás nélkül válaszolta: a védőnői
szolgálat. Hiszen ez egy „olyan, világszerte szinte egyedülálló
szerveződés, amely az egészséges gyermekekért, családokért
dolgozik” – hangsúlyozta Lezsák Sándor, majd folytatta:
„szükségesek az ilyen értékek, minőségek, amelyek az
embert nem csak büszkeséggel töltik el, mikor egy csúcsteljesítményt
érzékel, mert ez az érték folyamatosan dolgozik.” Elmesélte,
hogy nemrég házelnök úrral a Kürt adatmentésről beszélgettek,
ami számára a másik kedvelt területe, mert egy csoda. Először
nem is sejtették, miről van szó, s mikor megismerték, akkor döbbentek
rá, mekkora érték birtokában vannak. Szellemi csúcsteljesítményről
van szó, aminek tulajdonosa mindig azt hangoztatja, hogy nem az
övé az egyedüli érdem, ez egy csapatmunka. Lezsák Sándor
bevallotta, hogy kissé elfogult Vasuta Gáborral, akit a ’80-as
évek végétől ismer. Rendkívüli megoldásnak nevezte Vasuta
ötletét, amely szerint palackozni kell a tradicionális magyar
találmányt, a fröccsöt, ami benne él a magyar köztudatban. A
feladat, hogy ennek a nedűnek széles piacot kell találni. A
’80-as években jelent meg Mezei András Ilyen gazdagok vagyunk?
könyve, melyben több értékről olvashattunk. Lezsák kihangsúlyozta:
„nincs tehetséges gyermek, nincs tehetségtelen nemzet, csak
oda nem figyelő pedagógusok és politikusok vannak, s ők képtelenek
olyan helyzetet teremteni, hogy az értékeket felmutassák”.
A
Kürt adatmentés értékteremtő erejének lényege az, hogy az
elveszett, megsemmisült szellemi alkotások, kutatási eredmények
és pótolhatatlan információk helyreállítására alkalmas
technológiával rendelkezik. Kürti Sándor, a KÜRT Zrt. elnöke,
tulajdonosa a jelenlévőknek elmondta: az Egyesült Államokban
2001. szeptember 11-én történt tragédia nyomán lettek világszerte
ismertek és elismertek, hiszen akkor ingyenes adatmentést ajánlották
fel az érintetteknek. Az adatbiztonsággal foglalkozó KÜRT Zrt.
1989-ben alakult, mint nagyon sok magyar vállalkozás. Akkoriban
több hazai vállalat tönkrement, de a KÜRT-nek volt egy múltja,
sőt megválogatta munkatársait. A legtöbben a Magyar Optikai Művektől
és a Videotontól jöttek, azok, akik nem akartak szakmát váltani,
úgy döntöttek, hogy meglévő ismereteiket hasznosítják. Úgy
döntöttek, ha gyártani nem is, de szolgáltatni biztosan tudnának
ezen a területen. Felidézte, hogy a rendszerváltáskor kanadai
tanácsadók jöttek Magyarországra, és az egyiknek, aki hozzájuk
jött, felsorolták azt a tizenötféle dolgot, amit a számítástechnikával
kapcsolatban tudnak. „Közöltem, hogy tizenöten vagyunk. A
kanadai szerint ez nem optimális, mert senki sem hiszi el, hogy
tizenöt dolgot tud tizenöt ember, kérte őket, hogy csak egyet
mondjanak. Mi az adatmentést neveztük meg. Egy év múlva
visszajött, s nehezményezte, hogy még nem építettünk brandet.
S hozzátette: a szolgáltatást is branddé lehet tenni, de ahhoz
reputáció szükséges.” Ez azt jelenti, hogy sokan beszéljenek
róla. Majd bemutatott egy amerikai filmet, ami a KÜRT Zrt. tevékenységét
mutatja be. A film címe: „Akik Magyarországot felrajzolták a
térképre.” A KÜRT híre a világsajtót is bejárta, mivel a
cég részt vett a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások utáni
kármentésben. „Az egyik kollégánk nem csak szörnyülködve
bámulta a tévét azon a napon, hanem elgondolkodott azon, hogy
ha az ikertornyot a világ egyik legbiztonságosabb épületegyüttesének
tartották, akkor nagyon értékes, máshol nem őrzött adatok
veszhettek el. Azonnal küldtünk egy levelet a washingtoni magyar
nagykövetségnek, hogy készek vagyunk segíteni, és meglett az
eredmény” – mondta Kürti Sándor.
Csordás
Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke kiemelte: éppen
tavaly ünnepelte százéves fennállását a Magyar Védőnői
Szolgálat, amely immár hungarikum. 1915. június 13-án Stefánia
belga királyi hercegnő védnökségével megalakult Budapesten
az „Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére”
elnevezésű szervezet. A védőnői ellátás a várandós állapottól
a gyermek 18 éves koráig tart, széles körű tudás áll mögötte,
és Magyarország teljes területén jelen van, ezért is lehetett
hungarikum – hangsúlyozta az egyesület elnöke. Közölte,
hogy az elmúlt századforduló Magyarországának társadalmi,
gazdasági és demográfiai változásai hívták életre a védőnői
hálózatot. Megalakulásakor a csecsemőhalandóság csökkentése
és a nemzet számbeli erősítése volt a cél, és ami igen lényeges
a babonák eloszlatása. „És mi a mai helyzet? Fogy a magyarság,
a nők többsége 30 éves kora után vállal gyermeket, és a régi
babonát felváltotta az, hogy az interneten sok dőreséget lehet
olvasni.” A védelem alapelvei szerint az anya nem kerülhetett
rosszabb gazdasági helyzetbe azért, mert új embernek adott életet;
az anyát és magzatát meg kellett óvni a szülési folyamat
veszélyeitől, továbbá lehetővé kellett tenni, hogy minden
anya maga szoptassa csecsemőjét; valamint kiemelkedő volt az
anyák megfelelő tájékoztatása. A környező országokban az
anya- és gyermekvédelem elsősorban azon az elven működött,
hogy a szociálisan rászoruló, vagy problémával küszködő
anyának kellett felkeresnie azokat az intézményeket, melyek segítséget
adnak. A magyar módszer szerint hivatásos és megfelelően kiképzett
védőnői szervezetre volt szükség. 1930-tól – az ország
gazdasági helyzete miatt – nem volt lehetőség a hálózat további
bővítésére, helyenként a működés feltételei is
bizonytalanná váltak. 1927-ben létrejött a Zöldkeresztes Egészségvédelmi
Szolgálat, és 1940-ig a Stefánia Szövetség mellett párhuzamosan
működött. Az elnevezés a nemzetközi környezetvédő
mozgalmakra utal, a szolgálat pedig a Rockefeller Alapítványhoz
és Johan Béla nevéhez fűződik – ő dolgozta ki a falusi egészségvédelmi
munka koncepcióját és gyakorlati megvalósítását. A szolgálatban
tevékenykedők ápolónői és védőnői oklevelet szereztek elsősorban
a célból, hogy az otthoni gondozás mellett az ápolásban is
helyt tudjanak állni. A zöldkeresztes védőnők feladatai az
anya- és csecsemővédelem, az iskola-egészségügy, a nemi
betegségek és a TBC elleni küzdelem, a szegény betegek otthoni
ápolásának megszervezése és a szociális gondozás volt. A
szolgálat a családgondozási szemléletet tartotta a legalapvetőbb
szempontnak: „Az általános családgondozás tulajdonképpen összefoglalása
és összeegyeztetése a szakvédelmi munkának, a közös cél,
az egészségvédelem érdekében.” A Stefánia Szövetség és
a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat 1941-ben egyesült.
1948-tól a szolgálat működésében jelentős változások következtek
be: 1950-ben megalakult az Egészségügyi Minisztérium és így
egységes irányítás alá került a gyógyítással. 1951-től
minden körzeti orvos mellé egy védőnő került. Az 1960-as évektől
a községi szülésznői rendszert a körzeti ápolónői hálózat
váltotta fel és a gyermekorvosi körzetek is ekkor alakult ki.
Az 1960-as és 1970-es években a védőnők feladata a védőoltások,
orvosi vizsgálatok előkészítése, megszervezése, vizsgálatokon
való közreműködés, valamint a dokumentáció vezetése.
1973-tól a szolgálat feladatai felvilágosító, egészségnevelő
előadások tartásával bővültek. A helyi önkormányzatok
feladata – a helyi közszolgáltatások körében – az egészségügyi
és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági
feladatokról való gondoskodás biztosítása. Az egészségügyről
szóló 1997. évi CLIV. törvény rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok
kötelesek – az egészségügyi alapellátás körében – a védőnői
ellátásról gondoskodni. Területi védőnői ellátást az egészségügyi
főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett vagy azzal egyenértékűnek
elismert oklevéllel rendelkező védőnő nyújthat a települési
önkormányzat képviselő-testülete által megállapított és
kialakított körzetben (ellátási területen). Feladatát az ellátási
területén lakcímmel rendelkező személyekkel, illetve a körzetében
életvitelszerűen tartózkodó olyan személlyel kapcsolatosan is
köteles ellátni, aki az ellátás iránti igényét írásban
bejelenti. A tevékenység szakmai felügyeletét az Állami Népegészségügyi
és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes vezető védőnője látja
el. A védőnő feladata, többek között: a nővédelem – a
családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való
felkészülés segítése, részvétel a lakossági célzott szűrővizsgálatok
szervezésében; a várandós anyák gondozása; a gyermekágyas
időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal,
az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel
kapcsolatban; az újszülöttkortól a tanulói jogviszony megkezdéséig
a gyermekek gondozása (a családlátogatás, a harmonikus szülő–gyermek
kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének segítése; az
újszülöttek fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és
segítése; a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott
figyelemmel kísérése; szűrővizsgálatok meglétének ellenőrzése;
a törvényes képviselő tájékoztatása a kötelező vizsgálatokról;
a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan
értesítése a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor;
a családok tájékoztatása a védőoltások fontosságáról, a
védőoltások szervezése, nyilvántartása); családgondozás (a
családban előforduló egészségi, mentális és környezeti
veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás
a helyes életvitelhez), továbbá részvétel az egyéni és közösségi
egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében,
szervezésében és megvalósításában. A védőnő a tevékenységét
tanácsadó helyiségben, a családok otthonában vagy a nevelési-oktatási
intézményekben végzi. A védőnő önállóan végzi gondozási
feladatait, ennek során együttműködik az egészségügyi
alapellátás és ezen belül kiemelten a háziorvosi ellátás,
továbbá a szakellátás, a közoktatás, a gyermekjóléti, a
szociális és családsegítést végző intézmények illetékes
szakembereivel. A védőnő az általa gondozott személyekről egészségügyi
dokumentációt vezet. A védőnői intézmény valójában igazi
hungarikum, mivel ilyen jellegű szolgálat a kontinensen csak hazánkban
működik, immáron 100 esztendeje.
Vasuta
Gábor, a palackozott Vasuta fröccs létrehozója arról beszélt,
hogy milyen nehézségekbe ütközött a fröccs palackozása, míg
Majoros János technológus a frissítő ital alkotóelemeit,
illetve tulajdonságait ismertette. Vasuta úr közölte, hogy
„becsomagolták a fröccsöt”, amely eddig még nem sikerült
senkinek. A palackozott fröccs a Vasuta Zrt. jogilag védett
szellemi tulajdonát képezi, a bor és szóda keverék gyártásának
technológiája, mely technológia az Artisjus jogvédő iroda,
valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nyilvántartásába
bejegyzésre került. Az ötlettől a termékig vezető úton,
mely egyben élelmiszer-ipari innováció, tisztelettel jelenünk
meg a Premium Hungaricum Egyesület zsűrije előtt a termékké
érett palackozott fröccsel, amelyben „a magyar tőke és
szellem egyesül”. Három hungarikum találkozik itt egymással
a magyar tájjellegű bor, Jedlik találmánya a szódavíz, és
maga a fröccs. A palackozott fröccs méltó versenytársa lehet
a sörnek, amellyel megegyező alkoholtartalmú, de nem hizlal,
jobb szomjoltó, a magyar ember koccinthat is vele, és egészségesebb
emésztést, vérkeringést eredményez. A palackozott fröccs iránti
érdeklődés, bizakodásra ad okot, nemcsak itthon és a Kárpát-medencében,
hanem szerte a világban is. Az est végén tombola-sorsolást
tartottak, és a résztvevők megkóstolhatták a finom itókát.
M.A.
|