2016.12.02.
Húszéves a Jakab Antal Tanulmányi Ház
Csíksomlyón
Az erdélyi
katolikus közösség lelki-szellemi megújulását szolgáló központ,
a Jakab Antal Tanulmányi Ház fennállásának huszadik évfordulóját
ünnepelték Csíksomlyón. A Jakubinyi György gyulafehérvári
érsek által celebrált szentmise után kerekasztal-beszélgetést
tartottak a ház múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A
Jakab Antal Tanulmányi Ház az egyházmegye első ilyen jellegű
intézménye, volt gyermekkora, kamaszkora, és most szépen elérte
a felnőttkort, mutatott rá az érsek. Az egy évvel ezelőtt megújult
arculatú intézmény működtetői lehetővé teszik, hogy minél
többen részt vehessenek különböző továbbképzőkön, függetlenül
az anyagi helyzetüktől.
A kerekasztal-beszélgetés
moderátora, Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója
beszélgetőtársaitól többek között arra várta a választ,
hogy ki milyen szemmel nézi a ház múltját, jelenét és jövőjét.
Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperes-plébános,
a pasztorális bizottság vezetője néhány, a házban szervezett
találkozót idézett fel. „Több lelki program is volt itt,
mindig könnyedén jöttem, mintha hazamennék, ahol jól érzem
magam. Egy olyan hely lett, ami minden szempontból gazdagított”
– jelentette ki.
„Összenőttem az épülettel”
A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház 1996.
szeptember 17-én nyitotta meg kapuit, és azóta számos országos
és nemzetközi konferencia, kulturális rendezvény és lelki
program színhelyéül szolgál. A ház nevét az egykori megyés
püspökről kapta, aki 1990-ben megalapította az egyházmegye
szeretetszolgálatát, a Gyulafehérvári Caritast.
Szakács Ferenc Sándor, a Pro Educatione Egyesület vezetője,
aki hat és fél éven keresztül vezette a házat, elmondta, ezek
voltak élete legszebb évei. „Érdekes módon összefonódik az
ember az épülettel, a térrel, amelyben dolgozik. Megszerettem
itt a köveket, összenőttem velük, és csodálatos volt, amit
itt átéltem, a nehézségek és az örömök is egyaránt. Öröm
volt számomra látni azt, hogyan fejlődik Csíksomlyó, mint a
magyar lét legfontosabb lelki, szellemi központja” – idézte
fel.
Szénégető István
plébános, a főegyházmegyei családpasztorációs iroda
vezetője úgy véli, nagyon sok ember számára voltak hasznosak
az itt elvégzett tanfolyamok, és lelki feltöltődést jelentett
az itt együtt eltöltött idő. „Az itteni programok alatt
gyermekáldásért is szoktunk imádkozni. És kaptunk ilyen
visszajelzést, hogy ebben a házban megtörtént ez a csoda”
– mutatott rá.
A ház közel egy évvel ezelőtt került át a Gyulafehérvári
Caritas ügykezelésébe. „Az egyik nagyon fontos dolog, amit
megfogalmaztunk, hogy legyen az itteni embereknek elérhető ez a
hely, megengedhessék maguknak, hogy ide eljöjjenek, és részt
tudjanak venni egy-egy képzésen, konferencián. A kihívás
ismert, fenn kell tartani, a számlákat ki kell fizetni. Amikor
elkezdtük, a bevételünk csökkent is, de az irány jó, mert év
végére nőtt a kihasználtsága a háznak, az árcsökkentés,
ami történt, az a kihasználtság által kompenzálódott” –
hangsúlyozta Péter György, a Caritas szociomedikális ágazatának
a vezetője.
Hatványozódó jobbulás
A Jakab Antal Tanulmányi Ház szellemi műhellyé való válását
a 2011-ben létrejött Pro Educatione Egyesület is elősegítette,
melynek célja, hogy a gyulafehérvári főegyházmegye területén
összefogja a keresztény értékrendet képviselő, felnőttképzéssel
foglalkozó szervezeteket. Sebestyén Ottó plébános, a Kalot
Egyesület és az Erdélyi Háló Egyesület elnöke, valamint a
Pro Educatione munkatársa rámutatott, egyházi felnőttképzési
szervezetekként azt a többletet tudják nyújtani, hogy közösségben
gondolkodnak. Szakács Ferenc Sándor hozzátette, hisz abban,
hogy ha az emberek összefognak, akkor hatványozott tudásra
tesznek szert, és hatványozottan tudnak alkotni. „Ugyanígy
hiszem, hogy ha a szervezetek összefognak, szintén hatványozódik
a jobbulás, az a lehetőség, amit meg tudnak valósítani” –
jelentette ki.
Péter Beáta
kronika.ro
|