2016.12.02.
Realitássá válik a 40 százalékos béremelés
A minimálbér
emelése és a járulékcsökkentés együtt eredményezhet 40 százalékos
béremelkedést - közölte Lázár János Miniszterelnökséget
vezető miniszter a 71. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán
kormányszóvivővel tartott közösen. Lázár János budapesti
sajtótájékoztatóján a nap folyamán megkötött, több évre
is intézkedéseket meghatározó bérmegállapodással indokolta
kijelentését, mondván, a minimálbér emelése és a járulékcsökkentés
együtt eredményezhet 40 százalékos béremelkedést. Ennek feltétele,
hogy a teljes foglalkoztatás és a munkaalapú társadalom működjön
Magyarországon - tette hozzá. Lázár János közölte, a minimálbér
emelése egymillió embert érint 2017-ben és 2018-ban a vállalati
szektorban.
Állami alkalmazásban
közel 200 ezer ember dolgozik minimálbéren, azaz összesen 1,2
millió embernek fontos a bérmegállapodás - részletezte. Hangsúlyozta
azt is, hogy a megállapodás a béremelés mellett a munkaadói járulékok
csökkentését is tartalmazza.
Most végre, 25 év
után megkezdődött a járulékok csökkentése- hangoztatta.
Hozzátette: most 28 százalékos járulékfizetési kötelezettség
van, amit szeretnének 13-14 százalékra levinni. Lázár János
azt mondta, a következő években megnézik, milyen béremelések
lesznek, és a további járulékcsökkentés ettől függ majd.
Ismertetése szerint jövőre a bruttó minimálbér 127 500
forint lesz a jelenlegi 111 ezer forint helyett, 2018-ban az összeg
nyolc százalékkal 138 ezer forintra emelkedik. A garantált bérminimum
jövőre 129 ezer forintról 161 ezer forintra nő, 2018-ban pedig
180 500 forintra - mondta.
A miniszter azt mondta, a járulékcsökkentés 2018 után,
a megállapodás után is folytatódik, 2022-ig állapodtak meg kétszázalékonkénti
járulékcsökkentésről. Úgy fogalmazott: az elmúlt évtized
legfontosabb eredménye az, hogy egy jobboldali kormány a munkaadók
és a munkavállalók közreműködésével létre tudott hozni
egy hosszú évekre szóló bérmegállapodást.
Komoly eredmény, hogy a Fidesz ezt tető alá tudta hozni,
mert a béremelésről baloldali pártok "blabláznak",
de semmi nem történik - közölte. Szerinte azért lehet béremelés,
mert a magyar gazdaság jelentősen erősödött az elmúlt években.
Európa gyengül, gazdasági kilátásai nem tiszták, ehhez
képest Magyarországon stabil, teljesen világos gazdasági
helyzet van - mondta, hozzátéve: a "fundamentálisan"
rendbe rakott gazdasági környezet alapozhatta meg a megállapodást.
Lázár János kitért arra, hogy ma 4,4 millió ember
dolgozik az országban, a kormány rendbe rakta a költségvetést,
csökken az államadósság. Ha parlament vállalná, akkor akár
hiány nélkül is el lehetne fogadni a költségvetést - tette
hozzá. Kérdésre beszélt arról, hogy a miniszterelnök jövő
héten újra tárgyal a nyugdíjasokkal a nyugdíjemelésről.
A magyar kormány négy ponthoz ragaszkodik a betelepítési
kvótákról szóló uniós vitában - közölte a Miniszterelnökséget
vezető miniszter. Lázár János elmondta: olyan javaslatot
tudnak elfogadni, amely nem ír elő kötelező kvótát,
fontosnak tartja az uniós határvédelmet, nem teszi lehetővé,
hogy hosszú távon működjenek belső határellenőrzési
pontok, továbbá minden országnak a saját kultúrája, identitása
és lehetőségei szerint határozza meg a szolidaritást.
Utóbbival összefüggésben azt mondta: szeretnék, ha a külső
határvédelmi kiadásokat, a kibocsátás helyszínén indított
programokat és a hotspotok felállításának támogatását is
szolidaritásként értékelné az unió. Ha ezt az Európai
Bizottság jóváhagyja, akkor Magyarország kész az együttműködésre
- közölte.
A magyar és például a lengyel kormány is azon az állásponton
van, hogy nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt,
míg Németország és mások legitimálnák a bevándorlást -
mondta, úgy összegezve: nehéz lesz a két vélemény közé
hidat verni, ezért elhúzódó, nagy vitára számít. Egyúttal
üdvözölte, hogy a visegrádi négyek egységesek a kérdés megítélésében.
A tárcavezető azt is bejelentette, hogy a kormány 53
milliárd forintot hagyott jóvá szerdán a határvédelmi
feladatokra, vagyis egyebek mellett a határzár működtetésére,
bérekre, rendőrök és katonák felszerelésére, és az
infrastruktúrára. Megjegyezte: eddig összesen 150 milliárd
forintot fordítottak ilyen célokra.
A kormány új büntetőeljárási törvényt nyújt be a
parlamentnek januárban - közölte a Miniszterelnökség vezetője.
Trócsányi László igazságügyi miniszter kétéves egyeztetés
után tárta a kormány elé a készülő kódexet, amely reményei
szerint közkonszenzuson alapul. Lázár János a jogszabály céljaként
jelölte meg az eljárások gyorsítását és hatékonyságának
növelését, az áldozatvédelem erősítését.
A javaslatról ötpárti egyeztetést kezdeményeznek. A
csomagot januárban nyújtják be a parlamentnek, és 2018 nyarán
léphet hatályba a törvény - ismertette.
A minisztert kérdezték Tarsoly Csaba, a Quaestor volt
vezetője nyilatkozatáról is. Azt felelte: az előzetes letartóztatásban
lévő volt cégvezető köztörvényes tolvaj, kritikáit nem
veszi figyelembe. Hozzátette: az interjút olvasva az a benyomása,
hogy Tarsoly Csaba szerint a brókercég csődjéért mindenki
felelős, csak ő nem.
"Nem kevesebbet állít, hogy lassan most már Jézus
Krisztus a felelős azért, hogy a Quaestor csődbe ment,
ahelyett, hogy bevallaná, hogy hány 10 milliárd forintot lopott
el" és visszaadná azt - fogalmazott, egy hosszú ideje börtönben
lévő ember üres vagdalkozásnak minősítve a nyilatkozatot.
Megkérdezték az interjúban szereplő Duna City-projektről
is, amelyet Tarsoly, állítása szerint, Ghaith Pharaon szaúdi
üzletemberrel közösen valósított volna meg. A miniszter közölte:
kormányülésen nem volt ilyen beruházásról szó. Arra pedig,
hogy sajtóhírek nyílt titkosszolgálati játszmaként írtak a
Pharaon-ügyről, azt mondta: nyugtató teát javasolna
mindenkinek, lassan egy komplett kémregény bontakozik ki. Nem
tartja komolynak ezeket a híreszteléseket, a magyar hatóságok
a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén feltárták
a történteket.
A miniszter álláspontját kérték a Gyárfás Tamás úszószövetségi
edző és több úszó közötti vita ügyében. Megerősítette
Szabó Tünde sportállamtitkár közlését, miszerint a helyzet
mielőbbi rendezésében érdekeltek, mert az veszélyezteti a
vizes világbajnokság sikerét és a fejlesztéseket. Hozzátette:
a kormány nem kívánja a vitát befolyásolni.
Lázár János kapott kérdést az Országgyűlés előtt
fekvő, muzeális intézményekről szóló törvényjavaslatról
is. Az indítványt azzal indokolta, hogy Károlyi György és
felesége 99 évre használatba kapta a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt,
amelyet saját ráfordítással építettek újjá.
Az eredeti tulajdonos leszármazottja két, dédanyjáról
és dédapjáról készített Benczúr Gyula olajfestményt
szeretne visszakapni, amely bizonyíthatóan a kastélyban volt,
azonban az állam egy feltételezett tolvajtól korábban
megvette, és most a nyíregyházi múzeumban látható. A törvénymódosítás
azt szolgálja, hogy a dédunoka használatába kerülhessen a két
műtárgy.
Lázár János elmondta, Magyarország tudomásul veszi, ha
Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű-beruházás
miatt, de Magyarország inkább egy egyeztetési mechanizmus közös
kidolgozását javasolja.
Közölte: a magyar kormány kész az osztrák kormánnyal -
a kétoldalú együttműködés keretein belül - egyeztetési
mechanizmust kidolgozni, amely a Paks II. kapacitás-fenntartásával
kapcsolatos összes adat, információ, építkezés megismerését
lehetővé teszi Ausztriának.
Jó lenne, ha a bíróság helyett egy egyeztetési
mechanizmust vállalnának az osztrák szomszédok - tette hozzá,
megjegyezve, annak nincs halasztó hatálya a beruházásra, ha
Ausztria bírósághoz fordul.
A miniszter azt mondta, optimista, hogy az osztrák kormány
tagjaival képesek lesznek jó együttműködést kialakítani.
Jelezte, tiszteletben tartják az osztrák politikai pártok
konszenzusát az atomenergia ügyében.
Emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőmű ügyében
indult uniós kötelezettségszegési eljárás lezárult, és a
tiltott állami finanszírozás miatt indult vizsgálat is lezárulhat
decemberben. Véleménye szerint 2017-18-ban "érdemi"
építkezés lehet Pakson.
Elmondta, a magyar kormány azért állapodott meg Oroszországgal,
mert az övé volt a legkedvezőbb pénzpiaci ajánlat az erőmű-beruházásra.
Hozzátette: Magyarország azonban ragaszkodik az előtörlesztéshez
és a kamatfeltételek rendszeres felülvizsgálatához.
Folyamatosan vizsgálni kell, hogy az orosz hitel mennyire
versenyképes - magyarázta.
Kifejtette: most, hogy Magyarországot felminősítették, a
kormánynak meg kell vizsgálnia, hogy az Oroszországtól kapott
hitel kamatfeltételei és az új piaci feltételek milyen
viszonyban vannak egymással. "Meg fogjuk vizsgálni, hogy ha
most vennénk fel ezt a hitelt", akkor az versenyképes
lenne-e - mondta.
Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság 2015
szeptemberében világossá tette, a projekt műszaki, technikai
értelemben minden uniós sztenderdnek megfelel. Azt kérte, Jávor
Benedek európai parlamenti képviselő az újabb feljelentésekkor
nagyobb körültekintéssel járjon el.
Beszélt az uniós agrártámogatásokról is. Elmondta,
hogy jövő év tavaszán, de legalább nyár közepére kiírják
az összes pályázatot. Eddig a teljes keret 76 százalékára írtak
ki pályázatot 984 milliárd forint értékben, összesen 42 kiírás
jelent meg - részletezte.
Kitért arra, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal feladatait januártól részben a Miniszterelnökség, részben
az államkincstár veszi át. Elmondta, a hivatal működésével
kapcsolatban vannak problémás ügyek. Hozzátette: a hivatal több
mint 80 munkatársa áll bíróság előtt egy fiktív támogatással
kapcsolatos ügyben, és az adóhivatal is büntetőeljárást indított
költségvetési csalás ügyében.
(MTI)
|