2016.12.02.
Az idén még ezer milliárd forintnyi
uniós pályázatot írnak ki
Az európai uniós
forrásokra az idén még 1000 milliárd forint értékű pályázatot
szeretnének kiírni, jövő márciusra pedig a teljes pályázati
forrást hozzáférhetővé kívánják tenni, és 2017-ben lekötni
a teljes "kasszát" - mondta Lázár János Miniszterelnökséget
vezető miniszter egy EU fejlesztési források felhasználásáról
rendezett budapesti konferencián.
Lázár János a
Miniszterelnökség által Magyarország erősödik címmel
rendezett konferencián kifejtette: a 2016-os gazdasági év
tervezésének költségvetési oldalról a legsúlyosabb kockázata
volt, hogy mennyi uniós pénz lesz kifizetve. A tervezett kifizetés
2000 milliárd forint volt, a tényleges kifizetés 1600-1700
milliárd forint lesz, messze meghaladva sok gazdasági elemző
1000 milliárdos várakozását. A kiírt pályázatok összege
7800-7900 milliárd forint körül lesz - jelezte Lázár János.
Tájékoztatása szerint a 2014-2020-as ciklusban november
21-ig 291 pályázati kihívás jelent meg 6746 milliárd forint
értékben, a teljes rendelkezésre álló keret 75 százaléka.
Eddig 76 323 projekt érkezett be, 7914 milliárd forint értékben.
Szerződéssel 16 042 projekt rendelkezik 3194 milliárd forint
forrásra, és eddig 2450 projektet fizettek ki.
A miniszter szólt arról, hogy Magyarország az előző költségvetési
ciklushoz képest jelentősen erősödött, a külső környezet
ugyanakkor egyre bizonytalanabb, a következő időszakban ugyanis
több országban választások lesznek, 2017 őszére megerősödhet
vagy meggyengülhet Európa. Hangsúlyozta, Magyarországnak nem
érdeke az EU meggyengülése.
Beszélt arról
is, hogy Magyarországon a növekedés meghaladja az EU átlagát,
de a régióban az alacsonyabbak közé tartozik. A következő évek
kilátásai biztatóak: a beruházásoknak kedvező alacsony
kamatkörnyezet van, lényegében nincs infláció, csökken az államadósság.
Az ország nemzetközi pénzügyi megítélése érdemben javult,
5 százalék alatt van a munkanélküliség, nő az export, jelentősen
fejlődött az ipar és kereskedelmi többlettel zárul az év.
Magyarország az elmúlt 30 évben nem volt ilyen kedvező
helyzetben, ami óriási lehetőség - hangsúlyozta.
Vannak azonban gyengeségek is - figyelmeztetett a
miniszter. Az egyik legsúlyosabb probléma a tőkehiány, amit a
következő 20-30 évben nem lehet saját erőből pótolni. A
demográfiai adottságok is súlyos gazdasági kihívást
jelentenek.
Rámutatott: szükség van az egészségügyi rendszer átalakítására,
a népegészségügyi helyzet javítására is. Ha nem növekszik
az egészségben eltöltött élettartam és nem javulnak a halálozási
mutatók - különösen az 55-60 éves korosztálynál -, ez érdemi
problémákat fog jelenteni a munkaerőpiacon - vélte.
A gyengeségek közé sorolta azt is, hogy drágább lesz a
munkaerő, de eközben nincs válasz arra, hogy az olcsó munkaerő
helyett mi adhat versenyelőnyt egy vállalkozás számára, ahogy
arra sem, hogy a technológiai forradalomban hogyan tud az ország
részt venni.
Lázár János szerint nem lehet elvitatni, hogy az elköltött
források - 2007-2014 között 39 milliárd euró az agrárforrásokkal
együtt - nyomot hagytak az országon, az előzetes nemzetközi mérések
szerint a növekedésben 10-11 százalékot jelentettek.
A legnagyobb eredmény, hogy a költségvetés egyenlege akár
nullás is lehetne, az uniós források mozgásteret teremtettek a
kormány számára, hogy a meglévő tartalékokat felszabadítva
csökkenteni tudja a költségvetési hiányt - mondta.
A miniszter rámutatott: az előző költségvetési
ciklusban nem a gazdaság támogatása volt a legfontosabb cél,
2007-2014 között az uniós forrásoknak még 15-17 százalékát
fordították közvetlenül gazdaságfejlesztésre, a mostaniban
pedig 60 százalékot terveznek erre a célra.
A fejlesztések érdemben javították az infrastruktúrát,
komoly gyengeségek vannak ugyanakkor az egészségügy és az
oktatás területén. Az oktatásban volt rendszerváltás, de nem
volt tartalomváltás, a köznevelés teljesítménye nemzetközi
összehasonlításban folyamatosan zuhan - fejtette ki Lázár János.
A gyengeségek közé sorolta a bürokráciát is. Az adóbürokráciában
az áttörés várat magára, ezt még a 2018-as választás előtt
górcső alá veszi a kormány. A közigazgatásban voltak változások,
az uniós forrásokhoz való hozzáférés az európai keretek
ellenére könnyebb lesz.
Kitért arra is, hogy Magyarországot folyamatosan az a
kritika éri, hogy korrupt ország. Az Európai Bizottság szerint
csökken a verseny, mert túl magas az egyajánlattevős közbeszerzések
aránya. Ez azonban nem magyar sajátosság, és nem méltányos
egy régió korruptságáról beszélni, amikor nyilvánvalóan
strukturális problémák vannak - hangsúlyozta.
Elmondása szerint a közbeszerzési törvény felülvizsgálatakor
hetven szervezettel konzultáltak. "Valóban szigorítani
akarunk, és ennek eszköze a teljes nyilvánosság" - szögezte
le Lázár János. Hozzátette: az e-közbeszerzés bevezetése
2017 végére megteremti a teljes nyilvánosságot, érvényesülni
fog a teljes transzparencia.
(MTI)
|