2016.12.02.
Minden eszközzel segíteni kell a
külhoni magyarság szülőföldön való boldogulását
A külhoni magyarság
szülőföldön való boldogulását minden eszközzel segíteni
kell - emelte ki a nemzetpolitikai államtitkár. Potápi Árpád
János a külhoni magyar fiatal vállalkozók helyzetéről készült
kutatási beszámolót ismertető konferencián elmondta: ennek
egyik eszköze volt a szakképzés megerősítése, amelynek a jövőben
is kiemelt figyelmet szentelnek majd. Továbblépésként hirdették
meg a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét, s a programmal
közel 2000 fiatal vállalkozót tudtak elérni, ami a kapcsolatépítést
is jelentősen segítette.
A jövőben
szeretnének a gazdasági témáknál maradni, az elkövetkező időszakban
a vállalkozások, családok támogatásra kerülne a középpontba.
Ezért a Magyar Állandó Értekezlet december 1-i ülésén azt
javasolják majd, hogy külhoni magyar családi vállalkozók évét
hirdessék meg tematikus évként 2017-re.
Az államtitkár elmondta: az idei programra 750 millió
forint állt rendelkezésre, jövőre tervek szerint 1 milliárdot
különítenének el. Rámutatott: amellett, hogy 2010-14 között
meghozták a szimbolikus jogszabályokat és törvényeket,
amelyek nagyon kellettek a nemzet közjogi egyesítéséhez, egyre
nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szülőföldön való boldogulásra.
Kitért a demográfiai helyzet tarthatatlanságára, az elvándorlás
és az asszimiláció problémájára, ami mint mondta, számos
megoldandó kérdést vet fel.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet főigazgatója
közölte: a kutatás a HÉTFA Kutatóintézet irányításával,
a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közreműködésével az államtitkárság
megrendelésére készült. Azt mondta, hogy a magyarság gazdasági
értelemben is sokszor hátrányos helyzetben van, de reményei
szerint szervezettséggel, összefogással ezt a relatíve hátrányos
helyzetet előnnyé tudják kovácsolni.
Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója
kiemelte: kilenc esettanulmányt készítettek. A kutatás eredményei
azt mutatják, hogy a külhoni magyar területeken mintegy 40
ezerre tehető a fiatal magyar vállalkozók száma. Erdélyben
20-23 ezer, Felvidéken 10-12 ezer, Délvidéken 4-5 ezer, Kárpátalján
2,5 ezer, Dél-Baranya és Muravidék közel száz lehet a számuk.
A nagyvárosi övezetek mellett a mezőgazdasággal foglalkozó
területeken, ilyen tevékenységekhez kapcsolódva lelhetők fel
főként. Egyaránt jellemző a családi gazdaság, vállalkozások
átvétele és az önerőből, saját elhatározásból indított
vállalkozások.
Kétharmaduk férfi, nagy részük családban él, egy
gyermeket nevelnek, s közel ötven órát dolgoznak hetente.
Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy az elvándorlással
szemben az otthonmaradást választották - közölte, hozzátéve
a sikerhez a bátorság, a kitartás, a szorgalom, az innovativitás,
a szaktudás mellett a támogató családi környezetet, a szakmai
és piaci beágyazottságot is szükségesnek tartották.
Hozzátette: Délvidéken és Kárpátalján inkább hátrányosan
élik meg a helyzetüket a fiatal magyar vállalkozók, Erdélyben
minden második válaszadó azt jelezte, nem érzékel különbséget,
s negyedük tartotta rosszabbnak a helyzetét, a Felvidéken 62 százalék
nem tapasztalt hátrányos megkülönböztetést a többségi
nemzethez tartozókkal szemben. A fiatal vállalkozók pénzügyi
támogatást, személyre szabott képzést, tanácsadást, a
kapcsolatteremtés segítését, és a magyarországi piacra való
belépés támogatását várják - közölte Csite András, aki
kiemelte: egy vállalkozás alapítása egyúttal az otthon maradás
melletti döntést jelenti.
(MTI)
|