|
 2016.12.02.
Fő cél az átláthatóság
Ingyenes konferenciákat szervezünk, hogy az új szabályozási környezet
minél szélesebb körhöz jusson el
A 2015. november
1-jén életbe lépett új közbeszerzési törvény első évének
gyakorlati tapasztalatairól tartott konferenciát a Miniszterelnökség
és a Közbeszerzési Hatóság. Dr. Császár Dániel, a
Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős
helyettes államtitkára a Magyar Fórum megkeresésére közölte:
a közbeszerzési törvény napirenden lévő módosítása elsősorban
verseny növelését és az úgynevezett „egyajánlatos” eljárások
csökkentését szolgálja.
Milyen lényegi változásokat hozott a tavaly életbe lépett
közbeszerzési törvény a korábbi szabályozáshoz képest?
– A legfontosabb, hogy a 2014–2020-as uniós ciklushoz
kapcsolódóan a jogszabály a gazdaságélénkítéshez hozzájáruljon
egyrészt az egyszerűsítés, másrészt a gyorsítás, harmadrészt
a verseny fokozása révén. Ezek voltak a legfontosabb célkitűzések,
melyek megvalósultak a nyilatkozati elv, illetve a normatív
alkalmasság bevezetésével. Szintén lényegesek voltak a
jogorvoslati eljárások újításai. A díjak a felére csökkentek,
és az átfutási idő is rövidebb lett.
Tudtommal több mint 170 ellenőrzést indított a Közbeszerzési
Hatóság a közbeszerzési eljárások szerződéseivel összefüggésben;
a feltárt jogsértések mintegy 50%-a az alvállalkozók bevonásával
függ össze, a büntető feljelentések zöme pedig nagy léptékű
építés-beruházások teljesítéséhez köthető. Ebből arra következtethetünk,
hogy a fővállalkozók a teljesítésbe nem jogszerűen, az ajánlataikban
szereplőkhöz képest jóval magasabb mértékben vontak be alvállalkozókat?
– Ezt a kérdést az új közbeszerzési törvény a Közbeszerzési
Hatósághoz telepíti. A szigorodás jegyében a szerződések
teljesítését is ellenőrzi az intézményrendszer. Tavaly óta
új elnök áll a Közbeszerzési Hatóság élén, aki munkatársaival
nagyon komoly munkát végzett ezen a téren. Pontos információkat
a hatóság tud szolgáltatni. Tény, hogy nagyon sok ügyben jártak
el, és büntető eljárásokat is megindítottak. Mi a közbeszerzési
felügyelet részéről a Miniszterelnökségen a közbeszerzés
jogi megfelelését nézzük a kiírási szakaszban, a szerződéskötéskor,
illetve a szerződés módosításakor.
Miért szükséges jelenleg a közbeszerzési törvényt
módosítani?
– Összehívtuk a Közbeszerzési Kerekasztalt, és több
hónapos munka eredményeként született meg az a módosító
javaslat, amit október 28-án, péntek délután nyújtottunk be.
A módosítás kiemelt célja az „egy ajánlattevős” eljárások,
valamint a hirdetmény nélküli eljárások számának csökkentése,
továbbá az új törvény hatálybalépése óta eltelt időszak
során szerzett tapasztalatok integrálása. A gördülékenységet,
és az átláthatóság növelését várja el a Miniszterelnökséget
vezető miniszter, ezért további változás a legkisebb értékű
eljárások szabályaiban, hogy az árubeszerzés és szolgáltatás
megrendelése esetén 18 millió forintról 15 millió forintra csökken
az értékhatár, amely felett a közbeszerzéseket egy összefoglaló
tájékoztatás közzétételével meg kell hirdetni és az
interneten nyilvánosságra kell hozni.
Miért lényeges az úgynevezett „egyajánlatos” eljárások
csökkentése?
– Több szabály is változik, de a legfontosabb, hogy az
ajánlatkérő választhat egy olyan opcionális eredménytelenségi
okot, hogyha nem érkezik több ajánlat, akkor eredménytelenné
nyilvánítja az eljárást, és erre vonatkozólag a közbeszerzésekért
felelős miniszter ezt ki is kényszerítheti. Amint említettem,
a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számának csökkentését
is el szeretnénk érni, s ennek érdekében mind a felhívás,
mind a közbeszerzési dokumentumok, mind a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás jogalapja felkerül az internetre.
Mi a véleménye arról, hogy az LMP szerint újabb ügyek
bizonyítják, hogy a kormánypárti országgyűlési képviselők
körzeteikben „gyakorlatilag kézzel vezérlik” az európai
uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzéseket?
– Ha valaki
ilyen esettel találkozik, azt javaslom, hogy a megfelelő hatóságnál
tegye meg a bejelentését, feljelentését. A Miniszterelnökségen
a közbeszerzéseknek a folyamatba épített ellenőrzésével
foglalkozunk.
Mennyire tartja sikeresnek a januárban elindított
ingyenes Közbeszerzési Akadémia rendezvénysorozatot?
– A Közbeszerzési
Hatósággal közös konferenciát tartottunk, és ezt támogatta
a Közbeszerzési Akadémia is. A hatósággal folytatjuk a közös
munkát a konferenciaszervezésben is. Budapesten és vidéken jövőre
közösen tartunk számos konferenciát, annak érdekében, hogy
az új szabályozási környezet minél szélesebb körhöz jusson
el. Fontos tanulsága volt a Közbeszerzési Kerekasztal tárgyalásainak
– ahová nagyon sok szakmai szervezetet meghívtunk, az összes
felsőoktatási intézmény kancellárját, a minisztériumok képviselőit,
a kamarákat, az ügyvédi irodákat, tanácsadó cégeket –,
hogy sokkal többet kell foglalkozni az oktatással. Hiszen hiába
hoztunk nagyon jó szabályokat, ha azok üzenete nem ért el
mindenhová. Annak érdekében, hogy ez az üzenet eljuthasson
mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalhoz, lényeges,
hogy a Közbeszerzési Hatóság konferenciákon, workshopokon, és
más fórumokon megismertesse annak a tartalmát.
Mit gondol, hogy a kormánypártokon kívül a módosítást
támogatja-e a többi parlamenti frakció?
– Csak most indult el a módosítás tárgyalása, így még
erről korai nyilatkoznom. A 2015. évi novemberi törvény
bevezetése előtt kétszer is tartottunk ötpárti egyeztetést,
a pártok most is elmondhatják véleményüket.
Medveczky Attila
|
