|
 2016.12.02.
Egyre erősebb a
magyar oktatásügy
Megelőztük az európai uniós átlagot
Az EU-s kiadványban
látható, hogy Magyarország nagymértékben növelte az oktatásügyre
fordított kiadásokat. Most annyival haladja meg az uniós átlagot,
mint amennyivel korábban az alatt volt – számolt be Rétvári
Bence az EMMI parlamenti államtitkára.
Mit mutat hazánkra vonatkoztatva az Európai Unió által
publikált éves oktatási kiadvány?
– Az Európai Unió éves oktatási kiadványa azt
mutatja, hogy nemcsak Magyarország, hanem a magyar oktatásügy
is erősödik. Az elmúlt években a magyarországi ellenzék aktív
volt az Európai Bizottság oktatási és képzési figyelőjének
megjelenésekor, annak Magyarországgal kapcsolatos negatívumait
igyekezett felnagyítani. Az ellenzék most azért is hallgat,
mert az eddigi legfőbb érvüket – miszerint a magyar kormány
keveset fordít az oktatásra, a mostani jelentés
cáfolja.
Mennyit fordított
a kormány az oktatásügyre?
– 2014-ben Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben
az oktatási kiadások. Míg 2012-ben az oktatásra fordított
kiadások GDP-hez viszonyított aránya 4,7%, 2015-ben már 5,2%
volt és ezzel az EU-átlag (4,9%) fölé került. A kiadványban
olvasható, hogy Magyarország nagymértékben növelte az oktatásügyre
fordított kiadásokat, így most annyival haladja meg az uniós
átlagot, mint amennyivel korábban az alatt volt.
Ezzel elértük az EU-s átlagot?
– Igen, sőt meg is előztük, hiszen Magyarország tavaly
a GDP arányában 5,2 százalékot fordított oktatásra, míg az
uniós átlag 4,9 százalék volt.
Mi a bizonyíték arra, hogy az oktatásra szánt forrásokat
jól is költjük el?
– Fontos látni, hogy nemcsak a források növekedéséről
beszélhetünk, hanem annak optimális elköltéséről is. A
kiadványban is üdvözölték például azt, hogy a magyar kormány
több mint 300 millió eurót kíván költeni az iskolát végzettség
nélkül elhagyók arányának csökkentésére. Látható továbbá,
hogy Magyarországon még így is kisebb az iskolát végzettség
nélkül elhagyók aránya (11,8 százalék), mint az uniós átlag
(12,7 százalék).
A pedagógus életpályamodell hatásairól és a hároméves
kortól kötelező óvodáztatásról miként vélekedik a kiadvány?
– 2013–2017 között átlagosan 50%-kal növekszik a
pedagógusok bére, ilyen mértékű béremelésre egyetlen EU-s
tagállamban sem találunk példát. A mostani kiadványból kitűnik,
hogy Magyarországon egyre inkább pozitív folyamatok láthatóak
az oktatás területén, mely köszönhető többek között az állami
fenntartással kapcsolatos változásoknak, valamint a pedagógus
életpályamodell pozitív hatásainak is. A kiadvány kedvezően
értékelte, hogy az iskola előtti nevelésben való részvétel
94,4 százalék, míg az uniós átlag 93,2 százalék, továbbá,
hogy a korai fejlesztésben való részvétel tekintetében is az
uniós átlag felett alakult a magyarországi adat. A hároméves
kortól kötelező óvodáztatást is pozitívan értékelték.
Mennyire nagyok a társadalmi különbségek az ország
egyes részei között, az iskolákon belül is?
– Az uniós kiadvány feladatokat is meghatároz a tagállamok
számára. Magyarország tekintetében azt emelték ki, hogy léteznek
társadalmi különbségek az ország egyes részei között, így
az iskolákon belül is. Ez a különbség megnyilvánul – többek
között – az iskolaelhagyást tekintve, valamint a roma és nem
roma tanulók teljesítménye közötti különbségben is.
Hogyan tudják ezeket a különbségeket csökkenteni?
– Fontos feladat a különbségek csökkentése, s ennek
megoldására állami fenntartású, központosított
iskolarendszerre van szükség. Ennek kapcsán jelentős eredmény,
hogy amióta az iskolába járáshoz kötöttük az iskoláztatási
támogatást, 29 ezerről 13 ezerre csökkent az 50 óránál több
igazolatlan órát felhalmozók száma. Jelenleg is 900 diák részesül
támogatásban az „Út a diplomához” program keretében, továbbá
9000 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák kap
ösztöndíjat tanulmánya folytatásához. A kormány módosított
több jogszabályt, amivel gyakorlatilag kizárta az oktatási
szegregáció lehetőségét. Ezenfelül több intézkedést
hozott már (például az iskolarendszerű oktatásban való részvétel
korhatárának kiterjesztése 21-ről 25 évre) vagy készített
elő a szegregáció csökkentése érdekében.
A középiskolából és a felsőoktatásból kikerülők
aránylag gyorsan találnak maguknak munkát?
– A középiskolát és az egyetemet frissen végzettek
– 20–34 éves életkori intervallumban – Magyarországon
nagyobb eséllyel találnak munkát, mint az uniós átlag. Ez az
arány ráadásul sokkal gyorsabban növekedett nálunk az elmúlt
három évben, mint az uniós átlag.
Az uniós jelentésben
a középiskolából és a felsőoktatásból kikerülők gyors
elhelyezkedését is hangsúlyozta a kiadvány. Ezt részben a
munkavédelmi akcióprogram, valamint új munkahelyek teremtése
is segítette.
Ez annak is köszönhető, hogy az olyan szakokat, amivel
nem lehet annyira jól elhelyezkedni, például andragógia, önköltségessé
tették?
– Igen, a felsőoktatást több intézkedéssel is
igyekeztünk a munkaerő-piaci igényekhez igazítani.
Növekedett a felsőoktatásban tanulók aránya?
– Magyarország azon országcsoportban található, ahol
2005 óta jelentősen emelkedett a felsőfokú végzettségűek aránya.
Az ország elérte a 2020-ra kitűzött célját.
Ha ennyire biztatóak a számok, akkor miért szervez
decemberre sztrájkot a Pedagógusok Szakszervezete?
– Erről lehet, hogy célszerűbb lenne inkább őket megkérdezni,
de annyi biztos, ezzel maximum politikai szándékaik lehetnek.
Még mindig ellentmondásos cikkek jelennek meg a Klikről.
Nemrég például azt olvashattuk, hogy elveszthetik a cafeteriát
az iskolákban dolgozó önkormányzati alkalmazottak, például
portások, karbantartók, takarítók, akik az intézmények államosítása
miatt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkavállalói
lesznek. Mi erről a véleménye, és beszélhetünk-e államosításról?
– A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában
lévő, de eddig az önkormányzatok által működtetett köznevelési
intézmények működtetői feladatait 2017. január elsejével átveszik
a területileg illetékes tankerületi központok. Téves az államosítás
fogalmát használni, mivel az ingatlanok tulajdonosai továbbra
is az önkormányzatok maradnak, a tankerületi központok csak a
feladatokat veszik át, a tulajdonjogot nem. Az átadás-átvételről
szóló megállapodásokat helyi szinten a tankerületi központok
kötik meg az érintett önkormányzatokkal december 15-ig.
Ezeknek az egyeztetése jelenleg is folyamatban van. A tankerületi
központok önállóan gazdálkodó költségvetési szervek
lesznek, ennek következtében a munkavállalóknak nyújtott
juttatásokról a vonatkozó jogszabályok keretei között ők
maguk dönthetnek a költségvetésük függvényében. Az önkormányzatok
különböző konstrukciókban látták el eddig a működtetési
feladatokat – kiszervezték, A munka törvénykönyvének hatálya
alá tartozó vagy közalkalmazotti jogviszonyban lévő dolgozók
végezték a munkát, ezért tankerületi központonként is más
és más szerződések jönnek létre. Helyi szinten, az ottani igényeknek
és lehetőségeknek megfelelően születnek meg a gazdálkodással
kapcsolatos döntések is. A fentiek következtében nem lehet a jövőbeni
átlagfizetéseket, az egyéb, béren kívüli juttatások pontos
összegét, azok országos átlagát a megállapodások véglegesítése,
illetve a fenntartói döntések meghozatala előtt meghatározni.
Medveczky Attila
|
