|
 2016.12.02.
Magyarország
biztonságát veszélyeztetik a paramilitáris csoportok
Hamarosan elkészül az az anyag, mely felméri, hogy hazánkban
milyen paramilitáris, szervezetek működnek, és ezeknek van-e
kapcsolatuk a politikával
Amikor a Magyar Fórum
alapítója, Csurka István gondolataira emlékszem vissza, akkor
még inkább látom annak a veszélyét, hogy a szélsőjobb teret
nyerhet, és a legális politikával is összekapcsolódhat – közölte
Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának
fideszes alelnöke, s hozzátette: „Európa és Magyarország
biztonságát az illegális migráció és a vele kéz a kézben járó
terrorizmus, valamint az ennek következtében megerősödő szélsőséges,
paramilitáris szervezetek veszélyeztetik.”
Már többször beszámoltunk arról, hogy nem
kapta meg a kétharmados támogatást az az alkotmánymódosítási
javaslat, amely kimondta: Magyarországra idegen népesség nem
telepíthető be. Ezzel a Jobbik beállt baloldal mögé?
– Vona Gábor – és így a Jobbik is – többször változtatta
meg álláspontját ebben a kérdésben. Egyik beszédes álláspontjukkal
saját magukról is kiállították a bizonyítványukat, hiszen
áprilisban Vona azt mondta a Parlamentben, hogy aki nem szavazza
meg az alkotmánymódosítást, hazaáruló. Most pedig
bebizonyosodott, hogy a magyarok kizárólag a kormánypártokra
számíthatnak a haza védelmében. A Jobbik azáltal, hogy nem
szavazta meg az alkotmánymódosítást, elárulta saját szavazóit
is. Semmibe vették 3 millió 362 ezer ember szavazatát, akik azt
kérték, hogy együtt védjük meg az országot, s ennek a választói
akaratnak megfelelően került volna bele az alaptörvénybe az
ominózus passzus. Vona egy gyékényen árul azzal a Gyurcsány
Ferenccel, aki 2004. december 5-én mint miniszterelnök, arra
biztatott mindenkit, hogy a népszavazáson ne voksoljanak arra,
hogy határon túli nemzettestvéreink megkapják a magyar állampolgárságot.
Nemrég a Jobbik parlamenti frakciója újabb alkotmánymódosítást
nyújtott be a házelnöknek, egy fontos módosítással. Mindez
nem tekinthető zsarolásnak?
– Nem csak zsarolásról beszélünk, mert aki a nemzeti kérdéseket
összekeveri aktuális pártügyeivel, és csak a saját hatalmi
érdekek érdeklik, és ezért bárkihez képes odadörgölőzni,
bármikor bérmennyi pénzt képes elfogadni, s állandóan változtatja
álláspontját, magáról állít ki politikai szegénységi
bizonyítványt. A haza védelme, az illegális bevándorlás és
a brüsszeli betelepítési ámokfutás megállítása olyan
nemzeti érdek, amit nem lehet napi politikai érdekek szolgálatába
állítani.
Maradjuk a Jobbiknál. A bőnyi rendőrgyilkosság kapcsán
milyen nemzetbiztonsági összefüggéseket ismerhettek meg az
Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén?
– 2010 óta a kormány azt képviseli, hogy a rendtartás
monopóliuma állami monopólium. Tehát nincs szükség masírozó
szervezetekre, sem munkásőrségre, sem gárdára. Ennek megfelelően
hoztuk meg a törvényeket. Megszigorítottuk a büntető törvénykönyvet.
Bevezettük a három csapás törvényt. Több mint 5000 bűnözővel
van több a börtönökben, ami azt bizonyítja, hogy nagyon
komoly munkát végzett az állami bűnüldözés. Ezek mind abba
az irányba hatottak, hogy rend legyen az országban, és ne
legyen olyan kihívás, amire szélsőjobboldali válaszokat lehet
adni a politikában, illetve ennek következtében a politikához
köthető militáns szervezetek jöjjenek létre. Ennek meg is van
az eredménye, hiszen ez az elhíresült Nemzeti Arcvonal,
amelynek vezetője, idősebb Györkös István teljes mértékben
visszaszorult. Azonban jól látható, hogy az illegális bevándorlás
korlátlan támogatására, a már bevándoroltak kötelező szétosztására,
arra, hogy Brüsszel olyan politikát folytat, melynek következményeként
párhuzamos társadalmak jönnek létre, s a hatalmon lévők
cselekvőképtelenségére a válsz EU-szerte a szélsőjobb megerősödése.
Magyarországon is elkezdtek szervezkedni, sőt eljutottak a
gyilkosságig is. Erre még eddig nem volt példa. Egy új helyzet
jött létre egy hónappal ezelőtt, mikor a bőnyi rendőrt –
az egész rendőri állomány és a társadalom megrökönyödésére
– meggyilkolták. Ezért a lehető legkeményebben kell eljárni,
és minden eszközt be kell vetni, hogy a legutolsó ilyen szélsőséges,
gyilkolásra hajlamos csoportokat is fel lehessen számolni.
Bizonyára nem kell magyarázni ennek a folyamatnak a társadalomra
irányuló veszélyét, s azt sem, milyen nagy közbiztonsági
kockázatot jelent ez a lakosság számára. Nem lehet csak ott
megállni, hogy a TEK fölszámolta a fegyverraktáraikat. Az átalakított
és éles lőfegyvereket, a bombagyártásra alkalmas eszközöket
nyilván azért rejtették el, mert valamikor használni akarták.
Meg kell vizsgálni, hogy valójában erősödtek-e ezek a
szervezetek, milyen kapcsolatban állnak egymással, mi a céljuk,
a napi politikai élethez elvezetnek-e a kapcsolataik, s
hajtanak-e végre külföldi megrendeléseket, hogy kerülnek külföldi
diplomaták a táboraikba. Megkértük belügyminiszter urat, hogy
a titkosszolgálatok segítségével készítsen erről jelentést
nekünk, hogy megvizsgálhassuk, ezek a paramilitáris, szélsőjobboldali
szervezetek kapcsolódnak-e a hazai, vagy nemzetközi politikához.
Erről lesz szó a Nemzetbiztonsági Bizottság és a Honvédelmi
és Rendészeti Bizottság együttes ülésén.
Előkerültek olyan fotók, dokumentumok, melyek felvetik
a szélsőséges paramilitáris szervezetek és a politika
kapcsolatát?
– A sajtóban látunk ilyen fotókat, de én a sajtóhíresztelésekkel
nem foglalkozom. Egy biztos, hogy a veszélye ennek fennáll.
Amikor a Magyar Fórum alapítója, Csurka István gondolataira
emlékszem vissza, akkor még inkább látom annak a veszélyét,
hogy az illegális szélsőjobb teret nyerhet, és a legális
politikával is összekapcsolódhat. Pontosan szeretném látni,
hogy ez így történt-e jelenleg. Ennek a felelőse kormányzati
szinten a belügyminiszter, aki az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a
TEK-et, a rendőrséget felügyeli, tehát minden eszköz
rendelkezésére áll ahhoz, hogy ezekről be tudjuk számolni. A
sajtóhírek fontosak, de azt is tudjuk, hogy a sajtó egy része
bármilyen torzításra képes. Gondoljunk csak arra, hogy az
egyik szélsőjobboldali azt állította, hogy Áder János államfő
szoros rokonságban áll a Györkös-családdal. Ezért a köztársasági
elnök úr az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult, és az elvégezte
nemzetbiztonsági átvilágítást ebben a témakörben. A
Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén tájékoztattak minket arról,
hogy Áder János elnök úr semmilyen rokoni és semmilyen egyéb
kapcsolatban sincs Györkösékkel. Így az a szélsőséges sajtóban
megjelent állítás, hogy Áder János nemzetbiztonsági kockázatot
jelent az ország számára, nem más, mint az elnöknek az ügybe
való belekeverését célzó, mocskos nagy hazugság.
Mikor kerülnek napvilágra, mindenki számára nyilvánosságra
a nemzetbiztonsági dokumentumok?
– Ennek a nyilvánosság előtt is teret kell adni,
azonban a nyomozás sikeressége érdekében, csak annak a lezárulta
után.
A Soros György által pénzelt nemzetközi hálózatba tömörült,
magukat civileknek hazudó szervezetek mekkora veszélyt és kihívást
jelentenek a migrációval kapcsolatban?
– Az elmúlt ülésen arról is beszámoltak, hogy
idehaza, és a környező országokban Soros György egy nemzetközi
hálózaton keresztül pénzeli az Európába induló és
kontinensüket letipró, Afrikából és Ázsiából ideérkező
illegális bevándorlókat. Számomra az a kérdés, hogy ezt
meddig teheti meg. Úgy vélem, hogy a hatályos magyar és európai
jogszabályokat vizsgálva felvetődik a bűncselekmény gyanúja
is. Egyébként olyan szervezetekről van szó, melyek semmilyen
legitimációs megmérettetésen sem vesznek részt, egy az
amerikai demokratákhoz kapcsolódó, a nemzetállamok létét
firtató milliárdos finanszírozza őket, és álcivil hálózatba
tömörülve vesznek részt a politikában. Nem az a probléma,
hogy ők politizálni szeretnének, hanem hogy ők a politikán kívülről
– hiszen nem indulnak választásokon – avatkoznak be adott
országok belügyeibe egy harmadik országban élő milliárdos pénzén.
Medveczky Attila
|
