|
 2016.12.02.
Tatabánya kapta
a negyedik legnagyobb forrásbővülést
A kormánnyal kötött megállapodásunk része a felsőoktatás
és a szakképzés fejlesztése
A Tatabánya 2020
programot a vállalkozásokkal közösen alakítottuk ki. Tudtuk,
hogy ennek az ambiciózus programnak minden elemét saját erőből
nem tudjuk megvalósítani. Ezért ennek a megvalósításához kértük
a kormány támogatását – fejtette ki Schmidt Csaba. Tatabánya
polgármesterét arról is kérdeztük, hogy mire szeretnék fordítani
a megnövelt összeget.
Tatabánya neve hallatán a bányászat, a nehézipar jut
sokaknak eszébe. Még mindig elmondható, hogy a megyeszékhelyen
főleg gyárakban, bányákban dolgoznak az emberek?
– Tatabányán 120 éve kezdődött meg a bányászat, s
ennek köszönhetően vált három kistelepülésből az ország
tizenkettedik legnagyobb városává. Mára teljes egészében
megvalósítottuk a gazdasági szerkezetváltást. Így az egykori
nehézipari és bányászati központból modern ipari centrummá
alakult át városunk. Pótoltuk a megszűnt több mint tízezer
munkahelyet, így gazdaságilag több lábon állunk; a gépiparban,
az elektronikában, az autóiparban és az egészségügyi segédeszközgyártásban
komoly szereplők működnek modern ipari városunkban.
Kijelenthető,
hogy a lakosok többsége helyben dolgozik, a városban képes
munkát találni?
– Igen, mert a város és az agglomerációi lakói
alapvetően Tatabányán dolgoznak. Tehát városunk biztosítja
számukra a munkalehetőséget.
Orbán Viktor miniszterelnökkel márciusban írtak alá
megállapodást a Modern Városok Program megvalósításáról.
Tatabánya számára korábban a Térségi Operatív Programban 13
milliárd forint állt rendelkezésre városfejlesztési feladatok
megvalósítására. Akkor milyen elemekben állapodtak meg?
– A márciusi megállapodás kilenc pontban határozta meg
a megyeszékhely és a kormány együttműködését, amelynek fő
célja az volt, hogy Tatabánya továbbra is fejlődő ipari
centrumként járuljon hozzá az ország gazdaságfejlesztéséhez.
Az ehhez szükséges humán-, illetve más infrastrukturális
fejlesztések biztosításához kértük a kormány segítségét.
A legfontosabb pontok: egy új vasútállomás építése, az
ipari park infrastruktúrájának fejlesztése, s az ipar céljára
földterületek biztosítása a város számára. Továbbá a
helyi tömegközlekedés teljes megújítása, egy új
multifunkcionális sportcsarnok megépítése, s ezzel együtt egy
új fedett városi uszoda létrehozása, új piac és vásárcsarnok
építése, valamint városunk meghatározó épületeinek, a
Tiszti Kaszinó és a bányászkórház megmentése, funkcióval történő
ellátása.
A helyi vállalkozók véleményét kikérték a
miniszterelnök úrral való megállapodás előtt?
– A Tatabánya 2020 programot a vállalkozásokkal közösen
alakítottuk ki. Tudtuk, hogy ennek az ambiciózus programnak
minden elemét saját erőből nem tudjuk megvalósítani. S ezt végigtárgyaltuk
a helyi civil szervezetekkel, a gazdasági élet szereplőivel, a
város értelmiségével. Ennek a programnak a megvalósításához
kértük a kormány támogatását.
Minek köszönhető, hogy a kormány 4,4 milliárd
forinttal növelte meg Tatabánya forrásait a Modern Városok
Programban szereplő beruházások magvalósítására?
– A kormánnyal
kötött megállapodás értelmében a minisztériumokkal közösen
dolgozzuk ki az egyes projektek pontos szakmai tartalmát, s azt,
hogy ezeket milyen forrásokból lehet finanszírozni. Ez a döntés,
amely a Térségi Operatív Program forrásainak megnövekedésére
szolgál, azt mutatja, hogy ezt a 4,4 milliárd forintot ennek az
európai uniós pályázati rendszernek a keretében tudjuk biztosítani
a Modern Városok Program megvalósítására, de ezen túl még
keressük a további forrásokat, hiszen összességében a kormánnyal
történt megállapodásunk meghaladja a 40 milliárd forintot.
Jól tudom, hogy útépítésre is szeretnék fordítani
a támogatási összeget?
– Pontosak az információi. A város a támogatást elsődlegesen
az új piac és vásárcsarnok építésére szeretné igénybe
venni, valamint közútfejlesztésre: az ipari park úthálózatának
fejlesztésére, a Sárberek–Bánhida közúti összeköttetés
megteremtésére, valamint a Dózsa György úti felüljáró felújítására.
Megtelt a tatbányai ipari park, vagy várnak még oda
beruházókat, vállalkozásokat?
– Jelenleg is folyamatban vannak különféle beruházások
az ipari parkban. A Tatabánya és környéke közigazgatási területén
lévő 800 hektáros ipari park telítettsége körülbelül
50%-os. Tehát bőven van lehetőségünk újabb befektetők fogadására.
Az a tény, hogy Komárom-Esztergom megyét északon a
Duna választja el Szlovákiától, tehát határmegye, mennyiben
nehezíti meg a befektetők fogadását? Közlekedési
szempontokra gondolok.
– A beruházók számára a legfontosabb, hogy egy adott térségben
milyen szakképzett munkaerő áll rendelkezésre, valamint, hogy
milyen az iparterület logisztikai kapcsolata, és mekkora a távolság
saját piacaikhoz. Adott esetben egy autóipari beszállító elsősorban
azt vizsgálja, hogy milyen távolra kell neki szállítani az árukat,
s elegendő-e a szakképzett munkaerő. Azt gondoljuk, hogy országos
és európai szinten is versenyképes a tatabányaiak munkája, s
inkább hátteret jelent a határon túli magyarság, hiszen ők
adott esetben, ha visszatekintünk az elmúlt tíz évre, nemcsak
Komáromban a Nokiánál, hanem tatabányai gyárakban is
dolgoztak, s hozzájárultak a magyar gazdaság, és a hazai vállalatok
fejlődéséhez. Tehát potenciális tartalékot látunk a határ
menti magyarlakta területekben.
A tatabányai Edutus Főiskola képzései mennyiben járulnak
hozzá a versenyképes munkaerő utánpótlásának biztosításához?
– A kormánnyal kötött megállapodásunk része a felsőoktatás
és a szakképzés fejlesztése. A programelem tartalmazza, hogy
az államilag finanszírozott műszaki képzés indítását a
felek fontosnak tartják. Ennek megvalósításához az Edutus Főiskola
infrastruktúrájára tudunk építeni, de alapvetően az Óbudai
Egyetemmel való együttműködést tartjuk lényegesnek. Hiszen
az említett egyetem Tatabányán műszaki felsőoktatási képzés
tervezését jelentette be. Ennek pontosan az a célja, hogy minél
gyorsabban és rugalmasabban kiszolgálhassuk a helyi vállalkozásokat.
Ebben az Edutus Főiskola is partnerünk volt az elmúlt években,
s bízunk benne, hogy most egy új szövetségessel, az Óbudai
Egyetemmel közösen még gyorsabban képesek leszünk az ipar igényeinek
kielégítésére.
A támogatás lehívásához el kell készíteni a város
Integrált Településfejlesztési Stratégiájának módosítását.
Erre mikor kerül sor?
– Még idén szeretnénk a szükséges változásokat átvezetni
a stratégiánkon.
Mit gondol, ezt a módosítást a helyi ellenzék is
megszavazza?
– Eddig a hosszú távú stratégiai kérdésekben sikerült
városunkban konszenzust teremteni, s bízom benne, hogy ez így
marad a jövőben is.
Medveczky Attila
|
