|
 2016.12.02.
Több mint kétezer
nyertes a tüzelőanyag-pályázaton
Három éve javulnak a szegénységi mutatók
2289 önkormányzat
nyert a Belügyminisztérium által meghirdetett szociálistüzelőanyag-pályázaton,
a nyerteseknek február 15-éig kell kiszállítaniuk a tüzelőanyagot
– tudtuk meg a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárától.
Pogácsás Tibort arról is kérdeztük, hogy mire kapott hétmilliárd
forintos pályázati támogatást több mint 400 kistelepülés.
Kik indulhattak a Belügyminisztérium által
meghirdetett szociálistüzelőanyag-pályázaton?
– 2011-ben döntött úgy belügyminiszter úr, hogy az
5000 lakosnál kisebb települések számára a tárca alapot hoz
létre, és arra pályázni lehet tüzelőanyag vásárlására. A
Belügyminisztérium a szükséges pénzt biztosítja, s az önkormányzatoknak
kell a szociális rendeletükben megfogalmazni azt, hogy kik
nyerhetnek, kik kaphatnak a településen tűzifát. A tüzelőanyagot
az önkormányzatoknak kell megvásárolniuk. Még a pályázat kiírása
előtt a BM Önkormányzati Államtitkársága egyeztetett az állami
erdőgazdaságokkal, és ők 15 ezer forint plusz áfa köbméteráron
tudnak keményfát biztosítani. Ennek megfelelően írtuk ki a pályázatot.
A hátrányos helyzetű térségekben lévő önkormányzatok önrész
nélkül pályázhattak a tűzifa értékére, a többinek pedig köbméterenként
1000 forint plusz áfa önrészt kell biztosítania. Tehát az önrész
nem jelentős, viszont az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk
a szállításról.
Mit vettek
figyelembe az elbíráláskor?
– A pályázat elbírálásához, illetve a benyújtáshoz
is segítséget nyújtott az az igényjogosulti viszonyszám, amit
képeztünk. Megvizsgáljuk, hogy egy adott településen mennyien
élnek közfoglalkoztatásból, s mennyi a 80 év felettiek száma.
Ebből jön létre az igényjogosulti viszonyszám, amihez hozzárendeltük
a támogatás mértékét. Arra ügyeltünk, hogy azoknál a településeknél,
ahol 25 köbméternél kisebb igény jelent meg, ott mindenki a
teljes igényt megkapta, és a 25 köbméter feletti igények esetében
történt differenciálás a közfoglalkoztatottak 2015. évi átlagos
létszámának a települések aktív korú lakosságához viszonyított
arányában. Elsősorban a kistelepüléseket preferáltuk, 2291
önkormányzat pályázott, az igényelt támogatás 6,1 milliárd
forint volt, és csak két pályázat nem felelt meg a jogszabályi
feltételeknek. A többiek mind nyertek.
Hol lehetett tűzifára, és hol barnakőszén vásárlásra
pályázni?
– Egyértelmű célunk, hogy a lehető legkevesebb szállítási
költség terhelje az önkormányzatokat, ezért ahol keményfa
nem érhető el, bizonyos esetekben a lágy lombos tűzifa vásárlását
is lehetővé tettük, illetve ahol problémás a tűzifa beszerzése,
viszont kis távolságból beszerezhető a barnakőszén, ott
megteremtettük ennek a lehetőségét. Az a cél, hogy amennyiben
van elég hazai beszerzési forrás, akkor az álljon rendelkezésre.
A kőszenet viszont az önkormányzatok számára nagy számban,
belföldi forrásból nem lehetne biztosítani. Ezért barnakőszén
vásárlására 182 önkormányzat nyert támogatást.
A nyerteseknek meddig kell kiszállítaniuk a tüzelőanyagot?
– A döntés a minisztériumban megszületett, miniszter
úr aláírta a pályázatokat, a pénzt a települések megkapták.
S utána a tűzifát folyamatosan vásárolhatják, s a kiszállítás
utolsó, elfogadott határideje február 15., az azután kiszállított
tűzifára ez a pályázati pénz nem használható fel. A támogatással
április 15-éig kell az önkormányzatoknak elszámolniuk.
Ez a február 15-ei dátum nem túl késő? Hiszen esténként
már most is mínuszokat mérnek.
– Az önkormányzatok, ahogy megkapják a pénzt, megvásárolhatják
a tűzifát. Azért célszerű ez a február 15-ei dátum, mert a
települések jellemzően saját forrásból is biztosítanak tűzifát,
és az is jellemző, hogy ezt nem egyszerre szállítják ki. Fennáll
annak a veszélye, hogy ha egyszerre nagyobb mennyiséget szállítanak
ki, az nem feltétlen a fűtést szolgálja, esetleg eladják
azokat, ezért az önkormányzatok két-vagy három részletben szállítják
ki a tűzifát. Minden önkormányzat maga dönti el, hogy előbb
saját, vagy a belügyi forrásból szállít. Az a mennyiség,
amit a település egy kisebb háztartás esetében egy családnak
tud adni a Belügyminisztérium forrásából, körülbelül 1 köbméter,
maximum 5 köbméter tűzifa lehet. Tehát egyhavi tüzelőanyagot
biztosítunk, számításaink szerint mintegy 180 ezer családnak.
Tavaly óta nőtt az igényjogosultak száma?
– A pályázó önkormányzatok száma nőtt. Ez azt
jelenti, hogy az önkormányzatok aktívabban pályáznak, összességében
a szegénységi mutatók 2013-tól javulnak.
Másik témánk:
hétmilliárd forintos pályázati támogatást kapott több mint
400 kistelepülés. Ők mire pályázhattak?
– Ezek a kistelepülések önkormányzati feladatellátást
ellátó épületek, utak, járdák, hidak, valamint óvodák,
iskolák, tömegsport célokat szolgáló létesítmények felújítására
pályázhattak. Esetünkben is évről évre visszatérő pályázatról
van szó. Tavaly először 3,5, majd végül 4,5 milliárd
forintot biztosítottunk erre, idén a pályázat kiírásakor 5
milliárdot, majd később ezt az összeget megemeltük, így 7
milliárdos az összkeret. Több mint 440 önkormányzat jut ebből
forráshoz. Kiemelendő, hogy nemzeti támogatásról van szó, s
ebben az esetben nem feltétlenül kellenek olyan speciális pályázatírói
szakismeretek, amelyek az uniós pályázatokon való eredményes
részvételhez általában szükségesek. Az elszámolás is jóval
egyszerűbb, mint az EU-s pályázatoknál.
Mindez azt jelenti, hogy a kistelepülések nehezebben
tudják megoldani fejlesztési feladataikat?
– Az Európai Uniós pályázatok nagyobb volumenűek, többnyire
új építést, kapacitásbővítést szolgálnak. Azért szükséges
az általunk kiírt pályázat, mert ez nem feltétlenül kapacitásbővítést
ír elő, nem kötelező a több gyermek ellátása az óvodában,
hanem sokkal inkább a minőségi javítást segíti, adott
esetben az energetikai korszerűsítést. Az ilyen feladatokat a
kistelepülések saját forrásból nehezen tudják megvalósítani,
ezért nagyon lényeges segítség ez a lehetőség a kisebb önerővel
rendelkező önkormányzatoknak.
Medveczky Attila
|
