vissza a főoldalra

 2016.12.16. 

Szása, a szabadkőműves

Olyan zöld, mint a görögdinnye – mondják Kismartonban –, kívül zöld, belül vörös. Alexander van der Bellen, az új osztrák elnök ősei hollandok, németek és oroszok. Bankárok. A családja a második világháború alatt Németországban, majd Ausztriában élt, és a németek oroszok elől menekülő német származásúaknak ismerték el őket. Édesanyja észt. Mikor a szovjetek megszállták Észtországot, Németországban befogadták őket. A Német Birodalmon belül Bécsbe mentek, onnét viszont a szovjetek közeledte után tovább, az ország nyugati részébe, Innsbruck környékére. A holland és orosz ősök után a két háború között észt állampolgárságot is kapott a család, Van der Bellen ma is jogot formálhatna az ottani állampolgárságra. Az új elnök Bécsben született 1944-ben, evangélikusnak keresztelték, ám nem hisz Istenben.

Nyugalmazott egyetemi oktató, aktív korában főleg gazdaságpolitikával, állami pénzügyekkel foglalkozott. Szocialistából lett zöld és liberális. A hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig az osztrák szocialista párt, az SPÖ tagja volt, ez után azonban a környezetvédelem felé fordult. Saját bevallása szerint „arrogáns antikapitalistából nagylelkű baloldali liberálissá vált”, egy másik megnyilatkozása szerint az angolszász stílusú liberalizmus felé fordult. (Egy hibája se legyen?) Alexander Van der Bellen nem titkolja, hogy a hetvenes években belépett egy innsbrucki szabadkőműves mozgalomba, és egy évig aktív, tíz évig passzív tag volt.

Cz.