vissza a főoldalra

 

 

 2016.12.23. 

Csurka István: A JOBBIK EGY SZALMAZSÁK, AMIT A SAJTÓ TÖM MEG SZALMÁVAL, TÖREKKEL, SZÁRAZ GANÉVAL

Minden idők legpiszkosabb, gátlástalan, hazug, erőszakos és természetesen csalásokkal tarkított választása következik. Az idegen érdekeket maradéktalanul kiszolgáló garnitúra lelepleződött. A nyolc éve uralmon lévő MSZP–SZDSZ-kormányzás gyakorlatilag összeomlott. A liberálbolsi vezetők fele kihallgatásokra jár, gyanúsított vagy előzetesben várja sorsát és megpróbálja biztonságos helyre menekíteni összerablott vagyonát. Tiszta választás esetén semmi esélye sincs a nemzeti-polgári oldal, a Fidesz kétharmados győzelmét megakadályozni. Ezért folyamodik a piszkos trükkök eszközéhez, a csalásokhoz és a más pártok mögé bújás bevált bolsevista módszeréhez. A bolsevista felsőbb utasításra gátlás nélkül beépül, bázist épít ki, rákos burjánzást indít el és átveszi a hatalmat az eredetileg egészen más céllal és eszmékkel indult szervezetben. Végszükségben felfedezik magukban a hazafit, a baloldalit, a nyugdíjasok istápolóját, a keresztényt és a magyart. Mindent, amit eddig üldöztek, most nagyon vállalják. Néhány perc és kihirdetik, ők számolták fel a BKV-bűnözést.

Méghozzá hősiesen és kommunistához méltóan: a saját kebelükben. Szinte minden bilincsvárományos MSZP- vagy SZDSZ-tag. De ők mégis tiszták. Sztálinnak, a véreskezű grúz hóhérnak, Ukrajna kiéheztetőjének, több millió orosz Gulágra hurcoltatójának, amikor a németek már Moszkva alatt álltak hirtelen eszébe jutott, hogy ő orosz hazafi, és kibontotta a cárok kék és fehér zászlaját, és az orosz nép egy emberként tódult a frontra, és Amerika hatalmas anyagi segítségével és mérhetetlen saját véráldozattal kiverte a németeket az országból és a Reichstagra kitűzte a győzelmi lobogót. Hálából a gaz zsarnok több millió nyugatot megjárt katonát, német fogságba esett hadifoglyot, tisztet és közlegényt Szibériába küldött, évtizedekre. Mivel ezek mégiscsak belekóstoltak a nyugati életformába, megbízhatatlanokká váltak.

Majd valami hasonló sors vár azokra a szerencsétlen magyarokra, akik kiharcolják a Jobbiknak a választási sikert, akik felülnek a Jobbik-vezetők ádáz hazugságainak. Tegnap bakancsot vettek maguknak és menetoszlopokba szerveződtek, ma pedig kizárogatják őket a pártból és öreg komcsikat, rendőr- és katonatiszteket, kétes hírű üzletembereket raknak a helyükbe, mert már pozíciókért, dohányokért megy a harc. A fiúk látszólag a szegény falusi népet védték a terjedő cigánybűnözéssel szemben, valójában eszközökké váltak a felső tízezer, a bankároligarchia és az MSZP–SZDSZ-hatalom kezében. Miközben elterjesztették Morvai Krisztina és Vona Gábor hősi, magyarvédő képét, a magyarellenes hatalom, az idegen megszállás bábjaivá lettek. Ugyanúgy csapják be őket, mint a lakótelepi prolikat, akik nélkülözve is az MSZP-re szavaztak, mert elhitték, hogy az majd visszahozza nekik a régi szép gulyáskommunista időket.

A legnagyobb veszély ma, ami a választások eredményességét és a magyar kibontakozást fenyegeti – a tájékozatlanság. Sok-sok ember hagyományosan, úgyszólván családi megszokásból kötődik valamelyik párthoz, és nem tudja, mert nem is tudhatja, hiszen nem tájékoztatják felőle, hogy a kedvelt párt megváltozott. Esetleg éppen ellenkezőjét képviseli annak, amit a reá szavazó feltételez róla. Vajon hány meg hány ember nem tudja, hogy a Magyar Szocialista Párt a nemzetközi nagytőke kijáróinak és fizetett ügynökeinek pártja lett és vezetői milliárdosok, akik kétes módon, éppen a kizsákmányolás lehetővé tételével szerezték milliárdjaikat? Sok ember pedig azért marad távol a választástól, mert úgy látja, nem képes eligazodni és nem is fárasztja magát. Ezzel azonban elveszti az erkölcsi jogát a számonkérésre, ha később úgy látja, hogy rosszul mennek a dolgok. Az önérzetes magyar állampolgár veszi magának a fáradságot, s ha keservesen is, eligazodik és választ magának álláspontot és részt vesz a döntésben.

 MSZP

 Az MSZP 2002 óta, két cikluson keresztül kormányozta az országot. Valójában azonban nem kormányzott, hanem hazudozott és lopott, miként azt az őszödi beszédben is elismerte Gyurcsány Ferenc kormányfő. A kormány és kormányzó pártok által elkövetett lopások és rablások sokkal nagyobb arányúak voltak, mint amire most a BKV-botrányban fény derül. A lopás és rablás tulajdonképpen az egész ország módszeres kifosztását jelentette. A kormányszintű módszeres lopások egyelőre még fedve vannak. A kormány és a két kormányzó párt oly mértékben elmaffiásodott, s a harácsolásnak és rablásnak olyan technikáját fejlesztette ki, amely a magyar történelemben páratlan. 2002-ben, amikor ez a társulat Medgyessy-kormány néven színre lépett, tulajdonképpen a Kádár–Aczél-rendszer restaurálása volt a célja, mégpedig a Horn-korszak proli jellegével szemben inkább valami SZDSZ-es simulékonyságot szerettek volna felmutatni. Medgyessy Péterben, noha az utolsó pártállami MSZMP-kormányoknak is tagja volt, mint bankár szépfiúban SZDSZ-es vágyak éltek. Őt azonban hamar félretolták, mert rájöttek, hogy a maffiás szerzés-rablás erősebb eszközöket kíván. Kiderült, hogy nem a Kádár–Aczél-rendszerrel kell itt játszadozni, hanem egy sokkal céltudatosabb kizsákmányolást kell bevezetni. Gyurcsány beletekert a konvergencia programba. Sokkal gátlástalanabb hazudozásba kezdett, mint ahogy Medgyessynek egyáltalán kifért a száján. De pontosan tudta, hogy a rendszer előbb-utóbb összeomlik, tehát az országot gyorsítva kell kirabolni. Valószínűleg nem sejtette, hogy 2006-ban kap még négy évet a nemzetközi nagytőkétől. De a pénzügyeket, a médiát és választási csalásokat is kezében tartó háttérhatalom úgy irányította a dolgot, hogy kapjon még egy ciklust, ám ezalatt tarra kell vágni Magyarországot. Ettől megijedt és nemcsak elmondta, hanem ki is szivárogtatta őszödi beszédét, és utána, október 23-án rendőrterrort rendeltettek el vele, ami annyira jól sikerült, hogy majdnem két évre lekötötte a figyelmet. Közben csak melegfelvonulásokat és faluszéli cigánygyilkosságokat kellett rendezni, valamint meg kellett szervezni a Magyar Gárdát és a Jobbikot. De ezt sem az MSZP mint párt csinálta, hanem ezt idegen titkosszolgálatok is szervezték, mint az utcai harcokat és tévéostromot.

Ilyet csak az tesz, aki a néppel mit sem törődik, az országgal nem tud mit kezdeni, de a hatalmat nagyon akarja. Gyurcsány Ferencben ezek a tulajdonságok megvannak. Egész garnitúrája csak egyéni haszonszerzéseivel, off-shore cégeivel, birtokszerzéseivel van elfoglalva. Az MSZP az utóbbi három évben megszűnt pártként működni, ma csak egy párt formájában működő maffiaszervezet. Van tagsága, választmánya, elnöksége, időnként belső választásokat tartanak benne, de az irányítása bűnszövetkezet-szerű. Mindent a „keresztapák” döntenek el. A keresztapák és a titkosszolgálatok között szoros a kapcsolat, mondhatni családi. Ennek a maffiaszervezetnek volt az a feladata, hogy a magyar társadalmat eljuttassa a csőd széléig és az IMF hitelig, azaz a teljes kiszolgáltatottságig. Amikor ezt nyélbe ütötték, Gyurcsány átadta a miniszterelnökséget Bajnai Gordonnak, az üzlet- és maffiatársnak, aki ezt más, új maffiózókkal vállalta. Arra nézve, hogy hogyan tudott választást nyerni két alkalommal is, de különösen 2006-ban ez a tőről metszett bolsevista párt, Orbán Viktornak van egy éles elméjű, szellemes és pontos levezetése. Szerinte az MSZP és az SZDSZ kormányai a kétsávos autópálya külső sávján előre, a belsőn meg szembe mentek a forgalommal. Már Horn idejében is a Bokros-csomaggal mindenünnen kivonták az állami gondoskodást, a pénzt, a belső sávban nem adtak sehová, ahová az államnak kötelessége lett volna adni, a külső sávban viszont növelték a járadékból élők létszámát. Fokozatosan kivonták a pénzt az egészségügyből, az oktatásból, az önkormányzatokból, a magyar vállalkozások támogatásából, de ugyanakkor nagymértékben növelték a járadékból élők, azaz az államra szorulók körét, létszámát. Így egyre több lett a nehezen élő ember, aki rá is szorult a kis járadékra és nem vette észre mennyire kevés ez a járadék. Kicsi, de biztonságos. És a kormány adja. A párt. Ezzel növelték a saját szavazótáborukat. Orbán Viktor szerint az MSZP abba bukott bele, hogy az erre az emésztőrendszerre – mert ez tulajdonképpen az, ember- és nemzetemésztés – költhető pénz elfogyott. A magyar államkötvényt 2008-ban már 12%-os kamatra se jegyezte le senki a világon. Ezt a rendszert és az államot már hitelből sem lehet fenntartani. Orbán feltárása egy a dolgokat mélyen meglátó és belülről is, azaz a miniszterelnöki székből is ismerő emberé. Az IMF és az EU Gyurcsányék segítségére sietett. Felállították a Bajnai-kormányt, kinevezték válságkormánynak és mindent megpróbáltak a világválságra kenni. Csakhogy a magyar válságnak jóformán semmi köze sincs a világválsághoz. Kizárólag az Orbán által leírt rendszerből következik. 1989–1990 és 2009–2010 párhuzama. A nyolcvanas évek végén megbukott egy világrend. Most megint megbukott egy rendszer, egy világrend. Akkor a szovjet szocializmusnak, vagy ahogy mondani szerették a kommunizmus építésének világrendje bukott meg, most a liberális piacgazdaságé. Előbb a Szovjetunióé, most az USA-é. Ugyanúgy mint 1989-ben: kimerült. Most pedig a helyébe léptetett egész liberális piacgazdaság világrendje mondott csődöt. Ennek a világméretű bukásnak húsz évvel ezelőtt is Közép-Európa és különösen Magyarország volt a magja, most is az. Itt került a csődhöz legközelebb a fent leírt hatalomgazdaság, olyannyira, hogy csak az IMF volt képes megmenteni. Az IMF tehát a csődtől megmentette a rendszert, de a vezető pártjait már nem, azokkal átmenetileg leszámolt. A nemzetközi nagytőke most új irányítási, megszállási technikát keres Magyarországon. Tisztában van vele, hogy most új korszak, Fidesz-korszak következik, s látja, beépített emberei is jelzik, hogy a Fidesz és Orbán nemzeti érdekű politikát kíván folytatni, új irányt akar szabni a dolgoknak. Ezért arra törekszik, hogy ez az új irány minél korlátozottabban tudjon érvényesülni. Ne legyen az új kormány mögött kétharmados, alkotmányt is módosítani képes országgyűlési többség. A nép lehetőleg ne érezze meg a változásokat, legyen elégedetlen, követeljen lehetetlen, keresztülvihetetlen változásokat, legyenek etnikai villongások, legyen depresszió az országban. Az új kormány folytassa a Bajnai-kormány megszorító intézkedéseit, ne induljon meg a munka, és a létezés, a megélhetés maradjon nagyon nehéz. Ennél többre pillanatnyilag nem futja, mert az egész világrend bukófélben van, az egész liberális hegemónia a végét járja. Orbán helyesen állapítja meg már említett kötcsei előadásában, hogy Magyarországon jobboldali konjunktúra van.

 A JOBBIK

 A Jobbik a jobbról való megkerülés, átkarolás, tisztán baloldali és nemzetközi érdekeket szolgáló áljobboldali szélhámosság, a Fidesz utáni legerősebb párt. És a nemzetköziségnek ebben a pártban van minden reménye. Ezzel kívánják megakadályozni a magyar kibontakozást, ezzel akarják a jobboldali konjunktúrát eredménytelenné silányítani. Ha a végletekig eladósítottságunk következtében szükségképpen feltör az elégedetlenség, megerősödnek a radikális pártok. Ez elkerülhetetlen. Ha a szilárd eszmei alapon álló, magyar és keresztény és a nemzetközi célokat és módszereket is látó és arra rámutató szervezet erősödik meg ebben a helyzetben, az számukra végzetes. Létrehoztak tehát egy olyan radikális pártot, amelyet irányítanak, amely valójában a kezükben van és egyáltalán nem radikális. A Jobbikban nincs egyetlen eredeti, saját gondolat, csak innen-onnan átvett töredékek. Minden, ami jól hangzik. Az, hogy az innen-onnan összeszedett jelszavak közt van-e összefüggés, magukat a vezetőket sem érdekli. Egyedül a cigánykérdés kezelését tünteti fel a sajtó saját ötletként. Ezt adják el úgy, mint a legnagyobb eredeti Jobbik találmányt, ami toborozza a szegény falusi népet, amelyik szenved a cigányok bűnözésétől, tolvajlásaitól és rablásaitól. De ez sem így van. A cigányellenesség és a szegény nép megvédése a cigányoktól – blöff. A Gárda és a Jobbik valójában soha senkit nem védett meg a cigánybűnözéstől, ezt csak a liberális sajtó állította be így. Ez valójában egy profi kampányműhelyben kidolgozott kampányfogás, amellyel csak az egész sajtó segítségével és állandó támadásokkal lehet szavazókat fogni.

 A CIGÁNYELLENESSÉG A BOCSÁNATOS BŰN

 A cigányok tolvajlásait, nyílt rablásait minden nap tapasztalja a szegény falusi nép, a vidéken élők sokasága. A Jobbiktól pedig remélnek valamit. Remélik a cigány bűnözés elleni védelmet. A sajtó pedig belemagyarázta a közvéleménybe, hogy a Jobbik ezt meg is teszi. Aztán jöttek a cigányok. Őket a sajtó a már meggyúrt közvéleményen keresztül tanította meg félni a Jobbiktól és az ő Gárdájától. De a cigányok nem félnek igazán, sőt egyre bátrabbak és egyre követelőzőbbek. Sebaj, a sajtó megírja, hogy félnek. S a végén tényleg félni fognak. Az ötlet bevált. Hónapokig másról sem lehetett hallani, mint a cigányok rettegéséről és hogy valóban rettegjenek is, elindították a faluszéli cigányok gyilkosságsorozatát és addig ostorozták a rendőrséget, míg kénytelen volt megtalálni az elkövetőket.

Egy óriási félrevezetésnek vagyunk tehát tanúi. Adva van egy párt egy betiltott, de áldozattá vált Gárdával, amelyet kétes képességű, semmihez nem értő fiatalemberek vezetnek. Ez a párt soha semmit nem bizonyított. A szervezése is titkosszolgálati elemekkel történik. A felívelését annak köszönheti, hogy a sajtó dolgozik helyette. Mindig minden nap emlegetik és mindig mint radikális veszélyt, mint leküzdendő ellenfelet, amit nem lehet leküzdeni.

Radikalizmusához természetesen szükséges néhány jobb eszme. Ezt a MIÉP-től orozza el. Csakhogy rendezni, sorba rakni, összeilleszteni már nem képes ezeket. Adva van egy feltörő párt, amelynek egyetlen szava, egyetlen mozdulata sem igaz, s amely nyolcvan képviselőjelöltjét csábította el a MIÉP-től. Erre azért van szüksége, hogy a tájékozatlan emberek azt higgyék, hogy a Jobbik a MIÉP folytatása. Hogy a MIÉP helyett van, mert az már megszűnt, megöregedett. Egy kis kocsmai antiszemitizmus, természetesen meg van engedve a Jobbiknak. Mindegy, hogy hogyan, a lehető legtöbb szavazatot vegye el a Fidesztől. A Jobbik a nemzetköziség magyarországi csodafegyvere.

Azt kellene világosan látnia mindenkinek, hogy akármit mond is Vona Gábor, ő az MSZP–SZDSZ megbízását teljesíti. Mert a helyzet annyira megváltozott, hogy a magyarságot balról – ezután a nyolc év után – már nem lehet bekeríteni. A magyarságot már csak jobbról, a nyomasztó cigánykérdés felől lehet bekeríteni.

 

(Lakossági fórum, 2010.)