|
 2016.02.05.
A magyar emberek biztonsága a
legfontosabb
A kormány nem
enged a magyar emberek biztonságából, ez a legfontosabb - hangsúlyozta
a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség éves értékelő és
feladatszabó vezetői értekezlete után. Simicskó István
kiemelte: Európában a biztonság lett a legfontosabb érték.
Mint felidézte: a Magyar Honvédség kiválóan felkészített állománya
az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy képes a magyar határok
megvédésre, az emberek biztonságának garantálására.
Alkalmazkodni kell az új biztonsági kihívásokhoz
– mondta a miniszter, aki szerint "vétek lenne nem minden
eszközt igénybe venni a terrorizmus ellen". A Magyar Honvédség
készen áll erre – szögezte le Simicskó István.
A honvédelmi
miniszter a kormány terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos előterjesztése
kapcsán felidézte, hogy összehívtak egy egyeztetést, amelyen
"szomorú", de az MSZP nem vett részt. Mint mondta:
vannak ellenzéki javaslatok, ezek közül az MSZP javaslata egy
vitaanyag, egyedül a Jobbik készített egy normaszöveg-javaslatot,
amely szerint a parlament négyötödös jóváhagyásához kötnék
az intézkedés lehetőségét.
Simicskó István szerint ez nem életszerű, hiszen ha szükség
van rá, azonnal kell cselekedni. A terroristák sem "négyötöddel"
döntenek – mondta a miniszter.
A terrorizmus ellen minden eszközzel fel kell lépni, fel
kell zárkóztatni a magyar jogi szabályozást
Mint kiemelte: kormányzati javaslatukhoz áttekintették a
NATO tagállamok és a szomszédos országok jogi szabályozását
is.
Ezekhez fel kell zárkóztatni a magyar jogi szabályozást,
amelyben jelenleg nincs elegendő mozgástér a katonák alkalmazására
- mondta a miniszter, felidézve, hogy a párizsi merényletek után
több ezer katonát mozgósítottak Franciaországban.
Simicskó István kiemelte, hogy a magyar katonák Afganisztántól
Irakig jelenleg is a terror ellen harcolnak; mindeközben
Magyarországon ezt nem tehetik meg. A miniszter leszögezte:
senki nem gondolhatja komolyan, hogy a kormány valamilyen
teljhatalmat szeretne, és ehhez indokolatlanul vennék igénybe a
magyar katonákat.
Ugyanakkor, ha valóban terrorveszély van, akkor minden
eszközt igénybe kell venni – jelentette ki a politikus.
A terrorizmus ellen minden eszközzel fel kell lépni – szögezte
le a miniszter, megjegyezve: aki nem így gondolja, az a magyar
emberek biztonságát teszi kockára.
Mindezek nyomán bízik abban, hogy a parlament megszavazza
a terrorveszélyhelyzetről szóló javaslatukat, hogy a legszélesebb
eszköztárral – köztük a Magyar Honvédség erre felkészített
erőivel – gondoskodhassanak a magyar emberek biztonságáról.
A magyar katonák a bevándorlás okozta válsághelyzetben
becsületesen helytálltak
Ennek kapcsán Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök
elmondta, hogy az elmúlt évben a magyar katonák "tisztességes,
becsületes helytállással" a tömeges bevándorlás okozta
a válsághelyzettől, a terrorveszély kezelésén át, minden
eredetileg betervezett feladatot is teljesítettek. A tömeges bevándorlás
okozta válsághelyzet kezelésében több mint 7 ezer katona vett
részt belföldön.
Mindemellett csaknem ezer katona külföldi misszióban
teljesített szolgálatot. A vezérezredes kiemelte: a Magyar Honvédség
ezerfős missziós ambíciószintjét a továbbiakban is fent kívánják
tartani.
Továbbra is kiemelt feladat, hogy külföldi országokban
is erősítsék a biztonságot, ezzel is megelőzve egy újabb tömeges
elvándorlási hullám elindulását – fejtette ki Benkő Tibor.
A képességfejlesztésekről szól az idei év a honvédségben
A toborzást, a megtartást és a képességfejlesztést
nevezte az idei év legfontosabb feladatainak a honvédségben vezérkari
főnök a Magyar Honvédség éves feladatszabó értekezlete után
tartott sajtótájékoztatón.
Többek között elmondta, hogy márciustól a fővárosi
Petőfi laktanyában egy új, országos hatáskörrel bíró
katonai rendészeti szervezetet hoznak létre. Ennek feladatköre
a katonai rend fenntartásától a közlekedési szabályok ellenőrzéséig
terjed majd. Benkő Tibor azt mondta, ennek a katonai rendészeti
központnak a megalakítását már régóta várta a katonai
vezetés. Ez egy olyan képesség lesz a honvédségben, amelyet
hazai és nemzetközi szinten is alkalmazni tudnak majd.
A vezérkari főnök közölte, idén is nagyjából
ugyanannyi feladat vár a katonákra, akik tavaly mintegy negyven
nemzetközi, NATO-, két- és többoldalú, valamint mintegy
harminc belföldi gyakorlaton vettek részt.
Kitért arra is, hogy – bár az év során két Gripen típusú
vadászgépet is elvesztettek – a magyar katonák a hazai, a
szlovén, és a tavalyi utolsó negyedévben a balti légtér védelmének
feladatait is minden hiányosság nélkül látták el. A pilóták
tavaly az eddigi legmagasabb óraszámot, több mint 1800 repült
órát teljesítettek.
Ennek kapcsán kérdésre válaszolva Simicskó István honvédelmi
miniszter azt mondta, hogy úgy néz ki, mind a két kiesett
Gripent sikerül pótolni az idén. Az egyik javítható állapotban
van, a másik pótlásáról is megkezdődtek már a tárgyalások
a svéd gyártóval.
Ezredként működik a különleges műveleti zászlóalj
Benkő Tibor a honvédség képességfejlesztései közül
kiemelte azt is, hogy a korábbi különleges műveleti zászlóalj
január elseje óta ezredként működik, létszámát mintegy
1200 emberben határozták meg. Mindemellett tíz helyőrségben
kiképző kötelékeket hoznak létre, ezzel is segítve a regionális
tartalékképzés beindítását.
Simicskó István ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy
miniszteri biztosként Kun Szabó Istvánt, a tárca eddigi társadalmi
kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát bízta meg az
önkéntes tartalékos rendszer jövőbeni fejlesztésével.
A miniszter kitért
arra is, hogy a jövőben szeretnék erősíteni, kiszélesíteni
a honvédség és a magyar társadalom kapcsolatát. Ennek részeként
a sport – köztük a katonasághoz köthető sportágak – révén
is szeretnék megszólítani a fiatalokat.
Emellett a jövőben egy emberközpontú szemléletet
szeretnének érvényesíteni a honvédségben. Ennek része az
illetményemelés folytatása, az életpályarendszer hatékonnyá
alakítása, továbbá, hogy egy 21. századi NATO-tagországhoz
illő felszerelést kapjanak a magyar katonák – mondta Simicskó
István.
(MTI)
|
