2016.02.05.
Hosszú távon fellendülhetnek a
kuvaiti-magyar kereskedelmi kapcsolatok
Hosszú távon
fellendülhetnek a kuvaiti-magyar kereskedelmi kapcsolatok, mivel
az olajáresés következtében a Perzsa (Arab)-öböl menti arab
ország a gazdaság diverzifikálására és költséghatékony
megoldások keresésére összpontosíthat, Magyarország pedig képes
hasonló megoldásokat, valamint minőségi termékeket és szolgáltatásokat
nyújtani Kuvaitnak - mondta az MTI-nek Szabó László, a Külgazdasági
és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára. Az államtitkár kétnapos
látogatása során a kétoldalú megbeszéléseken felül
megnyitotta a Magyar Vízumközpontot. Szabó László úgy vélte,
az intézmény felállítása fellendítheti a turizmust és az üzleti
kapcsolatokat. Emellett a kuvaiti lakosság körében komoly értéket
képviselhet a magyar vízum, hiszen az egyúttal schengeni vízumot
jelent.
Háled Szulejmán
al-Dzsarallah külügyminiszter-helyettessel lezajlott egyeztetéséről
Szabó László azt mondta, a felek áttekintették az aktuális
politikai kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatokat. Kuvait
szimpátiájáról biztosította a magyar kormányt a kontrollálatlan
migráció, a beazonosíthatatlan tömegek Európába áramlásának
biztonsági kockázatai kapcsán. Az államtitkár kuvaiti partnerének
leszögezte, a híresztelésekkel ellentétben Magyarországon nem
történt atrocitás a migránsokkal szemben. Szabó László azt
is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány különbséget tesz a háború
elől menekülők, valamint a gazdasági migránsok között.
Magyarország muszlim közösségekhez való viszonyáról
szólva Szabó László a kuvaiti feleknek elmondta, a Kárpát-medencében
közel ezeréves kapcsolatot tartunk fenn nem csupán
muszlimokkal, hanem más nemzetek fiaival és lányaival is, s
ezzel bebizonyítottuk nyitottságunkat, azonban a migráció kockázataira
is fel kell hívni a figyelmet. Az államtitkár hangsúlyozta,
Magyarország aktívan részese azoknak a törekvéseknek, hogy a
háborús zónákban találjanak megfelelő megoldásokat, és a
helyzet mielőbb rendeződhessen.
A Dzsamál al-Harbi egészségügyi helyettes államtitkárral
folytatott tárgyalásáról szólva Szabó László kiemelte,
jelentős az érdeklődés a magyarországi rehabilitációs
programok iránt. Márciusban kuvaiti delegáció érkezik
Magyarországra, és olyan egészségügyi intézményeket vizsgál
meg, amelyek megfelelő szolgáltatásokat nyújthatnak a kuvaiti
állampolgároknak.
Hamed Mohammed Al-Azmi felsőoktatási államtitkárral
lezajlott találkozóját említve az államtitkár beszámolt arról,
hogy a magyar kormány a Stipendium Hungaricum programon keresztül
20 helyet biztosít kuvaiti diákoknak magyarországi tanulásra.
Hozzátette, az arab térségből sok diák tanul Magyarországon,
és a tárca azt szeretné, ha a Kuvaitból érkezők száma is növekedne.
A kuvaiti diákok elsősorban az orvostudomány, a mérnöki,
valamint a vízgazdálkodási szakok iránt érdeklődnek.
A felek a második Magyar-Kuvaiti Gazdasági Vegyes Bizottság
csütörtöki ülésén légügyi egyezményt kötöttek, amely az
államtitkár szerint annak lehetőségét alapozza meg, hogy a jövőben
közvetlen repülőjárat induljon Magyarország és Kuvait között.
Emellett az ülésen Kuvait élénk érdeklődést mutatott
a magyar fél által javasolt vízügyi megoldások, valamint a
Budapesti Műszaki Egyetem és a Fővárosi Vízművek által
kidolgozott vízgazdálkodási képzés iránt.
Szabó László elmondta, a kuvaiti kereskedelmi és
iparkamara alelnöke örült a hírnek, hogy Dubajban tavaly
novemberben megnyílt az első Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.
a régióban, amely Kuvaitért is felel. Az alelnök hangsúlyozta
a személyes jelenlét fontosságát a további kapcsolatok építésében.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Eximbank egy közel
400 millió dolláros országlimitet hozott létre Kuvait számára.
2014-ben a Kuvaitba irányuló magyar export 47,5 millió dollárt
tett ki, amely nyolcvan százalékos növekedést jelentett az előző
évhez képest. Ez a szám azonban elmarad az 1970-es és 1980-as
években mért kereskedelmi adatoktól, amikor Kuvait a magyar áruk
központi disztribútorának számított a térségben.
(MTI)
|